Információk, érdekességek
Álmatlanság
2017. április 20.
Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet – így az idegrendszer – számára a regenerálódásához, elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez.
Az alvásigény egyénenként és életkoronként jelentős szórást mutat. Egy újszülött többnyire csak enni és inni ébred fel, ám az idős emberek többsége már alig néhány órányi alvással is beéri. Általában igaz, hogy ha valaki frissen ébred és kipihentnek érzi magát, akkor elegendőnek bizonyult számára az alvásra fordított idő, és megfelelő volt az alvás minősége is. A Whitehall II kutatás eredményei szerint a 35 és 55 év közöttiek számára az ideális alvásidő 7-8 óra.
Nagyon fontos, hogy mennyit alszunk és milyen minőségű az alvásunk.
Insomnia (alvási elégtelenség)
A családorvosi praxisban észlelhető egyik leggyakoribb tünetcsoport (4–29%), amely mögött számos életmódbeli tényező, ugyanakkor számos testi betegség vagy mentális zavar is előfordulhat. A nem pihentető, a kívánttól eltérő alvás élménye, mint egy alapvető biológiai és szociális folyamat elégtelensége, az egészségi állapot szubjektív értékelésére is negatív hatással van.
Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!
2017. április 14.
Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?
Így hat ránk a fény
Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.
Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökken szervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.
„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.
5+1 tipp, hogy élvezd a jógaórádat
2017. április 14.
Az interneten fellelhető fényképek és jógavideók alapján az egyszeri jógi azt gondolhatná, hogy automatikusan valamiféle éteri könnyedség járja majd át, amint a matracára lép, a gyakorlása az egekbe emeli a lelkét, harmonizálja a testét, a glória még fényesebben ragyog a feje felett. Majdnem… Nézzük mit kell tenni ahhoz, hogy ha nem is teljesen a fenti leírás, de valami nagyon hasonló megvalósuljon akár az első, akár a sokadik jógaórádon!
Következzék az 5 plusz 1 - megfogadni érdemes - tanácsunk!
1. Találj egy olyan oktató/stúdiót ahol jól érzed magad. De tényleg, ahova úgy lépsz be, hogy már egy mázsás kő leszakadt a nyakadból. Ha nem vagy “spirituális fajta” akkor valószínűleg ez egy fitnesz stúdió lesz, vagy egy kicsit nyugatibb jógaterem. De az is lehet, hogy pont a nagyon hagyományos körülmények és hangulat kell neked. Bízz magadban, és olyan helyre járj ahol jól érzed magad!
2. Tervezz! Legyen meg a hetedben a jógás nap vagy napok, és ragaszkodj hozzá. Így várni fogod, és lelkesen mész majd. Ezzel, hogy dedikált ideje van, mintha egy órarended lenne, és abba lenne beírva, az esetleges lelkiismeretfurdalásod is elmúlik, hogy mi minden mást csinálhatnál helyette. Hidd el, a legjobbat teszed azzal magaddal és a világgal is, ha jógázol.
Mikor érdemes endokrinológust felkeresni?
2017. április 11.
Az endokrinológiai, azaz a hormonrendszerrel kapcsolatos problémák rengeteg panaszt okozhatnak, melyek az esetek többségében igen hétköznapiak. Éppen ezért sokan pl. túlsúly, a hajhullás vagy a csökkent hidegtűrés hátterében nem sejtenek betegséget, pedig ha huzamosabb ideig fennáll bizonyos probléma, az gyakran hormonzavart jelez. Hogy milyen tünetek esetén érdemes endokrinológust felkeresni, azt dr. Bérczy Judittól, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosától tudtuk meg.
Testsúllyal kapcsolatos problémák normál étkezés mellett
A hormonrendszer zavarai szinte mindig hatással vannak valamilyen szinten a testsúlyra. Ezért figyelhető meg bizonyos betegségek esetén az, hogy normál, egészséges étkezés mellett az illető vagy túlsúllyal küzd, vagy pedig veszít testtömegéből. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a pajzsmirigyzavarok és a mellékvese problémái, valamint – a vércukorszint beállításában, egyensúlyában fontos- inzulin hormonkör diszharmóniája gyakran járnak ilyen panasszal.
Menstruációs zavarok, meddőség
A menstruációs zavarok hátterében rengeteg ok állhat, ám gyakran hormonzavar okozza a problémát, ami akár meddőséghez is vezethet. Leggyakrabban progeszteron hiányra, inzulinrezisztenciára (IR) és a pajzsmirigy rendellenességeire hívja fel a tünet a figyelmet. Szerencsére az esetek többségében gyógyszeres kezelés és életmódváltás hatására az kóros állapotok könnyen orvosolhatóak, ám a betegnek folyamatos kontroll javasolt.
Fáradékonyság, aluszékonyság
Természetes, hogy időről időre az emberen úrrá lesz a fáradtság és legszívesebben egész nap csak aludna. Ez főleg a téli, napfényhiányos hónapokra jellemző, melynek során a D-vitamin raktárak is lemerülnek. Azonban emellett más hormonális problémák is kiválthatják a panaszt, pl. pajzsmirigy alulműködés, a Cushing szindróma, de a mellékvese fáradtság is depressziót eredményezhet. Hogy megbizonyosodjon, vajon mi is okozza a krónikus fáradtságát, érdemes laborvizsgálatot végeztetnie!
Mennyi ideig kell napon tartózkodni a kellő D-vitamin-szinthez?
2017. április 01.
Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő 10-20 perc, addig télen legalább két óra szükséges.
A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit.
Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitamin-hiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében – mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője.
Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást a napsugárzás eredményeként a bőrben végbemenő szintézis jelenti.
Serrano és kollégái megbecsülték azt az időt, amely az ajánlott mennyiség – napi ezer NE (nemzetközi egység) D-vitamin – beviteléhez szükséges olyan térségben, mint Valencia városa, ahol egész évben magas a napfényes órák száma.
A kutatók elemezték az ultraibolya sugárzást dél körül minden évszak egy-egy hónapján át 2003 és 2010 között. A kapott adatok alapján kiszámolták a bőrvörösséget okozó időtartamot.
Kimutatták, hogy júliusban a III-as bőrtípusú embereknek – a spanyolok többsége – nem szabad 29 percnél többet a napon tölteniük, ha el akarják kerülni a bőrvörösséget. Januárban azonban akár 150 percig is napon lehetnek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...787980...165