Információk, érdekességek

A probiotikumokról: Melyik az igazi?

2021. július 20.

A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.

Joghurtok és étrend-kiegészítők mint probiotikumforrások
Gyomor- és bélrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A gyomorban viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elô a baktériumok, a vastagbélben kb. 400–500 fajta baktérium él.
Egyes számítások szerint a baktériumok száma egy gramm béltartalomban eléri az egybilliót, a mikróbák össztömege felnútteknél nagyjából egy–másfél kg.

Azokat a humán, vékony- és vastagbélben élô jótékony hatású, ún. bélbarát tejsavbaktériumokat, amelyek nélkül az emberi élet nem képzelhetô el, probiotikumoknak nevezzük, a velük készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak. A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok.

A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyobb részben a Lactobacillus (Lb.), kisebb részben a Streptococcus (Sc.) nemzetséghez tartoznak. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan metabolitokat termel, amelyek elônyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus (1). Egyértelmûen hasznos tulajdonságú bélbaktériumok közé tartoznak a Bifidobacteriumok (B.) is.

A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.

Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosságban mindössze 12%. Ez a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által közösen végzett klinikai vizsgálatok adata. A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikumkúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására stb., ezért indokolt, hogy a probiotikumokról szót ejtsünk.

A probiotikumok felvehetők
– probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, gyümölcslevekkel, jégkrémekkel),
– probiotikus étrend-kiegészítőkkel, valamint
– probiotikus gyógyszerrel.

Amíg azzal mára egyre többen tisztában vannak, hogy fontosak a probiotikumok, amelyeket többféle forrásból tudunk pótolni, azt kevesen tudják, hogy a különbözô probiotikus termékek között nagy különbség van.

Miért nem elég a napfény ereje?

2021. július 18.

A vitaminokra nemcsak télen, a vírusos megbetegedések ellen van szükségünk, hanem nyáron is. Ezek a természetes anyagok, nyomelemek biztosítják szervezetünk megfelelő működését, ifjabb korunkban pedig a fejlődést. A vitaminok két csoportba oszthatjuk: a zsírban oldódó (A, D, E,K), valamint a vízben oldódó (B-vitamin csoport, és C-vitamin) vitaminokra.  

Bár a mértéktartásra, mint minden más tápanyagnál, náluk is szükség van, attól még tény: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimekhez azonban nélkülözhetetlenek a vitaminok - így ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet. 

D-vitamin a napfényen túl – mennyi az annyi?

D vitamin tablettában! 

A D-vitamin ugyanis már tabletták formájában is elérhető – így könnyűszerrel biztosíthatjuk a naponta ajánlott beviteli értéket. Ez felnőtteknek szeptembertől áprilisig napi 1500-2000 NE(nemzetközi egység), szoptatós anyáknak ugyanennyi a teljes terhességük idején, túlsúlyosaknak (BMI testtömegindex szerinti túlsúly/elhízás) ennek a duplája, azaz 3000-4000 NE. Kisbabáknak, kisgyermekeknek cseppekben javasolt beadni (általában napi 1 cseppet) a javasolt értéket (kb. 500, max. 1000 NE), fiataloknak pedig egész évben naponta 400-1000 NE-nyi mennyiség az igényük. 

Egészséges ételek biztonságosan

2021. május 26.

A babáknak féléves korukig nincs szükségük az anyatejen kívül semmilyen ennivalóra. Ezt követően viszont elkezdődhet a kiegészítő táplálás.

Valamennyi csecsemőtáplálással foglalkozó szakmai szervezet, beleértve az allergológiai társaságokat is, világszerte egyetértenek abban, hogy a 6. hónapban kezdődjön el a gluténtartalmú (búza, árpa, rozs tartalmazza) kiegészítő táplálékok adása. Ezzel a táplálékallergiát, a coeliakiát és az egyes típusú cukorbetegséget kívánják megelőzni. Erre először a babakekszet ajánlják a szakemberek, ami nem tartalmaz tejet és tojást sem.

Lehetőleg még szoptatás mellett kapja meg az első fél kekszecskéjét a csecsemő.

 Kiegészítő táplálás etetőhálóval

Az anyatej mellett először kis mennyiségű pépesített ételek adása célszerű. Emellett 6 hónap feletti babák etetéséhez használhatnak etetőhálót, amit az édesanyák ötletei alapján fejlesztettek ki. Akkor adják oda kicsijüknek, ha meg tudja fogni, mert akkor már a szájához veszi és rágcsálja. Az etetőháló használatával a csecsemők élvezhetik a természetes ízeket és a szilárd ételek egyéb előnyeit a fulladás veszélyének kizárásával. Tehetnek a hálóba friss gyümölcsöket, zöldségeket, de pároltat vagy főzöttet is. Melegen is etethetik belőle a babát, akár főtt hússal, hallal is és nem kell aggódniuk, hogy megakad az étel a torkán. A babakekszet is betehetik a hálós etetőbe, mert a baba nyálával pépet képezve kirágcsálja belőle.

Hűtött, de soha nem a fagyasztott gyümölcs a fogzási fájdalmak megnyugtatására is szolgálhat.  

