Információk, érdekességek

A Covid hullámai után: poszt-Covid-betegek áradata a rendelőkben

2023. május 25.

Világszerte legalább 65 millió embert érint a hosszú Covid és az esetszám napról napra nő. Intenzív kutatások eredményeként sikerült feltárni az állapottal kapcsolatba hozható több patológiás elváltozást, és egyre jobban megismerjük a poszt-Covid-szindróma rizikófaktorait is. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a jelenleg rendelkezésre álló diagnosztikai és terápiás eszköztár kevésnek bizonyul, és sürgetően szükség van további, gondosan eltervezett klinikai vizsgálatokra [1].

A Covid-19-megbetegedések 3 fázisra oszthatók:

– az akut Covid-19-megbetegedésre,

– a tünetek kialakulását követően 2 héttel induló posztakut hiperinflammációs betegségre (többszervi gyulladásos szindróma),

– illetve a tünetek kezdete után négy héten túl elhúzódó, késői maradványtünetekre, károsodásokra. Utóbbit nevezhetjük poszt-Covid-szindrómának, vagy más néven hosszú Covidnak (angolul long Covid) [2].

A poszt-Covid-szindróma egy nagy betegségterhet jelentő állapot, amely az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzésen átesett betegek legalább 10%-át érinti. Eddig több mint 200, a poszt-Covid-szindróma részeként fellépő tünetet azonosítottak, amelyek a legkülönfélébb szerveket érintik (1. táblázat).

A tünetek tartósan, hónapokon, de akár éveken át is fennállhatnak [1].

A poszt-Covid-szindróma-incidenciák eltérőek lehetnek attól függően, hogy mennyire súlyos lezajlású volt a Covid-19-fertőzés. Míg a nem hospitalizált Covid-betegek 10-30%-ánál, addig a hospitalizáltak 50-70%-ánál alakulhat ki poszt-Covid-szindróma.

A pandémia időszakában a Covid-betegek túlnyomó többsége otthon vészelte át a koronavírus-fertőzést, nem került kórházba. Emiatt, noha a %-os adatok az ellenkezőjét sejtetik, az esetszámot tekintve a legtöbb poszt-Covid-szindrómás beteg azok közül kerül ki, akik nem szorultak kórházi ellátásra a koronavírusos tüneteikkel, mert enyhe lefolyású Covid-19-en estek át. Ők jellemzően fiatalok, az életkoruk tipikusan 36 és 50 év közé esik [1]. Vagyis a poszt-Covid-szindrómás betegek jelentős része korábban nem került kórházba az akut fertőzéses panaszai miatt. Éppen ezért lehet érthetetlen számukra az, hogy a Covid-19 akut fázisának a lezajlása után mennyire súlyos/zavaró poszt-Covid-tünetek keserítik meg a mindennapjaikat. „A betegséget könnyen átvészeltem, hogyan okozhat utólag ekkora bajt?” – kérdezhetik. 

A poszt-Covid súlyát jól kifejezi az, hogy az érintett betegek jelentős hányada nem tudja a munkáját elvégezni, munkaképtelenné válik.

Mi okozhatja a hosszú Covidot?

A poszt-Covid-szindróma pontos oka jelenleg még nem ismert. A tartósan, akár egy éven túl fennálló tünetek hátterében egymással átfedő okok tömkelege húzódhat meg.

A hipotézisek

– a SARS-CoV-2 perzisztáló rezervoárjairól,

– immunrendszeri diszregulációról,

– korábbi, ún. szunnyadó fertőző ágensek (pl. herpeszvírusok [Epstein-Barr-vírus]) újraéledéséről,

– mikrobiombeli változásokról,

– endothel-diszfunkcióról,

– mikrovascularis károsodásokról,

– nem megfelelő idegrendszeri szignalizációról szólnak [1].

– Több tudományos munkában rámutattak arra, hogy a SARS-CoV-2 fehérjéi és/vagy RNS-e jelen lehet a poszt-Covid-szindrómás betegek szervezetében, többek között a reproduktív szervekben, a cardiovascularis rendszerben, az agyban, az izmokban, a szemekben, a nyirokcsomókban, a mellben, a tüdőben, a májban csakúgy, mint a plazmában, a székletben vagy a vizeletben. Ismert olyan vizsgálat, amely a poszt-Covid-szindrómás egyének 60%-ánál kimutatta a cirkuláló SARS-CoV-2 tüskeantigént a fertőzést követően akár 12 hónap elteltével is.

– Sajátos változásokat fedeztek fel a poszt-Covid-szindrómás betegek immunrendszerében, így többek között a monocitáik, aktivált B-sejtjeik, interleukin-4-, ill. interleukin-6-szekretáló CD4+ T-sejtjeik, dendritikus sejtjeik számában.

