Információk, érdekességek
2021. február 26.
Az egészséges életmód jelentősen csökkentheti a rák kockázatát, az életmódot meghatározó különböző tényezők ugyanis egyenként mintegy 6 százalékkal szoríthatják vissza a betegség kialakulásának veszélyét – derült ki egy több mint százezer felnőttel végzett kínai kutatás eredményéből, amelyet a Cancer című nemzetközi szakfolyóiratban mutattak be.
A Kínai Orvostudományi Akadémia irányítása alá tartozó kórház kutatói az egészséges életmódot jellemző hat tényezőt, a nem dohányzást, az egészséges testsúly fenntartását, a megfelelő testmozgást, az alkoholfogyasztás visszaszorítását, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a vörös húsok mérsékelt fogyasztását vizsgálták.
A vizsgált alanyok 83,4 százalékánál volt megfigyelhető három-öt a felsorolt egészséges szokások közül, de mindössze 9,1 százalékuk tartotta magát az összes tényezőhöz az életmódja kialakításában. 7,5 százalék volt az, aki legfeljebb három egészséges szokást tartott be.
Az eredmények szerint a hat egészséges életmódi tényezőt betartók körében a rák kockázata 17 százalékkal alacsonyabb volt azokkal szemben, akik csak legfeljebb három tényezőre fordítottak figyelmet. A rák előfordulásának csökkenése pedig a betartott egészséges szokások számának növekedésével fordított arányban áll – írták a kutatók, akik megfigyelései alapján minden egészséges szokás 6 százalékkal csökkentette a betegség kockázatát.
2021. február 23.
A COVID–19-járvány idején sok szó esik a szervezet „védőbástyájának” is nevezett immunrendszerünkről. De vajon tudjuk-e, hogy a mi immunitásunk megfelelő-e ahhoz, hogy harcba szálljon a vírusokkal és más kórokozókkal szemben? Ha nem vagyunk tisztában vele, az alábbi, mindennapi szokásaink, életvitelünk alapján összeállított rövid teszt elvégzése segíthet a válaszadásban.
1. Esténként mikor megy aludni?
A. Mindig meghatározott időpontban.
B. Soha nem ugyanabban az időben.
C. Hétköznap korán, hétvégén későn.
2. Mennyit sportol?
A. Hetente többször.
B. Nagy intenzitással, de nincs benne rendszer.
C. Soha nem sportol.
3. Milyen az életvitele?
A. Tökéletesnek mondható.
B. Megenged magának kilengéseket.
C. A fő problémája, hogy dohányzik és/vagy gyakran iszik alkoholt.
4. Hányszor szokott megfázni egy évben?
A. Háromnál kevesebbszer.
B. 3-6 alkalommal.
C. Az az érzése, hogy állandóan meg van hűlve.
5. Milyen a stressz-szintje?
A. Alacsony, mert az életszemlélete a belső nyugalmat diktálja, amellett a szellemi és fizikai egyensúly megtartására törekszik a mindennapokban. Meggyőződése, hogy ilyen is marad.
B. Közepesen magas. Gyakran stresszes, de megtanulta a dolgokat perspektívába helyezni.
C. Magas. Akár a munkahelyen, akár otthon van, mindig idegesnek érzi magát.
2021. február 19.
A zajártalom gyakori, komoly nehézséget jelent mindennapi életünkben, többek közt káros pszichés és élettani hatásai miatt. A legtöbbünket az élet bármely területén érintheti: zavarhatja a munkahelyén, otthon, vagy ha pl. közlekedik, illetve pihenni szeretne. Ilyen körülmények között, a pszichológusok szerint elengedhetetlenné vált, hogy szánjunk időt a csendre. De mikor és hogyan? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni.
Modern korunk emberének egyik komoly problémája továbbra is a zajártalomból eredő, állandó nyugtalanság, ingerlékenység, zaklatott lelkiállapot, melynek megoldása a pszichológusok szerint már nem tűr haladékot.
A pénz- és teljesítmény-központúság, az azonnali cselekvés kényszere, a sietség diktálta világban élünk. Márpedig a zaj ennek a túlzott stimulációnak egyik eleme.
Ha tartósan mozgásban és zajban töltjük napjainkat, elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal – mondják a pszichológusok. Aminek káros következménye a stressz, kimerültség, hiperaktivitás, melyek olyan patológiákhoz vezethetnek, mint pl. a súlyos depresszió. Mindezek elkerülésére a csend szövetségesünk lehet.
A csend egészségünkre gyakorolt, jótékony hatásai
Ismert tény, hogy az állandó, folyamatos zaj káros a hallórendszer számára. De azt kevesebben tudjuk, hogy a zajra az agyunk ugyanolyan érzékenyen reagál. A hallórendszer, mely két részből áll, a perifériás részből (fül) és a centrális részből (hallóideg, hallópálya, agytörzsi központok) és lehetővé teszi, hogy megvédjük magunkat bizonyos zajoktól, alvás közben is. Igazi riasztó rendszer!
Ha hosszabb ideig és ismétlődően magas zajszintnek vagyunk kitéve, fennáll a hallásromlás kockázata. A hallórendszer nem regenerálódik úgy, mint az agy. A csend, a nyugalom, a pihenés az elsődlegesen fontos módja annak, hogy védjük magunkat az extrém zajhatásokkal szemben. Magas zajszintet jelent pl. a hangos zenehallgatás fülhallgatóval, ezért ajánlott rendszeresen 15 perces szünetet tartani.
