Információk, érdekességek

Gyógyítsd magad a színekkel - csakrák

2018. április 01.

A színekkel való gyógyítás lehetőségeit tovább gazdagítja a csakrák és a szivárvány színeinek megfeleltetése, hiszen a csakráknak egyrészt a színekhez hasonló, összetett jelentéskörük van, másrészt az ember energiaközpontjai lévén elsődlegesen rezonálnak a színekre.

Hogyan hatnak ránk a színek?

A színekkel való gyógyítás és önismeret lényege, hogy figyeljük önmagunkat és a színekhez való, változó kapcsolatunkat. Önkéntelenül is  azt a színt választjuk a lakberendezésben, az öltözködésben, a mindennapi használati tárgyakban, de gyakran még az étkezésben is, amelyiknek a fiziológiai hatása, minősége számunkra éppen szükséges.

Színek egyszerű használata a hétköznapokban
A kiválasztott színt több szinten is használhatjuk mindennapi életünkben. Választhatunk ilyen színű ételeket, italokat, átfesthetjük szobánk falát, beszerezhetünk színes használati tárgyakat vagy ágyneműt, viselhetünk ilyen színű ruhát, belemerülhetünk színes képek, mandalák szemlélésébe, de mi magunk is festhetünk festményeket az adott színnel. Használjuk a fantáziánkat és kövessük a belső útmutatást ennek tekintetében!

A színek hétköznapi használata is az egyensúly elvén alapuljon, találjuk meg a módját, hogy egyik szín se kerüljön tartósan túlsúlyba.

Teljes ellazulás a jóga erejével

2018. március 22.

A jóga egyik legfontosabb célja a meditáció. Az egyes ászanák "csak", mintegy melléktermékként hatnak jótékonyan a fizikai testünkre. A régi guruk tanítása szerint a fizikai testünk egészsége is -bizonyos szempontból- csak azért fontos, mert amíg betegségekkel, fájdalmakkal küzdünk, addig a fizikai tünetek elvonják figyelmünket és nem tudunk eljutni a mély relaxáció és meditáció szintjére. De mit jelent a "jógás relaxáció" az autogén tréninghez vagy más relaxációs technikákhoz képest?  

A relaxáció szerepe a jógában

A jógában a „pihenő-fázisok” különböző szintjei nem egyszerűen a fizikai test rövid ellazítását célozzák. Nagyon fontos eszközök abban, hogy fizikai síkon az egyes pózok jótékony hatását „rögzítsük”, „bevéssük” testünkbe, valamint beindítsuk szervezetünk természetes öngyógyító folyamatait. Emellett – a jóga egyik klasszikus példájával élve – ha a testünket egy autóhoz hasonlítjuk, melyet pl. megfelelő üzemanyaggal (bevitt táplálék) látunk el, akkor a nagy autós túra végén (jógaóra) időt kell szánnunk arra, hogy a motor lehűljön. Ha ezt a lépést kihagyjuk, akkor az egész jármű (testünk minden szintje, a jógaóra során felhalmozott jótékony hatások) működését veszélyeztetjük.

Egy-egy jógaóra során nem csupán izmainkat, ízületeinket, porcainkat és más egyéb testrészeinket, szerveinket stimuláljuk. Erőteljesen hatunk központi idegrendszerünkre, hormonháztartásunkra. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a fizikai „lenyújtásokon” túl megpihentessük idegrendszerünket is, továbbá a fizikai testen kívül közelebb jussunk önmagunk középpontjához, Önvalónkhoz is. Ez utóbbi lépés az, ami megfelelő gyakorlás után megteremti belső harmóniánkat, fókuszáltságunkat, ami a hétköznapi életben érkező impulzusok során megváltoztatja korábbi hibás beidegződéseinket, zsigeri reakcióinkat.

Mi számít magas vérnyomásnak?

2018. március 16.

Új protokoll: 130/80 Hgmm a limitérték

Korábban a normális és a magas vérnyomás közötti határértéknek a 140/90 Hgmm számított. A legújabb tudományos eredmények és az azokból nyilvánvalóvá vált szív- és érrendszeri kockázatok ismeretében neves szakmai szervezetek, így az Amerikai Szív Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) úgy látják célravezetőnek, hogy a betegeknél az életmód-változtatást és az esetleges antihipertenzív gyógyszeres terápiát már hamarabb, alacsonyabb vérnyomásértékeknél el kell(ene) kezdeni, mint az az eddigi gyakorlatban jellemző volt. Ezzel összhangban az eddigi 140/90 Hgmm helyett a jövőben 130/80 Hgmm lesz a vérnyomásban a limitérték.

Egészséges-e a vegán étrend?

2018. február 16.

Tisztázzuk, miről is beszélünk. Mit nem eszik egy vegán? Hát, először is nem eszik húst. Idáig azonos a vegetáriánusokkal. Másodszor nem eszik tojást, tejterméket, mézet. Kézenfekvő a kérdés: honnan hát a fehérje? Honnan a vas, a kalcium és egyéb nélkülözhetetlen ásványi anyagok?  

Közkeletű tévedést van szerencsém eloszlatni: a fehérje nem az állati eredetű élelmiszer kiváltsága csupán. A fehérjék, amolyan lego kockák módjára építőkövei minden élőlénynek, így természetesen a növényeknek is. Ugyanabból az anyagból szőttek minket, az állatokat és a növényeket.

Ezzel együtt sajnálatosan elterjedt szokás azt a sok évtizede meghaladott tévhitet hangoztatni, hogy „az állati fehérje teljes értékű, míg a növényi nem az”. Oszlassuk el a ködöt! Az állati eredetű fehérjét azért nevezik teljes értékűnek, mert megvan benne mind a 8 esszenciális aminosav egyszerre. (Fenilanin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin.) Ugyanakkor viszont semmi olyan nincs bennük, ami a növényekből nem beszerezhető. Egy növényben nem találjuk meg mind a 8-at egyszerre. Viszont ma már pontosan tudjuk, hogy melyik növényben melyik van meg és melyik nincs. A gabonafélékből a lizin és az izoleucin nevű aminosav hiányzik, a hüvelyesekből a triptofán és a metionin. Ezek a növények – a gabonafélék és a hüvelyesek - tökéletesen kiegészítik egymást. Ha például eszünk egy falafelt pitában, akkor máris biztosak lehetünk benne, hogy ételünk tartalmazta mind a 8 esszenciális aminósavat. Ezt nevezik úgy, hogy fehérje-komplettálás. Nem egy bonyolult dolog.

Mire is jó a homeopátia?

2018. február 11.

Azt vettem észre mostanában, hogy akik hozzám fordulnak segítségért, egyre többen kezdik úgy, hogy nem is tudnak sokat a homeopátiáról. Mire, milyen betegségekre lehet alkalmazni és hogyan is hat valójában? Ezekre a kérdésekre szeretnék most válaszolni, mert valószínű, hogy sokakban felmerültek már ezek a gondolatok.