Információk, érdekességek
Te is keresed a másik feled? Ami igazából hiányzik
2018. április 03.
Mindig keresel valamit, de néha magad sem tudod, hogy mit. Csak azt érzed, valami hiányzik. Semmi nem jó, a munkahelyed már unod, a párod már megint lecserélnéd, tegnap piros blúzt vettél, de ma már utálod a piros színt. Magányosnak, üresnek érzed magad, és rendszeresen tönkreteszed a kapcsolataidat. Gyakran érzel bűntudatot, pedig tulajdonképpen nincsen rá okod. Előfordul, hogy dolgokból kettőt veszel. Például két különböző színű, de egyforma pulcsit. A problémádat már ezerféle terápiával próbáltad megoldani, de egyik sem volt célravezető. Mi lehet a baj?
A fent említett tüneteket saját magamon is észleltem. Sokáig nem értettem, miért van bennem ekkora ellentmondás, ekkora kettősség. Végül a sors elvezetett egy családfelállításra, ahol választ kaptam a kérdéseimre. Utólag rájöttem, valószínűleg a választ más módszerrel sosem tudtam volna meg.
A becslések szerint a terhességek kb. 10 %-a ikerterhességnek indul, de az egyik embrió a terhesség első heteiben meghal. Erről legtöbbször sem az orvosok, sem az anya nem tud. Az anyát legfeljebb egy rossz álom vagy egy kisebb vérzés figyelmezteti a történtekre. Néha a szülés folyamán a meghalt testvér maradványai kimutathatók. Ha az iker már több hetes állapotban távozik el, a placentában megtalálható a lenyomata. Sokszor látják ezt az orvosok, de legtöbb esetben az anyának sem szólnak a dologról. Előfordul, hogy az életben maradt ikertestvérben fellelhető meghalt ikertestvére sejtes maradványa, egy ciszta, esetleg hajmaradvány formájában.
Az ikertestvér halála örökre nyomot hagy az életben maradt ikertestvérben. Ők ketten már a terhesség kezdetén érzékelik egymást. Később már egymáshoz is érnek az anyaméhben, sőt át is ölelhetik egymást. Az életben maradt testvérben sejtszinten ott marad meghalt ikertestvére emléke, lenyomata, érzése. Előfordul, hogy egész életében keresni fogja az elveszett másik felét.
Az életben maradt gyermek sokszor bűntudatot érez testvére halála miatt, amiatt, hogy nem tudott rajta segíteni. Ezért egy önsorsrontó programot hordoz, miszerint ha testvére nem élhet, akkor ő sem élhet boldog életet. Lehet, hogy követni akarja ikertestvérét a halálba, ezért egy komolyabb betegséget hoz létre tudat alatt, vagy vonzani kezdi a balesetveszélyes helyzeteket. Sajnos gyakran láthatjuk azt a veszélyes dinamikát, amikor az illető olyan mélyen kötődik az elveszített ikertestvéréhez, hogy valóságos halálvágy alakul ki nála.
Nagyon sok „féliker” szinte sündisznóállást vesz fel, és képtelen normális kapcsolatot kialakítani, vagy túlzottan ragaszkodik aktuális társához. Sokan erőtlennek érzik magukat, mind fizikailag, mind az életben véghezvitt teljesítményükben. Gyakran szenvednek depresszióban, pánikbetegségben.
Az ikertestvérüket még az anyaméhben elveszített nők körében gyakori a gyermektelenség.
Előfordulhat meddőség, esetleg torzszülött gyermek születése. De egyszerűen előfordul az is, hogy a féliker hölgy pánikszerűen fél a gyermekvállalástól. Gyakran egy háziállat helyettesíti az elveszített ikertestvért. Ilyenkor a házi kedvenc nagyon közel áll gazdájához, az ágyában alszik, esetleges elvesztése pedig hatalmas űrt és fájdalmat hagy maga után. Sok nehezen kezelhető gyermek mögött is egy elveszített ikertestvér állhat.
Az ikertestvér elvesztésének fájdalmát magam is átéltem egy családfelállítás folyamán. Minden erre utaló jel ott volt az életemben. Egyszer egy aurafotózás alkalmával az vált láthatóvá, hogy az aurámon egy lyuk van, ahonnét – közölte az aurafotós – hiányzik valaki. A családfelállítás folyamán érthetővé vált sok minden számomra. Életem ezer apró, eddig érthetetlen mozaikdarabja került a helyére. Rájöttem, hogy ikertestvérem elvesztésekor saját érzelmeimet is nagyon mélyre temettem, szinte hagytam meghalni. Akkor, ott, erre volt szükségem a túlélés érdekében.
Egy ikertestvér elvesztése az egyik legfájdalmasabb dolog. Még akkor is, ha ez a trauma az anyaméhben történt. Az ikrek közelsége, kötődése egymáshoz olyan mértékű, hogy azt általában semmilyen kapcsolat nem tudja felülmúlni. Már több hónapja, hogy az embriókorban elvesztett ikertestvérem története a napvilágra került, de az ebből fakadó fájdalmat még mindig a lelkemben hordozom. Sok idő kell, míg ez lelki szinten feldolgozódik. Ennek ellenére ajánlom mindenkinek, akinek hasonló „tünetei” vannak, hogy járjon utána, nincs-e egy elveszített ikertestvér az élettörténetében. Mindenképpen érdemes. A fájdalom ellenére is, hisz az lehetőséget ad arra, hogy saját életed, cselekedeteidet megértsd, és jobb életminőségben folytasd tovább mostani életed.
Ez a cikk elveszített ikertestvérem emlékének is szól, akit örökre a szívemben őrzök.
Részletesen Alfred Ramoda Austermann: Dráma az anyaméhben c. könyvében olvashatsz az ikertestvérek elvesztéséről.