Információk, érdekességek

Kaptam még egy napot! - Beszélgetés Dr.Czeizel Endrével

2014. június 30.

Élj úgy, mintha nem lenne holnap – szól az angol mondás, de valóban úgy élünk-e, értékeljük-e az időt, amit kapunk a „sorstól”, és kihasználjuk-e annak pillanatait? Czeizel professzor kihasználta és kihasználja élete minden percét, bizonyíték erre az általa írt több tucat könyv, a több ezer – jobbára nemzetközi – publikáció, számtalan előadás a világ egyetemein, konferenciáin, és a hazai közönség számára oly kedves, emlékezetes és tanulságos ismeretterjesztő tévésorozat. Viszont most egy ország izgul érte, hogy felgyógyuljon és legyőzze a NEM legyőzhetetlent!

Névjegy: Prof.dr.Czeizel Endre orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora.
A SOTE elvégzése után 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) munkatársa. 
Kiemelkedő szerepe volt a genetikai és szexuális ismeretterjesztésben hat televíziós műsor szerkesztő-műsorvezetőjeként. 
1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt, innen ment nyugdíjba. 
Elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az Optimális Családtervezési Modellt, igazolta a magzatvédő vitaminok fejlődési rendellenességeket megelőző hatását. A mai napig dolgozik genetikai tanácsadóként.
Létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását.
Kitüntetései: 
SZOT-díj (1977), Ifjúsági díj (1987), Kiváló orvos (1988), Fényes Elek-emlékérem (1988), Markusovszky-díj (kétszer), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995), Kennedy-díj (2000), Tudományos díj (USA, 2002), Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (2005), Német Gyermekgyógyász Társaság meinhard Pfaundler díj (2010), Hazám-díj (2011), Radnóti Miklós antirasszista díj (2012).
Angol nyelven több mint 300 publikációja, magyar nyelven is számos könyve jelent meg, 7 angol nyelvű monográfia szerzője.

Ezeket az élelmiszereket hamiszítják a leggyakrabban – 3. rész

2014. június 29.

A hamis élelmiszerek azért különösen veszélyesek, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sarki boltban vagy a vendéglátóhelyeken kapható dolgok egyáltalán nem lehetnek károsak az egészségünkre, hiszen azokat ellenőrzött körülmények között juttatták el hozzánk. Az esetek döntő többségében ez természetesen így is van, de mi van akkor, ha megtévesztő a címke vagy valakik ártó szándékkal egyszerűen meghamisítják ételeinket. Ön fel tudná ismerni, hogy az előtte lévő élelmiszer nem eredeti? A problémára összeállításunk második részével szeretnénk felhívni a figyelmet!

Fahéj

Az Amerikában eladott fahéj nagy része például kasszia. A Kasszia Vietnámban és Kínában termesztett növény, a valódi cejloni fahéj rokona. Kérge fűszeresebb és érdesebb, mint a valódi fahéjé. Viszonylag könnyű a kettőt megkülönböztetni, mivel a cejloni fahéjat általában papírvékony henger formában árulják, míg a kasszia kérgét lapka alakban. Azonban amint őrölve van a ”fahéj”, könnyen lehet hogy a barna por nem fahéj, de nem is kasszia, hanem valami egészen más. A legtöbb esetben kávéhéjjal helyettesítik.

Ezeket az élelmiszereket hamisítják a leggyakrabban – 2. rész

2014. június 28.

A hamis élelmiszerek azért különösen veszélyesek, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sarki boltban vagy a vendéglátóhelyeken kapható dolgok egyáltalán nem lehetnek károsak az egészségünkre, hiszen azokat ellenőrzött körülmények között juttatták el hozzánk. Az esetek döntő többségében ez természetesen így is van, de mi van akkor, ha megtévesztő a címke vagy valakik ártó szándékkal egyszerűen meghamisítják ételeinket. Ön fel tudná ismerni, hogy az előtte lévő élelmiszer nem eredeti? A problémára összeállításunk második részével szeretnénk felhívni a figyelmet!

Balzsamecet

Az eredeti, hagyományos balzsamecetet évekig tölgyfahordóban érlelik, mint a bort, és szigorú előírásoknak kell megfelelnie. De miután mára minden éttermi asztalra kerül balzsamecet, a piac szó szerint felhígult. Ne tévesszen meg senkit, ha a „Modena” (a balzsamecetről ismert olasz város) feliratot látja a palackon. Az igazi minőséghez keresse a szőlőmustot az összetevők között, vagy az „Aceto Balsamico Tradizionale” megjelölést, amely garantálja, hogy a balzsamecet legalább 12 éves. Egy salátaöntet összeállításához nem kell feltétlenül letámadnunk egy olsz pincét, de mindenképpen jobban tesszük, ha kerüljük a hozzáadott cukrot és a karamell színezéket.

Ezeket az élelmiszereket hamisítják a leggyakrabban – 1. rész

2014. június 28.

A hamis élelmiszerek azért különösen veszélyesek, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sarki boltban vagy a vendéglátóhelyeken kapható dolgok egyáltalán nem lehetnek károsak az egészségünkre, hiszen azokat ellenőrzött körülmények között juttatták el hozzánk. Az esetek döntő többségében ez természetesen így is van, de mi van akkor, ha megtévesztő a címke vagy valakik ártó szándékkal egyszerűen meghamisítják ételeinket. Ön felismerné, hogy az előtte lévő élelmiszer nem eredeti? A problémára az alábbi összeállítással szeretnénk felhívni a figyelmet! 

Olívaolaj

Sok olívaolaj tulajdonítja magát olasz eredetűnek, azonban ezek többsége maximum egy kamionról csodálhatta meg az itáliai félszigetet, mivel a gyártók technikailag nem hazudnak az ország megjelöléssel, ha Olaszországban hozzák forgalomba és onnan importálják az árut például Magyarországra. A csalók kedvelt módszere a tiszta olívaolaj más, olcsóbb alapanyagokkal való felöntése. Erre a célra többnyire szójaolajat használnak, de a hatóságok találkoztak már olyan esettel is, amikor a hamisítók az olcsó olajat béta-karotin és klorofil hozzáadásával próbálták meg „feljavítani”. A tilosban járó gyártók az extra szűz címkét is előszeretettel használják a palackokon, holott egy nemrégiben készült amerikai kutatás szerint a piacon lévő extra szűz olívaolajok 69 százaléka nem felel meg ennek a követelménynek.

Testalkattól függ a hang?

2014. június 25.

Túl magas, vagy alacsony a hangja? Tegyen ellene! Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas, vagy mély lesz-e a hangunk. Ha elégedetlen jelenlegi hangszínével, a beszédterápia segíthet.

Alkat és hangszín
Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orrgége Központ orvosa. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.