Információk, érdekességek
9 kínai egészségvédő tipp januárra
2024. január 23.
A kínai öt elem tana szerint a tél a Víz elem uralma alatt áll. Nézzünk, mik a teendőink egészségünkért januárban a hagyományos kínai orvoslási rendszer szerint!
Ne tévesszen meg bennünket a tetszhalott természet: csak úgy tűnik, mintha odakint meghalt volna minden, belül azonban komoly munka folyik. A természet, Földanya erőt gyűjt a következő ciklushoz, már a közelgő tavaszra készül titokban. Jól tesszük, ha mi is erőt gyűjtünk, megerősítjük a Víz elemhez tartozó szerveinket, a vesét és a húgyhólyagot.
A vese és a hólyag nemcsak a kiválasztásért és a vízháztartásért felelős szervek, a kínai orvoslásban ugyanis minden egyes szervünkhöz a klasszikus nyugati medicinából ismert feladatok mellett más egyéb funkciókat is társítanak. Az egyes szervek a kínai szemlélet szerint komplex funkciókörök, amelynek csak egy részét képezi az adott szerv "hagyományos" feladata.
A vese a kínai hagyomány szerint a születésünkkor kapott életenergiát is tárolja, így valójában az összes többi szerv és a teljes test megfelelő működése a vesék állapotától függ. Nem meglepő tehát, hogy a vesék energetizálása, karbantartása alapvető fontosságú. A vesék kormányozzák továbbá a nemi szervek működését, szétoszlatják a szervezetben a tüdőből érkező csit (életenergiát), de a vese uralja a hajat, a fogakat, fület (hallást) és a csontokat is.
Gondoljunk csak az idősödő emberek romló életfunkcióira, akikből az öregedéssel együtt fogy a vese által tárolt életenergia: a reprodukciós készség fokozatosan megszűnik, a haj őszül vagy hullik, a hallás romlik, a fogakat is elvesztik és a csontok is törékenyebbé válnak. Sajnos ez az életesszencia csak véges mennyiségben áll rendelkezésünkre, ezért különösen fontos, hogy a helyes életmóddal lassítsuk a fogyását. A kínai orvoslás e tekintetben komplex életmódtanácsokkal szolgál.
Az alacsony hőmérséklet és a nyirkos időjárás kifejezetten árt ezeknek a szerveknek, ezért ilyenkor különösen fontos gondoskodni a vesénkről és a hólyagról: kívül és belül is állandóan melegen kell tartanunk, hogy elkerüljük a felfázást, vagy a komolyabb problémákat, illetve, hogy megőrizzük értékes életenergiánkat, elkerülve ezáltal az idő előtti öregedést.
A tej élet, erő, egészség
2024. január 23.
A tejtermelésben világszerte a tehéntej áll az első helyen, ezt követi az egyéb állatok teje, mint például a juh-, kecske-, bivaly-, teve-, lótej. Hazánkban a tehén-, ill. kisebb részben a juh- és kecsketej-termelés jellemző. A tehéntejek összetételét nagyban befolyásolja a szarvasmarha fajtája.
Az emberi táplálkozásban felhasznált tej összetétele és alkotórészei alapvetően a tejet adó állat fajtájától függően alakulnak. Amikor a tejről beszélünk, jellemzően a tehéntejről esik szó. Eddig ilyenkor nem említettük meg a szarvasmarha fajtáját. Vélhetően ez a jövőben változni fog, mivel a tej megnevezésekor a tejelő állat fajtája is fontos információnak számít(hat). Addig is tekintsük át a tehéntej, röviden tej főbb és általánosabb összetevőit!
A tej a kiegyensúlyozott, vegyes étrend részeként a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokkal látja el a szervezetet. A fehérjék, szénhidrátok, zsírok mellett vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz. Fél l (500 ml) tej fedezi a felnőttek napi javasolt energiafelvételének 12-15%-át, a fehérje- 20-25%-át, a zsír- 15-20%-át, a szén-hidrát- 7-10%-át, a kalciumszükségletének pedig 70%-át. Az ásványi anyagok közül többek között káliumban, kalciumban, magnéziumban, foszforban gazdag. A tej minden ismert vitamint tartalmaz különböző koncentráció-ban. Jelentős aretinol-, kalciferol-, folsav-, riboflavin-, továbbá B12-vitamin-tartalma.
Miért igyunk tejet?
A tej kedvező élettani hatásai révén mind az egészségmegőrzésben, mind az egyes, táplálkozásfüggő betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszik. A rendszeres tejfogyasztás támogatja az immunrendszert és szerepet játszhat a szív- és érrendszeri, a vastagbél daganatos betegségei, a magasvér-nyomás-betegség, az elhízás, a csontritkulás és a fogszuvasodás megelőzésében. Minden korosztály, de különösen a gyermekek és az idősek esetén fontos odafigyelni az étrend megfelelő kalcium-, valamint fehérjetartalmára.
A tej laktóztartalma hatására a tejből származó kalcium felszívódása is jobban érvényesül, ami kedvez a csontok, fogak fejlődésének, épségének biztosításában. A tejcukor egyik összetevője, a galaktóz fehérjével vagy zsírral kapcsolódva épül be a porcba, és gyermekkorban szerepe van az idegrendszer felépítésében is.
Mennyi tejet igyunk?