– Reaktiválódott vírusokat (köztük Epstein-Barr-vírus, humán herpeszvírus-6) mutattak ki több poszt-Covid-szindrómás betegnél, amely mitokondriális fragmentációhoz, az energiametabolizmus súlyos zavarához vezetett. Mindez gyengeségben, fáradékonyságban, neurokognitív diszfunkcióban nyilvánulhat meg.

– Tényként kezelhető, hogy a Covid-19-betegeknél a bélflóra összetétele eltér az egészséges egyéneknél jellemzőtől. Ismertek eredmények, amelyek a perzisztáló respiratorikus, ill. neurológiai tüneteket bizonyos intestinalis patogének jelenlétével hozzák kapcsolatba. A bélflóra jelentőségét igazolják a bélflóra-transzplantációs kísérleti eredmények is. A poszt-Covid-szindrómás betegek bélflórájának az egészséges egerek bélcsatornájába való átültetése kognitív zavarokat, ill. a tüdőfunkció romlását okozta az állatoknál. Az eredmények ráirányították a figyelmet a bélflóra probiotikumokkal való befolyásolásában rejlő lehetőségekre is, mivel az idézett kísérletben a Bifidobacterium longum adása preventívnek bizonyult a poszt-Covid-tünetek kivédésében.

– Az érfalat belülről érintő károsodások, az endothelfunkció sérülése súlyos poszt-Covid-következményeket idézhet elő, köztük mélyvénás trombózist, tüdőembóliát, vérzéses eseményeket.

– A neurológiai és kognitív tünetek igen gyakoriak a poszt-Covid-szindrómás betegek körében. Memóriavesztés, paresztézia, szaglásvesztés és -romlás, egyensúlyzavarok, fény- és hangérzékenység egyaránt jelentkezhetnek. A kognitív zavarok olyan mértékűek lehetnek, amelyek egyébként egy 10 éves időtartam alatt bekövetkező fiziológiás kognitív öregedésnek feleltethetők meg. Vagyis rövid idő alatt 10 évet „öregszik” az agy. A neurológiai tünetek hátterében idegrendszeri gyulladások, idegsejt-károsodások húzódhatnak meg. Egyes vizsgálatok Alzheimer-kórban tapasztalható szignalizációhoz hasonló elváltozásokat azonosítottak poszt-Covid-szindrómás betegeknél, mások pedig az agysejtek lelassult metabolizmusáról, ill. a cerebrospinális folyadékban bekövetkező változásokról tájékoztattak [1].

Fotó: gettyimages.com

1. táblázat: A poszt-Covid-szindróma gyakori tünetei és a hátterükben meghúzódó patológiás elváltozások – szerv(rendszer)enkénti csoportosításban [1]

Szerv(rendszer) Tünet Patológia
Szív Mellkasi fájdalom Palpitáció Szívelégtelenség Szívizomgyulladás Posturalis tachycardia szindróma (POTS)
Tüdők Köhögés Légszomj Normálistól eltérő gázcsere
Immunrendszer   Autoimmunitás Hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS)
Hasnyálmirigy   Cukorbetegség Hasnyálmirigy-károsodás
Gyomor- és bélrendszer Hasi fájdalom Hányinger Intestinalis diszbiózis Vírusok perzisztálása
Idegrendszer Kognitív zavarok Fáradékonyság Alvászavar Memóriazavar Fülzúgás Diszautonómia Krónikusfáradtság-szindróma Neuroinflammáció Csökkent agyi véráramlás Neuropátia
Vese, lép, máj   Szervi károsodás
Vérerek Fáradékonyság Koagulopátia Mélyvénás trombózis Endothel diszfunkció Mikroangiopátia Mikroméretű vérrögök kialakulása Tüdőembólia Stroke
Reproduktív szervek Erektilis zavarok Fokozott számban és súlyosságban jelentkező premenstruációs tünetek Rendszertelen menstruáció Csökkent spermiumszám

Mik a rizikófaktorok?

Úgy tűnik, hogy a női nem, a 2-es típusú diabétesz, az Epstein-Barr-vírusok reaktivációja, a krónikus urticaria és az allergiás rhinitisz, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egyaránt hajlamosítanak a poszt-Covid-tünetegyüttesre. Tény azonban, hogy a Covid-19 utáni szindrómában érintettek egyharmadánál nem azonosítanak semmilyen prediktort.

A Covid-19 elleni védőoltások poszt-Covid-szindróma kivédésében mutatott hatásának a megítélése egyelőre ellentmondásos. Míg egyes vizsgálatok alapján a vakcinált egyének körében sem kisebb a hosszú Covid rizikója, mint a nem oltottaknál, addig más vizsgálatok alapján a védőoltások 15-41%-kal csökkenthetik a hosszú Covid kialakulásának a kockázatát [1].

