Információk, érdekességek
Érdemes halolajos készítményeket szedni?
2021. március 03.
Kismamáknál és gyerekeknél kifejezetten jótékony hatású lehet a halolajos készítmények fogyasztása, főképp, ha a mindennapi táplálkozással nem sikerül elegendő mennyiségű ómega-3 zsírsavat bevinni a szervezetbe.
A halolaj az ómega-3 zsírsavak egyedülállóan gazdag forrása, de a magyarok nem sok halat esznek. Pedig a halolajban található többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavak kedvező élettani hatása egyre több területen bizonyított.
Az ómega-3 zsírsavak közül kiemelendő az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Az EPA és a DHA a szív- és érrendszer és az idegrendszer egészségének kulcsfontosságú molekulái, amelyek szerepet kapnak a gyulladásos folyamatokban és a látásban éppúgy, mint a magzati fejlődésben vagy az allergiaprevencióban.
– Két hónapos terhes vagyok. Az a kismamavitamin, amelyet szedek, nem tartalmaz halolajat. Érdemes lenne a következő hónapokban azt is szednem a most szedett vitaminok mellé? Fontos ez a gyermek szempontjából?
– A terhesség alatt a DHA az anyai szervezetből jut át a magzatba, a DHA-nak a magzatba való átjutása különösen fontos a harmadik trimeszterben. A magzatok elégtelen DHA-ellátása méhen belüli növekedési zavarokkal hozható összefüggésbe: azaz a magzatok visszamaradnak a fejlődésükben, ha nem kapnak elegendő mennyiségű DHA-t. A várandós nők ómega-3-bevitele tehát – különösen a harmadik trimeszterben – hozzájárulhat a magzatok egészséges szenzoros, kognitív és motoros fejlődéséhez.
Szakmai körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy koraszülötteknél az idegrendszeri funkciók optimális fejlődésében az ómega-3 zsírsavak – kiemelten a DHA – , kulcsfontosságúak: például a szem fényérzékelésének a fejlődésében is lényeges a DHA jelenléte. A hosszú szénláncú ómega-3-zsírsavak koraszülöttkori adagolása tehát bizonyított előnyökkel jár. Az időre született újszülötteknél nem ennyire egyértelmű a helyzet. Jelenleg vizsgálják például azt, hogy a csecsemőkori ómega-3-adagolás hatással van-e a későbbi, kisiskoláskori tanulási képességekre.
A legfrissebb tudományos eredmények szerint az anya halolajbevitele, különösen a terhesség második trimeszterében és a szoptatás alatt allergiamegelőző hatású. A megfelelő halolaj-ellátottság ahhoz vezethet, hogy a megszülető vagy a szoptatott gyermeknél mintegy 30%-kal csökken a tojásallergia kialakulásának a kockázata.
– Vannak ómega-3 zsírsavak az anyatejben?
– Az anyatej – a teljes szoptatási időszakban, a colostrum elválasztásától kezdve az anyatejes szoptatás befejezéséig – tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat, így DHA-t is. Az anyatejben található DHA jól felszívódik a szoptatott csecsemő béltraktusából.
Mit tehetünk sport közben – 3 fontos szabály
2021. február 28.
Talán furcsán hangzik, de jó lenne, ha minden sportolónak lenne egy személyes hidratációs terve, amelynek kidolgozásában dietetikus és edző is közreműködik. Ha általánosságban akarunk fogalmazni és tekintetbe vesszük az EHI ajánlását, akkor három fontos szabályt érdemes betartani.Az első szabály, hogy a sportolóknak az egész napjuk során hidratálnak kell lenniük, nem csak az edzések alatt. A cél az, hogy egész nap lépést tartsanak a folyadékszükségletük változásaival, alkalmazkodva az aktivitás szintjéhez és a környezethez – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sporttáplálkozási szakembere.
