Információk, érdekességek

Hozzátáplálás és elválasztódás

2020. szeptember 10.

A múlt év novemberében megjelent az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0-12 hó) táplálásáról, aminek az egyik legfőbb üzenete, hogy az ételallergia elkerülése érdekében hamarabb és bátrabban lehet etetni a babát. Az ország legkiválóbb szakértői, vezető gyermekgyógyászok, gyermek gasztroenterológusok és védőnők a szerzői a szakmai irányelvnek.

Csetneki Julianna szülésznő-szakértővel ezeket a tudományosan megalapozott, tapasztalatokon alapuló ismereteket közvetítjük felétek, ami szerint hazánkban az egészségügyi szakembereknek is dolgozniuk kell.

• A szülészeten mikor lehet szükség pótlásra, és azt milyen módszerrel adhatod a babádnak?
• A harmadik életnaptól mit tegyél, ha tovább csökken, vagy stagnál a picid súlya?
• Mi jöhet szóba pótlásként az első hónapokban?
• Mikor és hányszor kell fejni, ha kevés a tejed?
• A hozzátáplálás menete, ha szükséges, babád 5. hónapjától
• A hozzátáplálás menete, módszere, mennyisége és összetevői, kicsid 6. hónapjának végétől
• Az egészséges csecsemő súlygyarapodása
• A szilárd táplálékok bevezetése
• A hozzátáplálás gyakorisága, mennyisége és összetevői
• Változatosság a csecsemőtáplálásban
• Az ételek állaga
• A hozzátáplálás technikai kivitele
• Italok és itatás csecsemőkorban
• Szoptatás a hozzátáplálás mellett
• Szoptatás egy éves kor után
• Étel intolerancia/allergia
• Mesterséges, tápszeres táplálás tudnivalói

Edzés a várandósság alatt?

2020. szeptember 06.

Lehet – amennyiben nincs orvosi ellenjavallat, tehát az anya és a magzat is egészséges. A legtöbb mozgásformára vonatkozóan azonban mindenképpenmódosítások, korlátozások szükségesek a terhesség előrehaladtával,a trimesztereknek megfelelően. Fontos tudni, hogy a nemelőírásoknak megfelelő edzésnek káros hatásai lehetnek mind az anya, mind a magzat egészségére!

Bármilyen sport megkezdése előtt körültekintő szülész szakorvosi kivizsgálás és lehetőség szerint fizioterápiás állapotfelmérés javasolt, mert csak így lehet megfelelő javaslatot tenni az edzésben való részvételre.

Milyen mozgásformát válasszon a kismama?
Mindenképpen olyat, ahol nincs kockázata az anyai és a magzati sérülésnek (pl. elesés, leesés, egyensúlyvesztés). A hormonhatások miatt lazábbak a szalagok, nagyobb a sérülésveszély. Ezért csak a gerinc- és ízületkímélő mozgások elfogadhatók, továbbá fontos a nyújtó gyakorlatokat óvatosan, kíméletesen végezni.

Várandósság alatt kerülendő(k):
• A nagy megerőltetés
• Elesés, hasi sérülés vagy ütődés veszélyével járó mozgás
• Ugrások, zökkenések, fokozott ízületi terhelés
• A stabil alátámasztás nélküli helyzetek, a felfüggesztést alkalmazó mozgásformák
• A rugózó, szaggató, lendületből végzett mozdulatok
• A hirtelen mozdulatok, hirtelen testhelyzet- és irányváltoztatások
• Ahol az alátámasztás/eszközhasználat elnyomhatja a testrészt vagy a végtagot és ezáltal a vérkeringést
• A háton fekvő helyzet a 16. hét után, ha panaszt okoz
• 10-15 percnél tovább tartó statikus helyzetek
• Magas hőmérséklet és magas páratartalom (a túl meleg környezet káros hatással van a magzat fejlődésére!)

Tizenévesek a plasztikai sebésznél

2020. szeptember 02.

