


Információk, érdekességek
Friss levegő, könnyű légzés
2018. december 16.
Itt a hideg, és már nem nagyon szeretjük kinyitogatni az ablakokat, pedig a szellőztetés, a levegőcsere fontos a lakásban. A kellemes, friss levegő nem csak a komfortérzetünket növeli, de az egészségre gyakorolt hatása is elismert. Dr. Magyar Donát aerobiológus, a Budai Allergiaközpont szakembere összefoglalta, hogyan javíthatunk a belső levegő minőségén.
Szellőztessünk rendszeresen!
Ha reggel korán indulunk és csak késő este érünk haza, könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy a lakásban szellőztessünk, pedig ez a legalapvetőbb módja annak, hogy a levegőt felfrissítsük. A klíma használata is megtévesztő lehet, hiszen a beállítástól függően lehet, hogy a berendezés csak a belső levegőt keringteti, így az hűvösebb ugyan igen, de frissebb nem lesz. Szellőztetésre a kora reggeli órák a legideálisabbak, ilyenkor a legalacsonyabb a légszennyezettség és a pollenkoncentráció. Érdemes erre az időpontra időzíteni egy 5-10 perces kereszthuzatot, amivel gyorsan kicserélődhet a levegő.
Romlott ételek
A lakásban nem megfelelően tárolt zöldségek és gyümölcsök könnyen megpenészedhetnek, amiről gyakran csak akkor szerzünk tudomást, ha a lakásban terjengő, átható szag forrását kutatjuk. Az ételmaradékok is kellemetlen meglepetéseket okozhatnak, ezt megelőzendő, érdemes rendszeresen takarítani a hűtőt, levinni a szemetet és átnézni a kamaszgyerek iskolatáskáját, szobáját. A zöldségeket, gyümölcsöket hűvös kamrában vagy a hűtőben tároljuk, ha erre nincs mód, kisebb mennyiségben vásároljuk és fogyasszuk el, vagy használjuk fel mielőbb! A vöröshagyma és a burgonya héján különösen sok penészgomba jut a lakásba. Ezek spórái a hámozás során kiszóródnak. Ezt úgy akadályozhatjuk meg, ha hámozás előtt e zöldségeket vízbe mártjuk.
Ki korán kell, egészségebb lesz!
2018. december 13.
A korán kelő nőknél kisebb eséllyel alakul ki mellrák – idézte a BBC hírportálja egy új brit kutatás megállapítását.
A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében.
Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is.
Azonban az egyes emberek biológiai órái “nem ugyanazt az időt mutatják”.
A “pacsirták” az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el.
A “baglyoknak” nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el.
A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának, vagy bagolynak “programozzák”. Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából.
Kiderült, hogy akik genetikailag pacsirták, azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik bagolynak programoztak. Mivel a szóban forgó génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában.
Mennyi D-vitamint kell szedni?
2018. december 04.

A D-vitamin hiánya nemcsak a csontokra van hatással, de növeli az autoimmun betegségek és fertőzések kialakulásának lehetőségét, valamint az emlő- és vastagbéltumor kockázatát is. A riasztó szövődmények ellenére a hiányállapot még mindig meglehetősen gyakori. Február végére – azoknál, akik nem részesülnek D-vitamin-pótlásban – csaknem minden esetben kialakul a D-vitamin-hiány, tízből három magyart pedig kritikus mértékben érint az állapot.
A nők és a fővárosban élők tudatosabbak
Egy közelmúltban publikált kutatás szerint jelentősen javult hazánkban a D-vitamin-pótlás gyakorisága: míg 2013-ban a népesség csupán 12 százaléka szedett valamilyen D-vitamint tartalmazó készítményt, ez az arány napjainkra több mint háromszorosára emelkedett. A kutatás eredményei alapján a budapesti lakosok az átlagosnál tudatosabbak a D-vitamin-pótlás terén, és hasonló arány figyelhető meg a női és férfi lakosság között is: a kutatás szerint feleannyi férfi szed D-vitamint, mint nő.
„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen ügyelnek a tudatos pótlásra, azonban az eredmények még mindig nem érik el a kívánt mértéket – sokan nem tudják, hogy a téli hónapokban életkortól és nemtől függetlenül mindenkinek szüksége van D-vitamin-pótlásra. Érdekesség, hogy az utóbbi években egy újabb jelenség is felütötte a fejét: a túlzott D-vitamin-bevitel, ez pedig pont olyan káros lehet, mint a hiány” – hívta fel a figyelmet dr. Gomez Izabella, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) főtitkára.
Minden másnap szabad napozni
2018. november 16.

Csupán minden másnap szabadna napozni a bőr megóvása érdekében – állítják izraeli kutatók, akik egy 48 órán át tartó ciklust fedeztek fel az emberi bőr védekező mechanizmusában.
A Tel-avivi Egyetem kutatói által azonosított ciklikus folyamat hullámként söpör végig a bőrben az ultraibolya sugárzásnak való kitettséget követő 48 órában. Ez pedig azt jelenti, hogy a kétnaponkénti napfürdőzés teszi lehetővé a mechanizmus optimális működését és a legeredményesebb barnulást.
Az emberi bőr természetes védekező mechanizmusai az evolúció során, a sűrű szőrzet elhagyását követően fejlődtek ki. Az egyik mechanizmus azért felel, hogy az immunrendszer megjavítsa az UV-sugárzásnak való kitettségből eredő – és akár bőrrákot is okozó – DNS-károsodásokat.
A napsugárzás hatására továbbá melanin termelődik a bőrben. Az ember bőrének, hajának és szemének színét meghatározó anyag bebarnítja az ember bőrét, és egyfajta természetes fényvédőként funkciónál a következő napfürdőzés alkalmával.
Ám míg az ultraibolya sugárzásra adott stresszválasz már perceken belül elkezdődik, addig a melanintermelés beindulása órákba, akár napokba is telhet. A szakemberek most megfigyelték, hogy a melaninszint sokkal emelkedettebb, amikor a bőrszövet “pihenhet” egy napot.
Az egészséges élet 9 pillére - és ami abból a 21. századra maradt
2018. november 13.
A mai embernek átka és szerencséje az információk azonnali hozzáférésének lehetősége. Ha valamilyen egészségügyi problémája adódik, a témát csak begépeli az egyik keresőbe, és máris "okos" megoldások százai közül válogathat a természetgyógyászat területéről is. Dől a baromság, "egyél útifüvet, a Makkoshotykai a legjobb", "kovaföld nélkül az utcára se menj", "szerezz a Bermuda háromszögből algát" "neked csak Alexej a csodalátó segíthet", stb. Ezek hatására jött az ötlet, hogy a teljesség igénye nélkül tekintsük át a hazai gyógyászat elmúlt 30 évét, nézzük meg, mi változott, mi maradt a múltból.
Dr. Oláh Andor és a tudományos természetgyógyászat
A múlt évszázad második felében kezd lassan népszerűvé válni a természetgyógyászat, amiben jelentős szerepe van Dr. Oláh Andor orvos-természetgyógyásznak, aki összefogott és megalapozott felvilágosító munkáival próbált rendet tenni a kissé „elkoszolódott” agyakban. Ne felejtsük el, hogy abban a korszakban a betegeknek mást javasolni, mint a hivatalosan elfogadott gyógyszerközpontú szemlélet, kuruzslásnak számított! Ezért is volt hatalmas áttörés, amikor Oláh doktor rendszerezte az egészségre ártalmas tényezőket, és megoldást kínált a problémákra. Munkája az „Egészséges élet kilenc alappillére” máig alapigazságnak számít.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...646566...165