Gyermekeknél is kialakulhat hosszú Covid

A poszt-Covid-szindróma bármilyen életkorban kialakulhat, így a gyermekeknél is. Fáradékonyság, fejfájás, szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom, szaglás- vagy ízlelészavar, étvágycsökkenés, koncentrációs nehézségek, fizikai vagy mentális kimerültség, ill. alvászavarok a gyermekeknél is tipikus tüneteknek számítanak. Felléphetnek súlyosabb szimptómák, így májkárosodás vagy szívizomgyulladás is [1].

Nincsenek evidenciákkal támogatott diagnosztikai és terápiás eljárások

Egyelőre csak tüneti szintű kezelés/terápia végezhető a poszt-Covid-szindrómás betegeknél [1].

Mint az a hazai gondozási protokollból is kiderül: a „gyógyszeres kezelések az egyes hosszú hatású, maradandó károsodásoknak megfelelő szakmai ajánlások alapján” történnek [2].

Mindeközben intenzív kutatások és vizsgálatok folynak világszerte, amelyek célja a poszt-Covid-szindróma esetén rendelkezésre álló terápiás eszköztár fejlesztése. Az elmúlt időszakban és jelenleg – többek között – a következő gyógyszeres kezelések hatását vették/veszik górcső alá [1].

– Az immunzavarok kezelésében immunglobulinok adását elemezték.

– A fáradtság kezelésében a koenzim Q10, ill. D-ribóz alkalmazását vetették fel.

– A gastrointestinalis panaszok orvoslásában a probiotikumok alkalmazásában rejtőzhet terápiás potenciál.

– A neurológiai zavarok, főként az alvászavarok, az agyi köd és a fáradtság kezelésében vizsgálják az alacsony dózisú aripiprazol, ill. az alacsony dózisú naltrexon alkalmazásának a lehetőségét.

– Abnormális véralvadási folyamatok esetén antikoaguláns kezelésre kerülhet sor.

 Endothel diszfunkció esetén szóba jött a szulodexid alkalmazásának a lehetősége, ill. az antioxidáns hatással rendelkező piknogenol használata mikrocirkulációs zavarok, oxidatív stressz esetén.

– A hízósejt-aktivációs szindróma (MCAS) kezelésében a H1- és H2-antihisztaminok adása, elsősorban a famotidin alkalmazása merül fel.

– Perzisztáló SARS-CoV-2-vírusok esetén a nirmatrelvir és a ritonavir együttes adásának a hatását vizsgálják, míg egyéb vírusok reaktivációja esetén antivirális szereket (valaciklovir, famciklovir, valganciklovir stb.) alkalmazhatnak.

-A posturalis tachycardia szindróma (POTS) felálláskor szapora szívverést, szédülést, szívdobogásérzést okoz, de vezethet fáradtsághoz, agyi ködhöz is. A poszt-Covid-szindróma tüneteként fellépő POTS kezelésében többek között béta-blokkolókkal, piridosztigminnel, midodrinnel történnek gyógyszeres próbálkozások, ill. életmódbeli változtatásokat javasolnak a betegeknek, úgymint a só- és folyadékbevitel növelését, kompressziós harisnya viselését [1].

Fotó: gettyimages.com

Összefoglalás

Megállapítható, hogy a magas előfordulási gyakorisága ellenére a poszt-Covid-szindrómának mind a diagnosztizálása, mind a terápiája egyelőre hiányosságokkal terhelt. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy magának a kórállapotnak a hátterében meghúzódó patológiás folyamatok sem ismertek részleteiben.

A patikába betérő, poszt-Covid-szindróma-gyanús betegeket javasolt orvoshoz irányítani.

Az adekvát tüneti kezelés és/vagy az életmódbeli változtatások enyhíthetik a hosszú Coviddal társuló panaszokat.

Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerészek

HIVATKOZÁSOK

1. Davis, H. E., McCorkell, L., Vogel, J. M. et al.: Hosszú COVID: major findings, mechanisms and recommendations. Nat Rev Microbiol., 2023, 21; 133–146.

2. Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. A Covid-19-vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó károsodásokat szenvedő – poszt-Covid-szindrómás betegek gondozási protokollja, 2021

Tesztkérdések

1. Melyik állítás hamis?

a) A poszt-Covid-szindrómának eddig több mint 200 tünetét írták le

b) A poszt-Covid-szindróma bármely életkorban kialakulhat

c) A poszt-Covid-szindróma – definíció alapján – csak légzőszervi tüneteket ölel fel

2. Milyen patológiás változások köthetők a poszt-Covid-szindrómához?

a) Hosszú időn át a szervezetben maradó SARS-CoV-2, bélflóra egyensúlyának felborulása

b) Érfalkárosodás, idegsejt-károsodások

c) Valamennyi felsorolt

3. Melyik igaz a poszt-Covid-szindróma gyógyszeres kezelésére?

a) A vírusellenes szerek adása oki terápiát kínál és eredményre vezető

b) A mindennapi gyakorlatban tüneti terápiát alkalmaznak

c) Az antikoagulánsok adása ellenjavallt

forrás: Patika Magazin