Egy korábban megjelent brit tanulmány egyébként, egereken végzett kísérleti eredményekre hivatkozva, rámutatott, hogy a csend (pl. naponta 2 óra teljes csend) új sejtképződést eredményezhet a hippokampuszban (agyterület, mely a halántéklebenyben helyezkedik el, és a memóriaműködésért vagy az érzelmek kialakulásáért felelős).
Az állandó zajnak kitettség okozta stressz végül közvetlenül befolyással van olyan krónikus betegségek kialakulására, mint a diabétesz vagy az epilepszia.
Újra kapcsolódás önmagunkhoz
A zaj elszakít tudatos gondolkodásunktól, amikor a külvilág olyan mértékben elragad minket, hogy nincs időnk belső világunkkal foglalkozni – vélik a pszichológusok. Márpedig a szünetek tartása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy kielégítő módon megéljük belső világunkat. Mindennek a csend különösen értékes eszköze lehet. A csend ideje segít szabályozni érzelmeinket, megemészteni bizonyos információkat, megnyugodni. Hiszen, ha folyamatosan akció-reakció „üzemmódban” vagyunk, nem jut időnk elgondolkodni azon, hogy igényeink szerint reorientáljuk az életünket. Amikor viszont elvágjuk a káros szálat pl. a „hipermédia” (informatika) világával, cserébe nyugalmat kapunk…
2021. február 16.
A háztartási munkát végzők, sütők-főzők, barkácsolók vagy kertészkedők körében gyakoriak a kisebb vágott, horzsolt vagy szúrt sebek. Ha nem jelentős a vérvesztés, nem kiterjedt a seb és nem került bele föld vagy rozsdás tárgy, akár otthon is ellátható a sérülés.
Hogyan kezeljük a saját sebeinket vagy a családtagjaink kisebb sebeit? Miket érdemes otthon tartani, hogy szakszerűen ellátható legyen a seb?
- lépés: fertőtlenítés. A sebet és környékét fertőtlenítőszerrel be kell fújni, le kell önteni vagy steril gézlap segítségével sebfertőtlenítővel letörölni.
- lépés: lefedés és rögzítés. Steril gézlappal lefedni a területet + ragtapasszal
rögzíteni a gézlapot.
TIPP: A sebfedésre szolgáló steril gézlapok közül ajánlott olyat választani, amely nem vágott, hanem hajtogatott. A hajtogatott gézlapok ugyan is nem foszló szélűek, a szálaik a sebbe nem ragadnak bele, így a használatuk és a cseréjük praktikusabb és biztonságosabb, mint a régi típusú, szálasodó gézlapé.
TIPP: Annak érdekében, hogy elkerüljük a géz sebbe tapadását, érdemes kenőcsös sebfedőt tenni közvetlenül a sebre és arra helyezni a nedvszívó gézt. A kötés eltávolítása így nem jár fájdalommal és elkerülhető a friss hám sérülése.
- lépés alternatívája: Aki a gyors és egyszerű megoldások híve, az ún. szigetkötszerrel fedheti be az érintett területet, a szigetkötszer tulajdonképpen 2 az 1-ben: a mull-lap és a ragtapasz szerepét is betölti. A szigetkötszerek körkörösen ragadó felülettel ellátott, a középső részükön a sebbe nem tapadó – szigetszerű – sebpárnával ellátott eszközök. A korszerű szigetkötszerek sterilek, a körkörös irányú tapadásuk miatt minden irányból védelmet kínálnak a fertőzésekkel szemben. A szigetkötszerek a középső részükön jó nedvszívók, miközben a sebbe nem tapadnak bele, azaz a levételük nem jár a seb/heg felszakításával, fájdalommal és fertőzésveszéllyel.
2021. február 16.
Sebek, amelyeket odahaz sikerrel kezelhetünk, néhány egyszerű egészségügyi szabály és trükk segítségével. Ha mély a seb, orvoshoz kell mennünk, de ha nem, odahaza is boldogulhatunk a sebkezeléssel! A sebgyógyulás gyorsasága nagyban függ a sebgyógyító módszer kiválasztásától.
Ha csak egy pillanatig nem figyelünk, máris megtörténhet a baj: a kés megcsúszik, és mélyen elvágjuk az ujjunkat. A statisztika azt mutatja, hogy a lakosság tíz százaléka naponta kisebb-nagyobb sérüléseket szenved. Szerencsére a legtöbb sérülés jószerével csak karcolásnak minősül, és nem kell hívni az ügyeletes orvost, mégis jó, ha néhány dologra figyelünk ilyenkor is.
Horzsolás: A legtöbb ilyen jellegű sérülés magától begyógyul. Csak tisztítsuk meg a sebet és tartsuk sterilen. Semmi esetre se használjuk krémet, jódot vagy erős fertőtlenítő szereket.
Vágott sebek: Ha a vágás nem mélyebb két centiméternél, akkor elég egy egyszerű sebtapaszt ráragasztanunk. Ha viszont mélyebbre ment a kés, akkor mindenképpen menjünk el orvoshoz és varrassuk be a sebet.
Szúrt seb: Ne kezdjünk egyből kuruzslásba, hanem menjünk orvoshoz. Ha a kés még benne van a sebben, akkor hagyjuk is benne a pengét, mert ha megpróbáljuk kivenni, elképzelhető, hogy a sérült elvérezik, ha egy nagyobb eret talált el a szúrás.
Szakított sebek: A legtöbb esetben maguktól meggyógyulnak, ha nem túl nagyok, hiszen új bőr nő a leszakadt helyére. Ebben az esetben elég egy steril kötés, sebtapasz és heg nélkül be fog gyógyulni. Ha azonban mély a seb, ebben az esetben is keressük fel az orvost.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...474849...165