Milyen a jó etetőháló?

– Nem nehéz és a baba könnyen meg tudja fogni.
– Biztonsági csatja van, ami megakadályozza az étel kiesését.
– Anyaga biztonságos, nem lehet durva vagy éles felületű.
– Egyszerű lenyitni a tetejét, könnyű beletenni az ételt.
– Könnyen tisztítható és sterilizálható.
– Kapható hozzá pótháló.

Eljött az immunerősítés ideje!

2021. május 24.

Az utóbbi időben sokan tapasztalhattak Covid fertőzés utáni maradványtüneteket, amelyek közül a leggyakoribbak a visszatérő légszomj, a tartós köhögés, az izomerő csökkenése, az álmatlanság vagy a krónikus fáradságérzet.

Dr. Körösfalvi Márta, a sárvári Ensanaszálloda főorvosa szerint ezek a tünetek fel tudják borítani az emberek megszokott életminőségét, sőt életritmusát is, így természetes az a törekvés, ha mindenki szeretné a fertőzés után a lehető leghamarabb visszanyerni régi vitalitását. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a jótanácsoknak már terjedelmes a netes „irodalma”, csodafüveket, pirulákat, vitaminokat kínálva, pedig a recept mindenki számára elérhető: meg kell erősíteni az immunrendszert, ami biztos bástyaként fogja védelmezni szervezetünket.

Az immunerősítésnek számtalan lehetősége ismert, de talán azok a leghatékonyabbak azok, amik a testet és lelket egyszerre erősítik.

A Poszt-Covid szindrómában szenvedő emberek számára legjobb, ha légzési aktivitást, tüdő kapacitást növelő terápiás kezeléseken vesznek rész, amik javítják a vér oxigéntelítettségét, a légutak szabad átjárhatóságát. Ilyen komplex kezelésekhez nem kell kórházi rehabilitációs osztályra beutaló, sokkal kényeztetőbb módja is van a regenerálódásnak. A fürdőkben, szállodákban végzett kezelések azzal tudnak hozzájárulni a teljes gyógyuláshoz, hogy az ott dolgozó szakemberek nem csupán balneoterápiát alkalmaznak a gyógyításban, hanem holisztikus megközelítéssel komplex terápiát nyújtanak.

Léteznek olyan kezelések, csomagok, amelyek egyenesen arra szakosodtak, hogy a Poszt-Covid tüneteket enyhítsék hagyományos gyógykezelésekkel, hidroterápiával, fizioterápiával, masszázsokkal, inhalációs terápiával, oxigénterápiával és helyes légzéstechnikát elsajátító gyakorlatokkal, amiket rendszeres, intenzív, 30 perces sétákkal kombinálnak. A kezeléseket jótékonyan kiegészíti a sóbarlang és az egészséges táplálkozással, egészséges életmóddal való megismertetés. Mindezek együttes hatása növeli a tüdőkapacitást, megkönnyíti a légzést, erősíti a tüdőt, így javítva az életminőséget.

A testmozgás megvédi a gyerekeket a stressztől

2021. május 21.

A Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism (JCEM) című folyóiratban közölt eredmények szerint a fizikailag kevésbé aktív, sokat ülő gyerekek esetében jelentősen megnőtt a stresszel összefüggő kortizol hormon szintje, amikor a fiatalok mindennapi stresszhelyzeteknek voltak kitéve. A fizikailag legaktívabb társaik kortizol szintje azonban alig, vagy egyáltalán nem emelkedett meg a hasonló szituációkban.

Amelyik gyerek többet ugrabugrál, jobban bírja a stresszt

“Az eredmények azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás fontos szerepet játszik a mentális egészségben azáltal, hogy megvédi a gyereket az olyan mindennapi stresszhelyzetek hatásaitól, mint például a nyilvánosság előtt való beszéd” – idézte a tanulmányt vezető Silja Martikainent, a finnországi Helsinki Egyetem munkatársát a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.

A vizsgálat

A tanulmány 252 nyolc éves gyermek bevonásával készült. A résztvevők fizikai aktivitását a csuklójukra erősített gyorsulásmérő készülékkel követték nyomon a szakemberek, míg a gyerekek kortizol szintjének méréséhez nyálmintát vettek tőlük. A stresszhelyzetekre adott reakció méréséhez a fiataloknak számtani és történet mesélési feladatokat kellett teljesíteniük.

A résztvevőket három csoportra – leginkább-, közepesen-, és legkevésbé aktívra – osztották a kutatók. A leginkább aktív gyerekek, akik társaikhoz képest sokkal élénkebben és hosszabb ideig végeztek testmozgást, kortizol szintje reagált a legkevésbé a stresszes élethelyzetekre.

Összefüggés van a mentális és a testi egészség között

“Egyértelmű összefüggés van a mentális és a fizikai jólét között, ám ezen kapcsolat természetéről nem sokat tudunk ” – húzta alá Martikainen. – Az eredmények azt sugallják, hogy a testmozgás elősegíti a mentális egészséget azáltal, hogy szabályozza a stresszhelyzetekre adott hormonválaszt”.