Információk, érdekességek
Miért fontos a normál testsúly az asztma kezelésében?
2017. december 13.
A túlsúlyos asztmás gyerekek közül többen és gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra, a gyógyszerekre rosszabbul reagálnak, így nehezebb a stabil, kontrollált, tünetmentes állapot elérése – erről számolt be a Pediatric Allergy and Immunology folyóirat. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, mit tehet a szülő ilyen esetben.
A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40 ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.
Vegyük észre a kezdeti jeleket!
Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.
A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!
2017. november 27.
A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.
Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!
Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is. Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.
Halogatást nem tűrő férfigondok
2017. november 25.
A csípős hideg és a fagyos hajnalok mellett november a férfiegészség hónapja is. Évről-évről ebben a hónapban szakállt növesztenek a férfiak, hogy felhívják a figyelmet a prosztatarák veszélyeire. Nem a daganatos megbetegedés az egyetlen ugyanakkor, amire érdemes odafigyelnie az erősebbik nemnek!
A prosztata – más néven dülmirigy – egy csupán szelídgesztenye nagyságú szerv, amivel a férfiak jelentős részének legalább egyszer meggyűlik a baja élete során. A modern orvostudomány segítségével azonban szerencsére a legtöbb probléma orvosolható, és a megelőzés fontosságát is egyre többen tudatosítják. Nézzük sorban, milyen betegségek érinthetik csak a férfiakat.
A prosztatakő
A dülmirigyben kialakuló meszesedésért a pangó mirigyváladék felelős, ugyanis ennek összesűrűsödése esetén „keményítőtestek” alakulnak ki. Szerencsére a prosztatakő nem ártalmas az egészségre, nem jár különösebb panaszokkal, és műtéti beavatkozás sem szükséges. Ugyanakkor súlyosabb problémára utalhat, mint például régóta fennálló gyulladásra.
A prosztata gyulladásos megbetegedése
Gyulladásért elsősorban azok a baktériumok tehetők felelőssé, amelyek a húgycsövön keresztül jutnak a prosztatába, de fertőzés a vér- és nyirokkeringési rendszeren keresztül is kialakulhat. A leggyakoribb tünet a kellemetlen, fájdalmas érzéssel járó vizeletürítés. Időben felismerve a problémát, az antibiotikumos kezelés jelenti a megoldást. Vigyázzunk ugyanakkor, hiszen ha krónikussá válik a gyulladás, akár az ondóhólyagokra is átterjedhet a fertőzés.
Ezért veszélyes a COPD!
2017. november 22.
Ma van a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ennek apropóján nézzük meg közelebbről, mi is ez a betegség és miért veszélyes!
A COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok?
A COPD világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra.
Mi is az a COPD és miképp élhetünk együtt a betegséggel?
A COPD dióhéjban
A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.
A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbemenne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.
- Ezek a tünetei:
A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.
Atópiás dermatitis
2017. november 18.
Az atópiás dermatitis előfordulása gyermekkorban az utóbbi 10-15 évben jelentősen nőtt. A felnőttkori előfordulás jelenleg átlagosan 1-3%, de egyes földrajzi régiókban közel 10% is lehet.
Csecsemő- és kisgyermekkor
Az élet kezdete gyakran jelenti a bőrproblémák kezdetét is. A csecsemők esetében a sokrétű kémiai környezethez való alkalmazkodás a feladat, mely több-kevesebb sikerrel lezajlik. Az első bőrelváltozás megjelenésekor a patikában kér segítséget a szülő. Ekkor érdemes néhány kérdést tisztázni, így ok-okozati összefüggést teremthetnek a tünetekkel, és lehetőséget adnak bizonyos külső körülmények módosítására:
- Mit eszik és iszik a gyermek? Az anyatejjel egészben vagy részben táplált gyermek édesanyja mivel táplálkozik?
A gyermek étkezésének áttekintése a bőrpanaszok kapcsán rendkívül fontos. A csecsemők anyatejes táplálásánál fontos az is, hogy mit eszik az édesanya. Ne legyen pl. túlzottan fehérjedús a táplálkozása, de ne igyon 2 liter tejet sem, mert nem attól lesz több teje. A tápszeres táplálás kulcskérdése lehet a megfelelő tápszerösszetétel. Ennek felülvizsgálata a gyermekorvos hatásköre.
A glutén- és a tejfehérje-intolerancia első jelei gyakran már ekkor jelentkezhetnek bőrtünetek révén vagy a súlygyarapodáse megtorpanásával.
- Zajlott-e betegség (meghűlés, hasmenés, fogzás), történt-e gyógyszeralkalmazás (lázcsillapítás, vakcináció) a bőrtünet megjelenésével összefüggésben?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...122123124...267