Információk, érdekességek
Hitek és tévhitek a náthával kapcsolatban
2022. május 08.
Az ősztől tavaszig tartó influenza és a különböző felső légúti betegségek szezonja során a leggyakoribb betegség az úgynevezett „megfázás”, amelynek csaknem mindig kísérője a nátha. Felmérések szerint ebben az időszakban a felnőttek 14-20 százaléka, az öt-hét éves gyermekeknek pedig csaknem hatvan százaléka náthás, egy szezon alatt átlagosan kétszer-háromszor is.
Mindannak ellenére, hogy gyakori és sokakat érintő problémáról van szó, a felső légúti betegségekkel és a náthával kapcsolatban számos olyan tévhit létezik, amelyek akadályozzák a hatékony kezelést. Az alábbiakban összegyűjtöttünk közülük néhányat:
1. A felső légúti betegségek csak hideg, csapadékos időben fordulnak elő.
Hamis: Bár valóban ebben az időszakban fordulnak elő leggyakrabban ezek a betegségek, száraz, meleg időben is gyakorta kialakulhatnak, olyan helyzetben például, amikor szervezetünk nagy hőmérsékletkülönbségeknek van kitéve, legyen szó légkondicionáló használatáról vagy a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti jelentős ingadozásról.
2. Nem csak influenza, hanem nátha ellen is védekezhetünk védőoltással.
Hamis: Míg az előbbit az influenzavírus különböző változatai okozzák, és van ellene védőoltás, addig az utóbbi kialakulásáért a leggyakrabban az úgynevezett rhinovírusok okolhatók, oltani pedig nem lehet ellene.
3. Az influenza és a nátha tünetei megegyeznek.
Hamis: Az influenza esetében a fő tünetek a láz, a hidegrázás, a fejfájás, a fokozott izomfájdalom, a száraz köhögés, az orrdugulás, azaz több az általános, egész testet érintő tünet. A náthás embert hőemelkedés, torokfájás és torokkaparás, száraz köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szemváladékozás, fejfájás és tüsszentés kínozza.
4. A náthából hét-tíz nap alatt lehet felgyógyulni.
Részben igaz: A vírusos eredetű nátha általában hét-tíz nap alatt múlik el, ha azonban a nátha bakteriális eredetű, vagy a nem megfelelő kezelés nyomán bakteriális felülfertőzés jön létre, olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint az arcüreggyulladás, a légcső- vagy hörghurut illetve a tüdőgyulladás, amelyekből sokkal hosszabb ideig tart a felgyógyulás.
5. Nátha ellen leghatékonyabb kezelés az antibiotikum kúra.
Hamis: Influenza és nátha esetén is az első körben tüneti kezelést (orrspray, lázcsillapító, köptető és vitaminok) kell alkalmazni, s csak a tünetek súlyosbodása illetve a szövődmények kialakulása esetén lehet influenza esetén antivirális szereket és antibiotikumot, a nátha felülfertőződése illetve a bakteriális eredetű nátha esetén pedig antibiotikumot szedni.
6. A nátha kezelésekor nem kell külön foglalkoznunk az orrdugulással.
Hamis: A nátha tüneti kezelésénél nagyon lényeges momentum az orrban lévő váladék oldása és eltávolítása, az orrnyálkahártya duzzanatának csökkentése és a melléküreg kivezető nyílásainak szabaddá tétele. Ha ugyanis bedugul az orrunk, optimális közeg jön létre a kórokozók szaporodása és a szövődmények kialakulása számára. Emellett már néhány órás orrdugulás után kiszárad az orrunk, torok- és fejfájás jelentkezhet. Nem csak napközben érezzük a kellemetlenségeket, hanem éjszaka sem tudjuk kipihenni magunkat, mert az orrdugulás az alvást is zavarja. Ezért fontos az orrdugulás okának tisztázása és az orrlégzés mielőbbi helyreállítása.
Boehringer Ingelheim