A második pont, hogy érdemes hidratációs tervet kidolgozni az edzés és a versenyzés időszakára. Ezeknek a terveknek olyan információkra kell támaszkodniuk, mint az izzadással járó folyadékveszteség, az ivási lehetőségek, valamint a személyes benyomások a szomjúságról és a megfelelő folyadékmennyiségről. Közhelynek hangzó aranyszabály: minél többet izzadunk, annál többet igyunk. Vannak egyéni különbözőségek, de a legtöbben jól tolerálják, ha 15-20 percenként 150-300 ml folyadékot fogyasztanak sportolás közben. Érdemes ízlésünknek megfelelő (pl. ízesített) italt választani.
A harmadik alappillér az elveszített folyadék (főként az izzadság) só- és ásványianyag-tartalmának figyelembe vétele, ugyanis az izzadság nem csupán tiszta víz, hanem a sejtműködésben, a sejtközötti kommunikációban és egyéb fontos élettani folyamatokban szerepet játszó elektrolitokat is tartalmaz. Ilyen ásványi anyagok pl. a nátrium, a kálium, a klorid, a magnézium, a cink, a vas vagy a réz. Az egy órát meghaladó edzések, versenyek során a legoptimálisabb választás a vér összetételéhez, ún. ozmotikus nyomásához hasonló (izotóniás) folyadékot fogyasztani.
Az egészséges életmód csökkentheti a rák kockázatát
2021. február 26.
Az egészséges életmód jelentősen csökkentheti a rák kockázatát, az életmódot meghatározó különböző tényezők ugyanis egyenként mintegy 6 százalékkal szoríthatják vissza a betegség kialakulásának veszélyét – derült ki egy több mint százezer felnőttel végzett kínai kutatás eredményéből, amelyet a Cancer című nemzetközi szakfolyóiratban mutattak be.
A Kínai Orvostudományi Akadémia irányítása alá tartozó kórház kutatói az egészséges életmódot jellemző hat tényezőt, a nem dohányzást, az egészséges testsúly fenntartását, a megfelelő testmozgást, az alkoholfogyasztás visszaszorítását, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a vörös húsok mérsékelt fogyasztását vizsgálták.
A vizsgált alanyok 83,4 százalékánál volt megfigyelhető három-öt a felsorolt egészséges szokások közül, de mindössze 9,1 százalékuk tartotta magát az összes tényezőhöz az életmódja kialakításában. 7,5 százalék volt az, aki legfeljebb három egészséges szokást tartott be.
Az eredmények szerint a hat egészséges életmódi tényezőt betartók körében a rák kockázata 17 százalékkal alacsonyabb volt azokkal szemben, akik csak legfeljebb három tényezőre fordítottak figyelmet. A rák előfordulásának csökkenése pedig a betartott egészséges szokások számának növekedésével fordított arányban áll – írták a kutatók, akik megfigyelései alapján minden egészséges szokás 6 százalékkal csökkentette a betegség kockázatát.
Mini teszt: Milyen az ön immunrendszere?
2021. február 23.
A COVID–19-járvány idején sok szó esik a szervezet „védőbástyájának” is nevezett immunrendszerünkről. De vajon tudjuk-e, hogy a mi immunitásunk megfelelő-e ahhoz, hogy harcba szálljon a vírusokkal és más kórokozókkal szemben? Ha nem vagyunk tisztában vele, az alábbi, mindennapi szokásaink, életvitelünk alapján összeállított rövid teszt elvégzése segíthet a válaszadásban.
1. Esténként mikor megy aludni?
A. Mindig meghatározott időpontban.
B. Soha nem ugyanabban az időben.
C. Hétköznap korán, hétvégén későn.
2. Mennyit sportol?
A. Hetente többször.
B. Nagy intenzitással, de nincs benne rendszer.
C. Soha nem sportol.
3. Milyen az életvitele?
A. Tökéletesnek mondható.
B. Megenged magának kilengéseket.
C. A fő problémája, hogy dohányzik és/vagy gyakran iszik alkoholt.
4. Hányszor szokott megfázni egy évben?
A. Háromnál kevesebbszer.
B. 3-6 alkalommal.
C. Az az érzése, hogy állandóan meg van hűlve.
5. Milyen a stressz-szintje?
A. Alacsony, mert az életszemlélete a belső nyugalmat diktálja, amellett a szellemi és fizikai egyensúly megtartására törekszik a mindennapokban. Meggyőződése, hogy ilyen is marad.
