Információk, érdekességek

Acerola, a C-vitaminbomba

2019. március 10.

Ez a C-vitaminban rendkívül gazdag kis „cseresznye” (valójában citrusféle) csodát tehet a fáradtság ellen. Az acerola (Malpighia emarginata) vagy más néven barbadosi cseresznye egy skarlát bogyójú növény, mely vadon nő, de termesztik is, pl. Brazíliában, Dél- és Közép-Amerikában vagy Jamaikán.

Hatásai
Egy maroknyi friss gyümölcs vagy csészényi kipréselt lé már hat a láz és hasmenés (vérhas) ellen, többek közt gyulladásgátló és vizelethajtó hatása miatt.

Az acerola fő erénye magas C-vitamin-koncentrációja:
kb. 2 g-ot tartalmaz belőle 100 g gyümölcshús, ami 10-40-szerese a narancsénak!

Bővelkedik még magnéziumban és káliumban, tartalmaz A- és B-vitaminokat, vasat és erős antioxidáns hatású polifenolokat. Egyes tanulmányok kimutatták fertőzések (pl. gombás vagy tbc-fertőzés) ellen kifejtett hatását, sőt állatokon rákellenes tulajdonságát is. Élénkíti a májat és a vesét.

Az acerola fogyasztása szinte mindenkinek ajánlott (kivéve a néhány adott betegségben szenvedőket) élénkítő és tonizáló hatása miatt. Ami a magas C-vitamintartalom jelentőségét illeti: a mellékveséknek nagy mennyiségű C-vitaminra van szükségük a hormonok szintéziséhez, ennek hiánya állandó és tartós fáradtságot okozhat. A C-vitamin pótlására szolgálhat az acerola rendszeres fogyasztása.

Az étrend-kiegészítők 10-60 százaléka szennyezett

2019. február 22.

Első teljes évén van túl a Testnevelési Egyetem berkein belül működő Sport-táplálkozástudományi Központ, melynek célja, hogy sportolók, edzők, más sportszakemberek képzését, felvilágosítását segítse, egyik fő gyakorlati feladata pedig, hogy a tiltott anyagokat kimutassa étrend-kiegészítőkből, ezzel segítve a vétlen doppingolás elkerülését.

“A 2017. októberi ünnepélyes átadást követően a 2018-as év, hogy sportosan fejezzem ki magam, az alapozási időszak volt. Bízom abban, hogy ez jól sikerült, így 2019-ben ki tudjuk elégíteni a felmerült igényeket” – nyilatkozott Martos Éva professzor, a központ vezetője.

Folyamatosan fejlesztik a módszereket, hogy a doppingtilalmi listán szereplő anyagok lehető legkisebb mennyiségét ki tudják mutatni a vizsgált étrend-kiegészítőkből. “Bekapcsolódunk az egyetemi oktatásba is, valamint más tanszékekkel együttműködve kutatási projektben is részt veszünk.” – jelezte.

Martos Éva elmondta, hogy egyelőre kilencen alkotják munkatársainak csapatát, van köztük dietetikus, táplálkozástudományi szakember, vegyészmérnök, élelmiszermérnök, sportorvos egyaránt.

Hogy be tudjon indulni a reggel...

2019. február 14.

Egy átaludt éjszaka után gyakran feszült izmainknak, ízületeinknek fokozatos feloldódásra, lazításra, megmozgatásra van szüksége ahhoz, hogy frissen kezdjük a napot. Íme néhány egyszerű gyakorlat testünk „felébresztésére” ebben a tekintetben is.

A fej és a nyak átmozgatása

– Az ágy szélén ülve, vagy mellette állva egyenes háttal, lélegezzünk lassan és mélyen háromszor; a belégzést orron keresztül, a kilégzést szájon át végezve.
– Erőlködés nélkül, lassan mozgassuk a nyakat előre-hátra (ötször).

Váll-, könyök- és csuklókörzés

– Álló helyzetben, egyenes háttal, a test mellett lazán leengedett karokkal körözzünk mindkét vállal, nagy köröket leírva, kellő időt hagyva rá. (Ötször az egyik irányban, majd ismételve szintén ötször a másik irányban).
– Ezután tegyük az ujjainkat mindkét vállunkra, majd emeljük fel a könyököt vállmagasságban, és végezzünk könyökkörzést (mindkét irányban ötször egymás után).
– Fejezzük be a gyakorlatot csuklókörzéssel ötször az egyik, majd ötször a másik irányban.

Riszáljuk a csípőt /mozgassuk meg a medencét!

– Helyezkedjünk el kis terpeszállásban, a kezeket a csípőre téve. Végezzünk belégzést, előrebillentve a medencét (a fenék maradjon hátul), majd kilégzéskor hátrabillentve (miközben a szeméremtájék elöl marad). Mindkét irányban ismételjük a gyakorlatot ötször.
– Ezután hajlítsuk be kissé jobban a lábat, és írjunk le nagy köröket, lassan a medencével, a lehetőségekhez képest egyre inkább „riszálva” a csípőt, mindkét irányban ötször.

Nem egészségesebbek az édesítőszereket használók

2019. február 06.

Nem jár előnnyel az egészségre, legfeljebb minimális hatása van annak, ha valaki egészségi vagy más okok miatt mesterséges édesítőszereket és más hasonló termékeket használ.

Német kutatóknak a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban megjelent elemzése 56 tudományos tanulmányt foglalt össze. “A legtöbb egészséget illető paraméter esetében nem volt különbség a mesterséges édesítőszereket fogyasztó és a nem fogyasztó csoport között” – írta Ingrid Toews, a Freiburgi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a tanulmányban.

A kutatók szerint a témához kapcsolódó legtöbb tudományos vizsgálat rövid volt, kevés résztvevővel zajlott, vagy metodológiai szempontból nem volt különösen jó minőségű.

A tudományos irodalomban összesen 56 tanulmányt találtak a mesterséges édesítőszerek hatásának témájában, ezeket értékelték újra a német szakértők. A hatást többek között a testsúlyra és annak változására, az éhgyomori vércukorszintre, a fogak egészségére, az étkezési szokásokra, rákra, a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségekre vonatkozóan vizsgálták.

A munkák közül 35 csak megfigyeléses tanulmány volt, amelyek nem alkalmasak arra, hogy határozott következtetést vonjanak le belőlük. A szisztematikus áttekintő munkák és metaelemzések szolgálhatnak a rendelkezésre álló adatok lehető legobjektívebb áttekintéséül – vélik a kutatók.

Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?

2019. január 12.

Az eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. 

A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek – összegezte Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket.

Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm.  Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.