Információk, érdekességek

Napallergia, fényérzékenység: a hőség másik arca

2024. július 25.

Amellett, hogy a túlzott napozás leégéshez és akár bőrrák kialakulásához is vezethet, a lakosság egy jelentősebb részének egyéb kellemetlenségeket is okozhat.  

Brit kutatók szerint Anglia lakosságának hatodát érinti az actinic prurigo nevű bőrallergia, ami nem más, mint a napfény hatására jelentkező csalánkiütés.

A betegség, amelyre a köznyelvben ráragadt a napallergia kifejezés, tartós napfény hatására jelentkezik...

A bőrgyógyászok szerint természetes folyamat, hogy a fény hatására a bőrben található fehérjék és molekulák elkezdenek átalakulni. A napallergiások esetében azonban ez a jelenség egészen másképpen játszódik le.

Az actinic prurigo-ban szenvedő páciensek szervezete az átalakulóban lévő részecskéket támadó behatolókként könyveli el, ezért elpusztításukra vegyi anyagokat termel. Ezek aztán kölcsönhatásba lépnek a bőrrel, és kialakulnak a vörös, viszkető kiütések.

Az orvosok szerint ez az allergia örökölhető: megfigyelték ugyanis, hogy akiknek a családjában már előfordult korábban szénanátha vagy az ekcéma valamelyik fajtája, azoknál gyakran fellép a napallergia is.

A napallergia ellen a legjobb orvosság a szellős, bőrt fedő viselet és a kritikus órákban való tartózkodás a napfürdőtől, utcán való sétálástól. A napallergia jóval gyakrabban fordul elő nőknél és bizonyos mértékig szoktatható a bőr hozzá. Ami semmiképp sem ajánlott, hogy napallergiás fehér bőrű egyén nyáron felkészülés nélküli egész napos napozásokat tartson.
A természetes megelőzések közül nem árt, ha béta-karotinnal javítjuk a dolgot, de a bőrt regenerálja a C-vitamin és az E-vitamin is.

Fényérzékenység
 
A fényérzékenység - néha napallergiaként is emlegetik - a napfény által kiváltott immunrendszeri reakció. Fényérzékenységi reakciók közé tartoznak: a napfény által kiváltott csalánkiütés, a kémiai anyagok által létrehozott fényérzékenység és a polimorf fénykiütés; általában a napfénynek kitett bőrterületen megjelenő foltos, viszkető kiütésekkel jellemezhető. Ezekre a reakciókra a hajlam örökölhető. Bizonyos betegségek - például a szisztémás lupusz eritematozus és néhány porfíria is - napfény hatására fellobbanhat.

A fény hatására létrejött urtikáriák olyan csalánkiütések (nagy, viszkető, vörös bőrkiemelkedések), melyek a bőrt ért napfényhatás kezdete után már pár perccel kialakulnak. A csalánkiütések, a napsugárzás első 10 percén belül megjelennek, és a hatás megszűnte után 1-2 órával már el is tűnnek. Nagyobb bőrterület érintettség, gyakran fejfájással, gyengeségérzéssel és hányingerrel jár együtt.

Kémiai anyag által létrehozott fényérzékenység, olyan elváltozás, mely során a bőr rövid ideig tartó napsugárzásnak kitett területein bőrpír, gyulladás, és néha barna vagy kék elszíneződés jelenik meg. A reakció abban különbözik a napégéstől, hogy ez csak bizonyos gyógyszerek, vegyszerek beszedése, vagy bőrre kerülése után jelenik meg. Ezen anyagok sok ember bőrét érzékenyebbé teszik az ultraibolya fény hatásaival szemben. Előfordul olyan, akinél viszkető csalánkiütés jön létre, mely napfény által kiváltott gyógyszerallergiát jelez.

A polimorf fénykiütés olyan, napfény által kiváltott fényreakció, melynek oka ismeretlen. Ez egyike a leggyakoribb napfénnyel összefüggő bőrproblémáknak, gyakoribb nők és olyanok körében, akik nincsenek rendszeres napsugárzásnak kitéve. A kiütések többszörös, vörös dudorok és szabálytalan vörös foltok formájában jelennek meg a napsugárzásnak kitett bőrterületeken. Ezek a foltok, melyek viszketnek, általában a napsugárzást követő 30 perc és néhány óra közötti időszakban jelennek meg; de új foltok több órával vagy néhány nappal később is kialakulhatnak. A dudorok és foltok rendszerint 1 héten belül eltűnnek. Jellemző, hogy akik ebben a betegségben szenvednek, és továbbra is nap éri a bőrüket, fokozatosan csökken a napfény hatására létrejött bőrérzékenységük.

Megelőzés és kezelés

A fényérzékenységi reakció kimutatására nincs célzott vizsgálat. Az orvos akkor gyanakszik rá, ha a kiütések csak a napfény hatásának kitett bőrterületeken jelennek meg. Az összes betegség részletes kikérdezése, a szájon át szedett gyógyszerek, vagy a bőrön alkalmazott anyagok (például gyógyszerek, kozmetikumok) áttekintése segítheti az orvost a fényreakció pontos okának kiderítésében. Az orvos bizonyos betegségek - például a szisztémás lupusz eritematozus, amelyekről köztudott, hogy a szervezetet fényérzékenységi reakcióra teszik fogékonnyá - kizárására vizsgálatokat végezhet el.

Akiken a nap bármilyen okból kifolyólag fényérzékenységi reakciót vált ki, védő ruházatot kell viselniük, amennyire lehet, kerülniük kell a napfényt, és fényvédőt kell a bőrükre kenniük. Ha lehetséges, minden olyan gyógyszer, vegyszer használatát fel kell függeszteniük, mely ilyen reakciót okozhat.

Polimorf fénykiütés, vagy lupuszos fényérzékenység esetén hidroxiklorokvin vagy kortikoszteroid szedése néha jótékony hatású. A fényérzékenység egyes típusainak kezelésére pszoralenek (a bőrt fényérzékennyé tevő gyógyszerek), és fototerápia kombinálása (ultraibolya fénnyel történő besugárzással) alkalmazható, ezt nevezzük PUVA-nak (pszoralen és ultraibolya-A kombinációja). A szisztémás lupusz eritematozusban szenvedők azonban nem tolerálják ezt a fajta kezelést.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.