B. Közepesen magas. Gyakran stresszes, de megtanulta a dolgokat perspektívába helyezni.
C. Magas. Akár a munkahelyen, akár otthon van, mindig idegesnek érzi magát.
A csend jótéteményei – mit lehet tehetünk a zajártalom ellen?
2021. február 19.
A zajártalom gyakori, komoly nehézséget jelent mindennapi életünkben, többek közt káros pszichés és élettani hatásai miatt. A legtöbbünket az élet bármely területén érintheti: zavarhatja a munkahelyén, otthon, vagy ha pl. közlekedik, illetve pihenni szeretne. Ilyen körülmények között, a pszichológusok szerint elengedhetetlenné vált, hogy szánjunk időt a csendre. De mikor és hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni.
Modern korunk emberének egyik komoly problémája továbbra is a zajártalomból eredő, állandó nyugtalanság, ingerlékenység, zaklatott lelkiállapot, melynek megoldása a pszichológusok szerint már nem tűr haladékot.
A pénz- és teljesítmény-központúság, az azonnali cselekvés kényszere, a sietség diktálta világban élünk. Márpedig a zaj ennek a túlzott stimulációnak egyik eleme.
Ha tartósan mozgásban és zajban töltjük napjainkat, elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal – mondják a pszichológusok. Aminek káros következménye a stressz, kimerültség, hiperaktivitás, melyek olyan patológiákhoz vezethetnek, mint pl. a súlyos depresszió. Mindezek elkerülésére a csend szövetségesünk lehet.
A csend egészségünkre gyakorolt, jótékony hatásai
Ismert tény, hogy az állandó, folyamatos zaj káros a hallórendszer számára. De azt kevesebben tudjuk, hogy a zajra az agyunk ugyanolyan érzékenyen reagál. A hallórendszer, mely két részből áll, a perifériás részből (fül) és a centrális részből (hallóideg, hallópálya, agytörzsi központok) és lehetővé teszi, hogy megvédjük magunkat bizonyos zajoktól, alvás közben is. Igazi riasztó rendszer!
Ha hosszabb ideig és ismétlődően magas zajszintnek vagyunk kitéve, fennáll a hallásromlás kockázata. A hallórendszer nem regenerálódik úgy, mint az agy. A csend, a nyugalom, a pihenés az elsődlegesen fontos módja annak, hogy védjük magunkat az extrém zajhatásokkal szemben. Magas zajszintet jelent pl. a hangos zenehallgatás fülhallgatóval, ezért ajánlott rendszeresen 15 perces szünetet tartani.
Egy korábban megjelent brit tanulmány egyébként, egereken végzett kísérleti eredményekre hivatkozva, rámutatott, hogy a csend (pl. naponta 2 óra teljes csend) új sejtképződést eredményezhet a hippokampuszban (agyterület, mely a halántéklebenyben helyezkedik el, és a memóriaműködésért vagy az érzelmek kialakulásáért felelős).
Az állandó zajnak kitettség okozta stressz végül közvetlenül befolyással van olyan krónikus betegségek kialakulására, mint a diabétesz vagy az epilepszia.
Újra kapcsolódás önmagunkhoz
A zaj elszakít tudatos gondolkodásunktól, amikor a külvilág olyan mértékben elragad minket, hogy nincs időnk belső világunkkal foglalkozni – vélik a pszichológusok. Márpedig a szünetek tartása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy kielégítő módon megéljük belső világunkat. Mindennek a csend különösen értékes eszköze lehet. A csend ideje segít szabályozni érzelmeinket, megemészteni bizonyos információkat, megnyugodni. Hiszen, ha folyamatosan akció-reakció „üzemmódban” vagyunk, nem jut időnk elgondolkodni azon, hogy igényeink szerint reorientáljuk az életünket. Amikor viszont elvágjuk a káros szálat pl. a „hipermédia” (informatika) világával, cserébe nyugalmat kapunk…
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...474849...166