Információk, érdekességek

Vérnyomáscsökkentés életmóddal – akár gyógyszer nélkül is!

2021. március 26.

Sok magasvérnyomás beteg gondolja, hogy állapotát csakis a gyógyszerek rendezhetik, holott a megfelelő életmód önmagában is vérnyomáscsökkentő hatással bír, így az esetleges szövődmények esélyét is csökkentheti. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa a legfontosabb tudnivalókra hívta fel a figyelmet.

A hajlam még nem maga a betegség

Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen ismerik fel, hogy az életmódjukkal kordában tarthatják, sőt akár vissza is fordíthatják a folyamatot – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa.

Íme, a vérnyomáscsökkentő életmód alapjai

Rendszeres mozgás

Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is. Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében.

A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.

A „szív étrendje”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.

Látványosan nőtt a rendszeresen vitamint fogyasztók aránya

2021. március 19.

A járvány kitörése óta egyre többen fogyasztanak rendszeresen vitaminokat, a leggyakrabban a C- és D-vitamint választják a fogyasztók – többek között ez derült ki a HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésének reprezentatívnak számító eredményeiből.

A HáziPatika.com Nagy Egészségfelmérésében többek között arra keresték a választ, hogy milyen készítményeket vásárolt leginkább a lakosság, mely korcsoportok tartották legfontosabbnak a vitaminpótlást, illetve összességében mennyivel nőtt az igény a vitaminok iránt az elmúlt egy évben, azaz első azonosított, hazai koronavírusos megbetegedés óta. Az eredményekből is jól látszik, hogy a koronavírus-járvány alatt megnőtt a különböző vitaminok és étrendkiegészítők iránti kereslet. A járványt megelőző évben a válaszadók ötöde soha nem használt efféle készítményeket, 34 százalék alkalmanként, 46 százalék pedig rendszeresen vásárolt ilyen termékeket. A pandémia alatt viszont már a kérdőívet kitöltők 60 százaléka rendszeresen, 23 százalék pedig alkalmanként szedett vitaminokat, és csupán 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem használt ilyen termékeket.

A járvány időszakában a középkorúaknál, illetve az idősebbeknél nőtt meg számottevően a vitaminfogyasztás. A 35-44 év közötti korosztálynál 45-ről 60 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendszeresen szednek valamilyen készítményt. A 45-55 közöttieknél 47-ről 67 százalékra nőt a rendszeres vitaminfogyasztók aránya. A legnagyobb arányban az 55 év felettiek használnak ilyen készítményeket, 71 százalékuk a járvány kitörése óta rendszeresen szed vitaminokat, míg a pandémia előtti évben csupán 53 százalékuk tartotta ezt fontosnak. Kiderült továbbá, hogy a legfiatalabb, 18 év alatti válaszadók vitaminfogyasztási szokásait nem változtatta meg számottevően a világjárvány, ugyanúgy 64 százalék jelölte azt, hogy nem szed semmilyen készítményt, mint a járvány előtti évben.

A kollagén jótékony hatása a szervezetünkre

2021. március 18.

A kollagén hatása manapság felkapott téma az egészséges életmóddal foglalkozó platformokon. Rengeteg cikk és videó taglalja a szóban forgó fehérje szervezetre gyakorolt jótékony befolyását. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, vannak még fehér foltok a témát illetően.  

A kollagén a szervezetünk leggyakoribb fehérjéje, amely többek között a csontok és az izmok megfelelő növekedésében, fejlődésében is nagy szerepet játszik. Gyakran nevezik sejtközi rostnak is, nem véletlenül, ugyanis ez a testünk kötőszövetének egyik legfontosabb alkotóeleme.

Főszerepben az ízületek stabilizálása

A kollagén hatása a porckopásra

A kihagyhatatlan elem, a C-vitamin

Sokat mobilozol? – A nyaki gerinced bánja!

2021. március 18.

A mobiltelefonok és a laptopok elterjedésével, egyre többet panaszkodunk nyak-és válltáji fájdalmakra. Sajnos ez az állapot kezelés hiányában akár maradandó ízületi károsodáshoz is vezethet. 

Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája arról beszél, hogy hogyan lehetséges ezt a betegséget kezelni és a fájdalmakat megszüntetni.

SMS-nyak: az új betegség

A Mail Online által, 2016 májusában publikált felmérés szerint, egy átlagos felnőtt évente 20 hétnek megfelelő időt tölt a telefonjával, vagy a tabletjével. A kutatást, az Innocent nevű brit gyümölcslé gyártó cég, 2000 brit felnőtt bevonásával készítette. A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek egy ötöde okostelefon-függő, és naponta 2 óra 13 percet böngészi a telefonját. Nem elég, hogy sokan naponta 8-10 órát töltünk a munkahelyünkön a számítógép előtt görnyedve, ezen felül még rengeteg időt, heti 15 és fél órát szánunk mobilunk nézegetésére. Sajnos ezek az eszközök nem csak pszichés függőséget okoznak, hanem rendkívül káros hatásúak a nyak- és a váll ízületeire nézve is. Ma már szokás „SMS nyak-nak” nevezni azt a gerinc deformitást, amely a tabletezés, az okostelefonozás, az sms-ezés következtében kialakul.

Mi a háttere ennek a kórképnek?

A képernyő nézegetése közben fejünket 45-60 fokos szögben döntjük meg. Ha hosszú ideig ebben a pozícióban tartjuk a nyakunkat, akkor közel 30 kilogrammnak megfelelő nyomás nehezedik erre a gerincszakaszra. Ennek a többlet tehernek a hatására deformálódik a gerinc, a rendellenes tartás pedig izomfeszüléshez, nyak-és vállmerevséghez, fájdalomhoz vezet. Abban az esetben, ha ez a kényszertartás túl gyakran és hosszú ideig áll fenn, komolyabb gerinckárosodások is kialakulhatnak, mint például meszesedés, porckopás, porckorongsérv.

Az öregedés lassítható

2021. március 12.

Az öregedés életünk elkerülhetetlen velejárója. De életmódbeli, táplálkozási, testmozgásunkkal vagy alvási szokásainkkal kapcsolatos választásaink lassíthatják, illetve gyorsíthatják. Bármilyen életkorban határozzuk is el, hogy igyekszünk jó irányba befolyásolni ezt a folyamatot, kezdeményezésünk minden bizonnyal eredményhez vezet.

Az öregedés biológiai folyamata, mechanizmusa számos tényező következménye. Egyes kutatók eddig azonosítottak is néhányat.
• Így fontos szerepet játszik a sejtekben lezajló oxidatív stressz, melynek során a szervezetbe jutó oxigénmolekulák a sejtekkel reakcióba lépnek, és szabad gyököket szabadítanak fel. Ezek azután káros biokémiai folyamatokat okoznak.
• Egy másik ártalmas folyamat az ún. glikáció (a cukor kirakódása a kollagénrostokon). Ez azt jelenti, hogy amikor a cukor fehérjéhez kötődik, azaz reakcióba lép a testünkben lévő fehérjével, felgyorsítja az öregedési folyamatot. Pl. a bőr állapotának romlását, kollagéntartalmának csökkenését, így ráncosodását, rugalmatlanságát okozza.
• Ez a reakció pedig hozzájárul pl. egy további romlási folyamat gyorsulásához,
ami az ún. „csendes, krónikus gyulladás” (ami a gyulladás sokszor észrevétlen, alacsony szintjét jelenti a szervezetben). Az ilyen lassú gyulladásos folyamatok jelentősen hozzájárulnak az öregedéshez.

Sejtmegújulás és sejtkopás
A sejtmegújulás életünk során generálja a sejtkopást. Ugyanis a sejtek genetikai információját hordozó kromoszómák végeit ún. telomerek védik, és ezek a „védőkupakok” kopnak, rövidülnek a sejtosztódás során. Majd elérkeznek egy határhoz (kritikus hosszhoz), amikor már nem tudják megvédeni a sejteket, és azok nem osztódnak tovább, meggyengülnek, végül elpusztulnak.