A magyar táplálkozási ajánlás, az Okostányér® szerint naponta fél l tejet vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket javasolt fogyasztani. Felnőtteknek tejből a 2 dl számít egy adagnak. Azoknak, akik bármely okból nem fogyasztanak tejet, fontos információ, hogy a (nem dúsított) növényi italok tápanyagtartalma jelentősen különbözik (jellemzően elmarad) a tejétől, ezért ezek az italok nem helyettesítik teljes egészében a tejet, különösen a fehérje- és kalciumtartalom eltérései miatt. Kivételt képezhetnek a kalciummal dúsított növényi italok, bár ezek fehérjetartalma nem egyezik meg a tehéntejével.
Idegrendszer, immunrendszer, hormonok és bélflóra – a bélrendszer különleges alakulata
2024. január 17.
Bélrendszerünknek az emésztésen túl rendkívül összetett feladata van. Biztosítania kell az ételek és italok révén a szervezetbe kerülő idegen, káros anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelmet, de hatással van az anyagcsere-folyamatokra és az agyműködésre is. Minderről a bél saját idegi, hormonális, immunrendszere és a bélflóra gondoskodik – tudtuk meg Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvostól, az Allergiaközpont orvosától, akivel erről a különleges védelmi rendszerről beszélgettünk.
Leg…leg…leg
Ezt a négyszereplős rendszert nevezhetjük a legek rendszerének is. Nézzük csak, miért!
- A bélben található a szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata
- Hormontermelő sejtjei összességében a szervezet legnagyobb endokrin szervét alkotják
- A bélben található az immun-apparátus 80 százaléka
- A bélflórát alkotó sejtek száma legalább annyi, mint az emberi testé.
- Ismerkedjünk meg velük közelebbről!
A bélidegrendszer
A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, és érzékeli a bél állapotát. Önállóan végzi feladatát, működését az agy irányából érkező impulzusok legfeljebb módosítják. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is – mondta el dr. Pászthory Erzsébet.
Tudta? A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ezt tapasztaljuk például akkor, mikor feszült lelkiállapotban „nem megy le egy falat sem a torkunkon”. Depressziós betegek állapotára ugyanakkor a mediterrán diéta tartós alkalmazása jótékony hatású lehet.
A bél hormon-apparátusa
A bélcsatorna teljes hosszában elszórtan elhelyezkedő hormontermelő sejtek alkotják. Az itt termelődő hírvivő anyagok nem csak az emésztést irányítják, de a véráram útján hatással vannak az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszer és az agy működésére is.
Tudta? Jelenleg, mintegy 30-féle bélhormont ismerünk, intenzív kutatások zajlanak gyógyszerként történő alkalmazásuk kifejlesztésére:
Az inkretin-hatású készítmények serkentik az inzulin-elválasztást és csökkentik az étvágyat, így új lehetőséget jelentenek a cukorbetegség és talán az elhízás kezelésében.
Az elhízás, mint népbetegség esetében ígéretes az éhség-érzetet szabályozó ghrelin (éhség-érzet) és leptin (jóllakottság) hormonok kutatása.
A legszuperebb vitaminfeltöltés! Csíráztatás otthon
2024. január 11.
A téli időszakban szervezetünknek nagyobb szüksége van vitaminokra és ásványi anyagokra, mint bármikor. Habár ilyenkor jóval kevesebb a zöldség- és gyümölcskínálat, mégis van egy egyszerű, ám annál hatékonyabb módszer vitaminkészletünk téli feltöltésére: a csírák fogyasztása. Néhány egyszerű tipp, hogyan neveld őket otthon.
A csírák: a természet csodái
A csírák koncentráltan tartalmazzák a fiatal növény kifejlődéséhez szükséges rengeteg vitamint, ásványi anyagot és fontos tápanyagokat, enzimeket, ráadásul szinte „előemésztett” formában, vagyis a szervezetünk számára nagyon könnyen emészthetők és feldolgozhatók. A tápláló csírák ugyanakkor rendkívül kalóriaszegények, hatékonyan beállítják az anyagcserét és elősegítik a méregtelenítést. A csírák csodálatos hatását, az emberi táplálkozásban betöltött egyedülálló szerepét ma már számos kutatás támasztja alá.
Csírafajták – változatos kínálat már itthon is
A kereskedelemben ma már számos csíraféléből válogathatunk, a kínálatban nemcsak a legnépszerűbb búza-, lucerna-, mungóbab vagy hagymacsíra található meg, hanem a csípős ízű retek, a különleges görögszéna, a pikáns káposzta és ezek kevert változatai is. A hüvelyesek csírái, mint a mungóbab, csicseriborsó, zöldborsó vagy lencse értékes fehérjékkel és rostokkal látják el szervezetünket. Rendkívüli vértisztító, méregtelenítő és emésztésjavító erővel bír a hagyma-, a mustár- és a retekcsíra, ezért (különösen ez utóbbit) mértékkel fogyasszuk (néhány evőkanál).
Az egyik legértékesebb csíra a friss ízű lucerna, magas A, B, C, E, K-vitamin tartalommal és az édeskés búza, amelyet önmagában, mintegy édességként is fogyaszthatunk.
Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj
2023. december 17.
Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.
Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is.
Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz.
Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Kései felismerés, erős fájdalom
A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77% az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80%-ának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.
A legtöbben hát-, derék-, nyak- vagy gerincfájdalommal keresik fel orvosukat, ezeket követi a térdfájdalom, a csípőfájdalom és a vállfájdalom. Megdöbbentő tény, hogy mire a páciensek szakemberhez kerülnek, a fájdalmuk tízes skálán mérve 6 és 7 közötti erősségnél mozog, ami nem meglepő annak fényében, hogy a betegek 72%-a ekkor már középsúlyos vagy súlyos stádiumban van.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...152