Egyre több tinédzser feküdne plasztikai sebész kése alá, de a beavatkozásokat csak alapos indokkal szabad elvégezni! Dr. Kathó Jenő, az Oxygen Medical plasztikai sebésze az orvosok felelősségéről és a beavatkozások hatásairól beszélt.

Növekvő számban fordultak az amerikai tinédzserek plasztikai sebészhez az elmúlt években – derül ki az American Society for Aesthetic Plastic Surgery felmérésből. A 18 év alattiak közt a fülplasztika a legnépszerűbb beavatkozás, de előfordul, hogy kémiai hámlasztás vagy akár hajbeültetés miatt is keresték a szakembereket a fiatalok. Az orvosok egyetértenek abban, hogy ha megfelelő az indíttatás és a beavatkozás mikéntje, az ilyen műtétek nagyfokú fizikai és lelki erősödést eredményezhetnek.

A leggyakoribb beavatkozások

• Fülplasztika

Ezt a fajta műtétet már akkor el lehet végezni, amikor befejeződött a fül növekedése, vagyis 5-6 éves kor után. Egy jól sikerült beavatkozás megelőzheti az iskolai csúfolódások okozta lelki traumákat.

• Orrplasztika

Amint az orr elérte a végső méretét és formáját, lehet változtatni rajta, ha szükséges. Ez lányoknál 16 éves korra, fiúknál 18 éves korra tehető.

• Mellkisebbítés, – nagyobbítás

A túl nagy mell zavarhat egy tinédzsert a sportolásban, illetve hát- és vállfájdalmat is okozhat. Ha a mell elérte végső méretét, sor kerülhet a beavatkozásra. Mellimplantátum azonban 18 éves kor alatt nem helyezhető be. Egyes fiúknak komoly lelki terhet jelent a megnövekedett mellük, ez is korrigálható már tizenévesen.

Szerinted a gyerekek hülyék? Mondd! Te hülye voltál gyerekként?

2020. szeptember 02.

A felnőttek egy része azt gondolja, hogy a gyerek nem önálló lény. Valahogy a papa, mama, nagyszülő bioszféra oldalnyúlványaként gondol rá, akiknek mindenképp dolga van a gyerekkel, míg neki, mint idegennek, vagy legalább is kívülállónak lehetőleg semmi ne legyen. Nekik van egy rossz hírem.  

És kell is. 

Valahogy mostanában nem divat beszélni egy gyerekkel

Aki sokat tévézik, rosszabbul beszél

2020. szeptember 01.

Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, és több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt. 

A würtzburgi egyetem pszichológusai 330 óvodást és kisiskolást vizsgáltak négy éven át rendszeresen. Mérték a gyerekek nyelvi kifejezőkészségének változását, később iskolai eredményeiket, és általános intelligenciájuk alakulását. A kísérletbe bevont szülők naponta készítettek feljegyzéseket gyermekük tévézéssel töltött idejéről.

A sok tévénézés hátrányai

Az adatok kiértékelése után az derült ki, hogy a sokat tévéző gyerekek – még akkor is, ha gondos családi háttérrel rendelkeznek – különösen gyenge szóbeli teljesítményt nyújtanak.

Úgy tűnik, a TV előtt töltött szótlan órák az évek során leginkább a nyelvi-szóbeli kifejezőkészséget veszélyeztetik. A kevéssé intelligens gyerekeknél még nagyobb hátrányt jelent a sok tévézés. A 85 IQ-nál kevesebbel rendelkezők olvasási képessége és szóbeli teljesítménye igen nagy lemaradást mutat, ha hosszabb időn át napi két óránál többet tévéznek.

Az egészen kicsik beszédfejlődését is lassítja, ha a televízió túl nagy szerepet kap az életükben. Ebből a szempontból alig van jelentősége, hogy mit néz a gyerek. A lényeg, hogy a képernyő olyan tevékenységektől vonja el az idejét, amelyek pótolhatatlanok a verbális képességek, és később az írni-olvasni tudás szempontjából.