Információk, érdekességek
Az éjszakai felriadás és a rémálmok
2021. április 12.
Minden gyermek – és ezáltal szülő – életében van olyan nap, vagy időszak, mikor az alvás, az éjszaka nem annyira nyugodt. Ilyenkor talán felelevenednek a csecsemőkori rendszeres éjszakai felkelések, a hosszas sírások, és talán a feszültség, aggódás, fáradság is.
Főképp az óvodás korban, de akár iskoláskor idején is kísérhetik rendszeresen rémálmok a gyermekek éjszakáit. Ilyenkor elképzelhető, hogy a gyerekek kiabálva, sírva ébrednek, és elmondják, rosszat álmodtak. De megeshet olyan is, hogy csak feszülten, izgatottan, akár sírva ébrednek, de nem tudnak beszámolni, mi is történt. A szülők első reakciója sok esetben az ijedség, hogy mi lehet gyermekükkel, vagy hogyan tudnák megnyugtatni, illetve vajon miért kísérik rémálmok gyermekük életét.
A rossz éjszakák, nehéz elalvás, nyugtalan álmok sokszor testi problémákhoz kötődnek. Gyakrabban fordul elő, hogy nehezített az éjszaka, ha a gyermek beteg, főként, ha lázas. Az is előfordulhat, hogy aktuális testi érzései jelennek meg az álomban, persze sokkal jobban eltúlozva, ijesztően, vagy legalábbis rossz érzést vonva maguk után. Így egy elzsibbadt láb, vagy egy elaludt kéz, vagy telített húgyhólyagok járhatnak erős stresszel, vagy furcsa álmokkal, amelyek felriadást, rossz érzést eredményezhetnek.
Visszatérő rémálmok
De mi a helyzet a visszatérő rémálmokkal, a félelemérzettel olyankor, mikor a gyermek nem beteg? Mit jelenthet?
Az álom nagyon fontos része a gyerekek –és a felnőttek- életének. Bár úgy tűnik, hogy akkor „csak” alszunk, pihenünk, teljesen kikapcsolunk, de ez nem teljesen így van. Az alvás különböző típusú agyi aktivitást jelent, amely periodikusan változik. Az egyik ilyen szakaszban (REM, azaz gyors szemmozgásos alvás) történik az álmodás, ami nagyon is hasonlít az ébrenlét állapotához. Az álmodás során olyan emlékek, tartalmak, érzések dolgozódnak fel, amelyek aznap, vagy abban az időszakban értek minket. Valahogy úgy lehet elképzelni, mintha a „mesévé” alakítással kiválasztanánk az emlékekből azt, ami fontos, amire szükségünk van, ami befolyásol minket, és összekötjük korábbi élményekkel, érzésekkel.
Persze mindez szimbolikus képekben történik, sűrítve, sokszor bizarr formában, mert ezek a tartalmak mind egyszerre aktívak, és abból alakul ki egy történet. Így a rémálmok értelmét, ha sikerül megfejteni, megmutathatják, hogy mi az, ami jelenleg feszültséget, szorongást okoz a gyermek –vagy akár felnőtt- életében.
A rossz álmok során nem kell feltétlenül irdatlan nagy traumára gondolni
Előfordulhat, hogy a gyermek érzékenyen él meg valamit, és fokozott szorongással jár számára, míg esetleg más nem is veszi észre azt. Elképzelhető, hogy fellépéstől, vizsgától fél, vagy csak megijedt valamitől, amit aznap látott. Ilyen szemmel a rémálmok jelenléte teljesen természetes. Azt mutatja, hogy a mindennapjainkban megélt – akár jó, akár rossz – élmények , hatnak ránk, és megmozgatják az érzéseinket. S vannak olyan időszakok, amikor fokozottabban vannak jelen rémálmok, még ha nem is feltétlenül jár mindegyik felébredéssel.
Ilyen időszak például az óvodáskor. Ebben az életszakaszban rengeteg változás éri a gyermekek személyiségét, s elsősorban olyanok, amelyek főképp az önállóságukról, én-erejükről szólnak. Álmaikban a félelmetes, nagy, irányíthatatlan világ, és érthetetlen események megjelenhetnek szörny, boszorkány, gonosz robot, vadállat képében, amik valamilyen módon kergetik a gyereket, vagy egy kedves szereplőt, akivel a gyermek azonosul.
Amennyiben az ilyen álmok csak rövidebb ideig jelennek meg, nem kell aggódni, inkább arra kell törekedni, hogy biztonságot nyújtsunk a gyereknek és bátorítsuk a félelmekkel való megküzdésre. Ha viszont hosszan (mondjuk fél évig), napi szinten vannak jelen hasonló álmok, akkor érdemes bevonni egy szakembert, aki talán könnyebben rálát, hogy mi okoz ilyen nehézséget a gyereknek, s mi az, ami ennyire megterheli. Van, hogy ez egy elakadt gyász, vagy indulatok elfojtása, vagy a hétköznapok bizonytalanságából adódó félelem… A szakember segítségével közösen elindulhatnak egy úton, amellyel nem az álmok megfejtése, hanem a gyerek/felnőtt harmóniája, kiegyensúlyozottsága a cél.
Mit tehet a szülő, amikor jönnek a rémálmok?
Azontúl, hogy biztos támaszt nyújt, fontos része a megnyugtatásnak az is, hogy megtanuljon megküzdeni a gyermek ezekkel az érzésekkel. Például: azzal megnyugtatják, ha megölelik, simogatják, átmennek hozzá, de ha rendszeresen, huzamosabb ideig átviszik saját ágyukba, akkor nem tanulja meg, hogyan kell szembenézni ezekkel a szörnyekkel (félelmekkel), ha jönnek. Talán nagyobb segítség, ha – az adott álmon, mesén, történeten keresztül – megtapasztalhatja, hogy egyedül is megy neki, egyedül is szembe tud szállni a közeledő rossz érzéssel, ijesztő élményekkel. Ha fél éjjel, adhatnak neki bátorító kislámpát, éjszakai fényt, vagy egy plüss „társat”, s így nem egyedül nézhet a küzdelem elé.
Továbbá fontos lehet az álomról beszélgetni, megismerni a szereplőket, a főhős körül segítő személyeket, fegyvereket, védekező tárgyakat, és biztonságos helyet keresni. Így az álom tartalma változni tud, és a gyermek szorongása is oldódhat. Persze erre inkább másnap, vagy akár pár nappal később van csak lehetőség. Sokszor nehezen beszélnek rossz álmaikról a gyerekek, de esetleg egy rajzon keresztül, vagy ha egy kedves játéka álmaként meséli el, könnyebben megnyílnak.
Szerencsére a szülők sokszor jól ráéreznek gyermekük félelmére, és bátorítani tudják őt. Ezzel a pár gondolattal, praktikával talán még magabiztosabban tudják ezt megvalósítani, és könnyebb lesz megkülönböztetni, mikor van szó “kezelendő” rémálmodásról, s mikor a természetes élményfeldolgozásról.
Standovár Sára
pszichológus