

Információk, érdekességek
Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?
2025. november 20.
A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.
Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.
További gyakori tévhitek:
- „Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
- „A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
- „A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
- „A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
- „Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.
Kezelési lehetőségek: a gyógytornától a precíziós sebészetig
A konzervatív terápiák (gyógytorna, manuálterápia, testsúlycsökkentés, ergonómiai tanácsok, szükség esetén fájdalom- és gyulladáscsökkentők, illetve célzott ízületi injekciók) jelentik az első lépcsőt. Ha az artrózis előrehaladott, és a (jellemzően) térdfájdalom maradandóan rontja az életminőséget, műtéti megoldás jöhet szóba. Ilyenkor enyhébb esetben kezdetben sokszor elég lehet egy kisebb artroszkópos műtét, mely során a levált, mechanikus akadályt jelentő porcdarabokat eltávolítják, az egyenetlen porcfelszíneket elsimítják. A műtétet követően szóba jöhet esetleg PRP-kezelés (sajátvérterápia),vagy hialuronsavas injekciók adása, melyekkel néha éveket is nyerhetnek a betegek. Amennyiben előrehaladottabb a kopás, sokszor csak protézisbeültetés javasolható. Itt opció lehet a robotasszisztált térdprotézis-beültetés: a 3D-tervezés és a milliméteres pontosság segít a személyre szabott implantátum-pozicionálásban, a lágyrész-egyensúly finomhangolásában. „A robotasszisztált technológia nem helyettesíti a sebészt, hanem segítségével pontosabban állíthatjuk be az egyéni anatómiai paramétereket, ami a mindennapi mozgásban adhat előnyt” – fogalmaz dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.
forrás: Patika Magazin
