Információk, érdekességek

Hogyan rontsd el a kedvedet?

2018. február 26.

Többnyire nem tudatosul bennünk, hogy az aktuális lelkiállapotunk alakulására milyen hatással van a gondolkodásmódunk és a viselkedésünk. Pedig az, ahogyan a világot látjuk, és ahogyan részt veszünk a mindennapokban, képes befolyással lenni a pszichés működésünkre. A pozitív szemlélet a nehéz helyzetekben is segíthet túllendülni a mélypontokon, míg a negatív hozzáállás a szép pillanatokat is képes megmérgezni. Az alábbiakban kiderül, hogyan rontjuk el a saját kedvünket!  

Az első lépés a változás útján az, ha felismerjük, melyek azok a pontok a gondolkodásmódunkban, melyek negatív hatással vannak a kedélyállapotunkra. Ezt követheti a berögzült, káros attitűdök felszámolása.

Egy-egy attitűd megváltoztatásában a legnagyobb segítségünkre az azzal ellentétes viselkedés lehet, melyet minimális, ámde elégséges jutalom követ.
Ha például nehezemre esik reggelente köszönni a szomszédomnak, ez alkalommal mégis megteszem, ő pedig hálás mosollyal honorálja a gesztusomat, és megtartja a liftajtót, az segíthet megváltoztatni a szomszédnak való köszönéssel kapcsolatos hozzáállásomat.

Ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, legtöbbször csak az kell, hogy néhány automatikussá vált meggyőződésünkön, attitűdünkön változtassunk. Ennek az első lépése az ezzel kapcsolatos viselkedés megváltoztatása. A gondolataink ugyanis képesek a viselkedés hatására formálódni.

Az igazán hatékony tanulás titka

2018. február 23.

Mi az amit Neked sem tanítottak meg az iskolákban? Nos, az az a módszer, amivel képes lennél bármit, könnyedén megtanulni. Eszközöket (jó esetben) kapsz a kezedbe, de olyan módszert, amivel ugyanolyan könnyedén tanulod meg a természettudományi összefüggéseket, a verseket, vagy épp’ a tigrisbukfencet, nem tanítanak sehol.  

Fél órát ingázunk a munkába

2018. február 14.

A magyarok átlagosan 37 percet utaznak a munkahelyükre, de egy jó állásért ennél többet is elfogadhatónak tartanának. A kiegyensúlyozott életvitelre inkább a sok túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelent veszélyt.  

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt, a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. Hazánkban hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Miért félünk szeretni?

2018. február 08.

A szeretet, ha képességünk van hozzá, hogy adjunk és befogadjunk, akkor az egység élményét adja a számunkra. Az egység megélését, amiben benne van anyánk, apánk, és mögöttük felsorakozott őseink, több generáción keresztül. A szeretet képességet meghatározza, hogy a felőlük áradó szeretet energia mennyire képes akadálytalanul előretörni, a jelen kor generációjához.  

A szeretetben benne foglaltatik minden, ami összeköt egy másik emberrel és az, ami elválaszt tőle. Ami boldogságot okoz, és ami a legnagyobb fájdalmat. Összetartozni valakivel, kötődni hozzá, és elveszíteni őt.  Miközben szeretünk, találkozunk Istennel és Ördöggel, a lelkesedéssel és a lelketlenséggel, a fizikai érintés, a testi intimitás csodájával és annak hiánya okozta keserűséggel. Aki meri felvállalni azt a kockázatot, hogy szeret és engedi magát szeretni, az képes megtapasztalni magát az egész univerzumot, a maga a teljességben.

Az ősi tibeti orvoslás - 3 dolog mitől a nyugati orvostudomány retteg

2018. február 07.

 Míg mi teljesen átadjuk a gyógyulásunk felelősségét az orvosoknak, a tibeti orvoslás úgy tartja, hogy a gyógyuláshoz a beteg részvételére is szükség van. Az elme ugyanolyan fontos szerepet játszik a gyógyulásban, mint a gyógyszer.   A páciensnek két dolgot mindenképp birtokolnia kell: bátorságot és erőt.
Elég bátornak kell lennie, szembe nézni a probléma lelki okaival, és elég erősnek lenni átlendülni ezen a nehezebb időszakon.

A betegség és a szenvedés az emberi élet része

Nem rettegni kell tőle, hanem elfogadni és felkészülni rá, mint ahogy a Dél-India északi részén lévő tibeti falvakban élők készülnek fel rá, hogy a környék vadjai, letiporják a termésüket. Ismerik környezetüket, ezért a kertjeiket kis csengettyűkkel veszik körül, melyeket az elefántok óhatatlanul is megcsengetnek, majd riadtan menekülnek el, s így a termés megmenekül.
Mi ezzel nem akarunk foglalkozni. Carpe diem, csak a ma van. Ha megfájdul a fejem, csak múljon el azonnal. Nem érdekel miért fáj, mit jelent, mi lesz a következménye. Csak múljon el most. Az ősi tibeti gyógyítás ezzel szemben azt mondja, testünket meg kell ismerni és a szenvedésre fel kell készülni.