Információk, érdekességek
Stresszreaktor vagy? Figyelem! Öndiagnózis időben
2020. január 04.
Teljesen stressz nélkül az életünk unalmas, sivár lenne. Csak fanyalognánk a kihívások, feladatok, problémák nélkül céltalannak, értelmetlennek érzett életünk fölött. Nem véletlenül mondta Selye János, hogy a "stressz az élet sója..."
Ugyanakkor a túl sok, pontosabban az aktuális megküzdési képességünknél többnek értékelt-érzett, egyénenként és helyzetenként változó mértékű, úgynevezett: észlelt stressz hosszú távon, testileg-lelkileg megnyomoríthatja a felkészületlent.
Hogyan tudjuk optimális szinten tartani stressz szintünket? Miként tudunk a túl kevés (hipostressz) és a túl sok stressz (hiperstressz) Scylla és Charybdis-e között nem csak hányódni, megfenekleni, hanem élvezettel hajózni?
Stressz, stressz, stressz… halljuk nap, mint nap, de Mit jelent pontosan?
A stressz kifejezés kettős értelembe vonult be a XX. században a köztudatba:
- Egyrészt, mint a kellemetlen érzések és testi panaszok, tünetek kiváltója = STRESSZOR (a továbbiakban, a félreértések elkerülése érdekében, ebben az értelmében így is nevezzük).
- Másrészt, stressz: az egyéni (genetikailag is meghatározott) stressz érzékenység (sebezhetőség), a tanult stresszkezelési módszerek, a társadalmi helyzettel összefüggő stresszorok és külső segítségforrások bonyolult összjátékaként kialakuló STRESSZ VÁLASZ is.
Egybecsengő nemzetközi vizsgálatok szerint, a felnőttek több mint 40 százaléka szenved a krónikus negatív stressz válasz (distressz) valamelyik káros egészségügyi hatásától. Nem véletlen tehát, hogy a különböző orvosi rendeléseken megjelenők problémáinak 75-90 százaléka valamilyen módon összefügg a munkahelyi és/vagy családi eredetű distresszel.
A distressz (negatív stressz válasz) számos formában hat testi-lelki állapotunkra. Lehet:
- Betegségek kiváltó oka (részben vagy egészben).
- Más eredetű betegségeket súlyosbító tényező.
- A legtöbb betegség kezelhetőségét csökkentő faktor.
- Betegségek hirtelen visszatérésének, fellángolásának oka.
Az ember nem is gondolná… Mely betegségek kiváltásában, súlyosbításában, visszatérésében jut szerephez a distressz? Azaz, milyen egészségügyi problémák esetén vethetőek be eredményesen a különböző stresszkezelési módszerek?
Nézzük először a testi betegségeket: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívinfarktus, hirtelen szívhalál, agyvérzés, gyomor-nyombélfekély, gyulladások, allergiás betegségek (pl. asztmás roham), autoimmun betegségek, fejfájások, epilepsziás rohamok, daganatos megbetegedések, stb., stb.
A lelki betegségeknek még ennél is nagyobb számában szerepel a distressz. Ezek 100%-ában használhatóak a stresszkezelési technikák az egyszerűbb tippektől, az összetettebb módszerekig. Tehát, akinek pánikbetegség, közlekedési fóbia, alvászavar, kényszerbetegség, depresszió, alkoholbetegség, nikotinfüggőség, schizofrénia, evészavar, stb. nehezíti az életét, annak a betegség jellegétől, súlyosságától függően, komoly segítséget jelenthetnek ezek az önsegítő módszerek.
Valódi, működő önsegítő módszereket használjunk az önsorsrontó csapdák (pl. a legális és illegális drogok használata) helyett!
Ha jól sejtem, akkor a distressz nem rögtön okoz betegségeket. Miről ismerhetjük fel magunkon a distressz korai előjeleit, figyelmeztető tüneteit?
A distressz választ kiváltó tényezők (stresszorok) kezdetben, amikor még nem krónikusan hatnak ránk, és/vagy nem merítették ki fizikai-érzelmi-társas tartalékainkat, még nem komplex betegségeket okoznak. Hatásuk eleinte különböző, időről-időre változó intenzitású, néhanapján „vándorló”, testi, lelki (érzelmi, gondolati) és viselkedésbeli előjelekben mutatkoznak meg.
A „Gyógyszer helyett Módszer!” filozófia alkalmazásának jegyében a stresszkezelésnek, ebben a korai időszakban még betegség megelőző, egészség helyreállító szerepe van!
Az alábbi táblázatunk megmutatja azokat a korai előjeleket, amelyeket átélve, felismerve tudhatjuk, hogy valamilyen stresszkezelési módszer bevetésére van szükségünk!
A DISTRESSZ TESTI-LELKI FIGYELMEZTETŐ JELEI
| Testi | gyors szívdobogás, „bedobbanás” érzés, gombócérzés a torokban, nehézlégzés, fulladásérzés, mellkasi nyomás, gyomorgörcs, hányinger, izzadás, remegés, forróság érzet, fejfájás, gyakori székelési-, vizelési inger, szédülés, gyengeség, ájulásérzés, étvágytalanság, „evési kényszer”, stb. |
| Érzelmi | szorongás, félelem (súlyos betegségtől), aggodalmaskodás, feszültség, időzavar, fáradtság, kimerültség, álmatlanság, lehangoltság, önértékelési zavar, humorérzék csökkenése, csalódottság-, elhanyagoltság érzés, üresség érzés, stb. |
| Gondolati | spontán automatikus negatív gondolatok (jövőre vonatkozó negatív önjóslatok, pl.: katasztrofizálás), figyelem és memória zavar, tévesztések, kreativitás csökkenés, féltékeny vagy gyanakvó gondolkodás, döntéshozó képesség, határozottság csökkenése, öngyilkossági gondolatok, stb. |
| Viselkedésbeli | rágyújtás, „búfelejtő” alkoholfogyasztás, drogozás, ingerültség, szóbeli agresszió, tettlegesség, bizalmatlanság, cinizmus, öngyógyszerelés, párkapcsolati, munkahelyi konfliktusok, biztonságot nyújtó társ keresése, önfeladás, veszélykereső magatartás, stb. |