


Információk, érdekességek
Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei
2021. január 31.
A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.
Melyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?
Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:
- Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb. Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek.
- „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk. Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak. Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket – mint pl. külső sín – nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.
Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?
Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.
Csalánkiütés: 4 kérdés, amit a gyermekorvos feltesz
2021. január 29.
A csalánkiütés lehet akut vagy krónikus. A kivizsgálást nemcsak a sok kiváltó tényező nehezíti, hanem az is, hogy a tünetek gyakran elmúlnak, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa támogatni a mielőbbi diagnózist.
Valóban csalánkiütéssel van dolgunk?
A különböző bőrtünetek nagyon gyakoriak csecsemő- és kisgyermekkorban. A kicsik érzékeny bőrét irritálhatja a mosószer, tusfürdő, öblítő, de kiütések, viszkető foltok jelentkezhetnek bizonyos ételek fogyasztása miatt is. A bőrtünetek hasonlóak lehetnek, szülőként nehéz megállapítani, hogy például ekcéma, melegkiütés, valamilyen kiütéssel járó bőrbetegség vagy csalánkiütés jeleit látjuk-e a gyermeken.
Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a csalánkiütést onnan ismerhetjük fel, hogy jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A csalánkiütés lehet akut, mely hirtelen jelentkezik, akár órákon belül eltűnhet, de 4-6 héten belül elmúlik. A krónikus csalánkiütés 6 hétnél tovább tart ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más testrészen felbukkannak.
Szerteágazó kiváltó okok
Akut csalánkiütés hátterében, gyermekkorban leggyakrabban valamilyen fertőzés (legtöbbször vírus) áll, gyakran jelentkezik légúti hurut kapcsán is, de kiválthatja allergia is (például gyógyszer vagy étel). A krónikus csalánkiütést is okozhatja fertőzés, de előhozhatja a hideg, meleg vagy nyomásérzékenység, napfény, sőt intenzív edzés vagy érzelmi hatás (például stressz, szorongás) is.
A csalánkiütés kivizsgálása
Ahhoz, hogy a kezelőorvos meg tudja állapítani, milyen további vizsgálatok elvégzésére lesz szükség a diagnózishoz, nagyon alaposan kikérdezi a szülőket a gyermek tüneteiről. A kórelőzmények és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszok megismeréséhez az alábbi kérdéseket lényeges, hogy meg tudjuk válaszolni az orvosi konzultáció során:
- Mikor jelentkeztek először a tünetek?
- Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
- Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
- Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)
Az anyatej jótékony baktériumai
2021. január 28.
Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
A szülést követő órákban termelődő előtej, más néven a kolosztrum, és a későbbi hónapokban képződő anyatej az újszülöttek/csecsemők legtökéletesebb tápláléka. Ki gondolná, hogy a XXI. század modern analitikai műszereit munkába állítva is hatalmas – ha egyáltalán kivitelezhető – feladat a kolosztrum vagy az anyatej pontos összetételének a meghatározása?
Az anyatej a szükséges tápanyagok sokfélesége és ideális aránya mellett az újszülöttek/csecsemők immunrendszerének a fejlődésében szerepet játszó baktériumokat is tartalmaz. Ezek azok a „jótékony” baktériumok, amik az újszülöttek/csecsemők szájüregét, bélflóráját is be fogják népesíteni, és döntő szerepet fognak játszani a gyermek immunrendszerének a fejlődésében. Ezek a baktériumok az egészséges emésztés mellett a kórokozó baktériumokkal szembeni védőháló létrehozásában is fontos szerepet töltenek be. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.
Több mint 700 féle baktérium az anyatejben
Korábban csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy hányféle baktérium van jelen az anyatejben. Ennek fényében érthető, hogy a kutatókat is meglepte az a legújabb spanyol tudományos eredmény, ami több mint 700 féle baktériumot mutatott ki a kolosztrumból. Ez ugyanis sokkal több, mint korábban vélték.
A hízás csökkenti a kolosztrum baktériumszámát
Figyelemre méltó az is, hogy a kolosztrumból a baktériumfajok kisebb számát sikerült csak kimutatni azoknál az anyáknál, akik túlsúlyosak voltak, vagy a várandósságuk alatt az átlagosnál jóval többet híztak,- szemben a normál súlyú, illetve a várandósság kilenc hónapja alatt normál súlygyarapodást mutató anyákkal. Továbbá, azoknál az anyáknál, akik „programozott császármetszéssel” hozták világra a gyermeküket, szintén kevésbé színes volt az anyatejben található baktérium-paletta.
Várandósság: a test változásai
2021. január 26.
Várandósság alatt a méh több tízszeresére tágul, ezt a tempót követniük kell a has izmainak és a bőrnek is. Ha babavárás közben a kelleténél többet hízunk, a bőr alatt és a hasüregben felszaporodó zsír még nagyobb megterhelést jelent. Nemcsak a pluszkilók cipelése jelent nehézséget, de a szülés utáni regeneráció is.
Szülés után a méh kb. 6 hét alatt nyeri vissza eredeti méretét, alakját. A hasfal ilyenkor még laza, tónustalan, előredomborodó marad.
A tapasztalatok szerint az edzett hasizom könnyebben tud szülés után regenerálódni, kisebb az esélye, hogy sérüljön, megnyúljon, elveszítse rugalmasságát. Minden esetben idő kell ahhoz, hogy egykor szép hasunkat visszanyerjük.
Szétnyílt hasizom
Vizsgáld meg magadat, hogy téged is érint-e a szétnyílt hasizom problémája.
Feküdj le a hátadra, húzd a két lábad talpra, gördülj fel kicsit egy préselő testhelyzetbe, és az egyik kezed ujjait köldökmagasságban süllyeszd a hasüreged irányába! Ha érzel rést az egyenes hasizmaid között, akkor neked is speciális gyógytornagyakorlatok végzésére lesz szükséged a hasfal zárására.
A szétnyílt hasizom
Várandósság során a baba növekedéséhez a helyet a hasüregben többek között az izom- és a kötőszövetek lazulása, nyúlása biztosítja. A hasfalat középen egy vastag, függőlegesen végigfutó, tömött rostos kötőszövet, a line alba zárja. Sajnos ez sokszor a nagy pocaknövekedésnek köszönhetően megsérül, és a szülést követően nehezen tudja visszanyerni eredeti szélességét és vastagságát. Ennek következtében az egyenes hasizmok oldalra csúszva maradnak, és egy rés keletkezik a hasfal közepén, esztétikai és egészségügyi problémákat okozva az édesanyáknak. Az egyenes hasizom először elveszíti az erejét, majd a tónusát, és ezzel együtt a legfontosabb funkcióját is, vagyis nem támasztja többé megfelelően a törzs elülső részét.
A puha hasszerkezet és a szétnyílt állapot megszüntetése csak megfelelő edzéstechnikával érhető el. A hasfal edzése során kifejezetten kerülni kell a dinamikus nagymozgásos gyakorlatokat (törzs és lábemelés), mert ezektől még inkább növekszik a rés a hasizmok között. Csak akkor veheti kezdetét a hasizmok dolgoztatása, ha megfelelő mozdulatokkal visszatornáztuk az izmokat a helyüre. A szétnyílt hasizmot haspréssel és, nagyon lassú
Jó tudni!
• Már a babavárás előtt érdemes odafigyelnünk a hasfal megerősítésére. Minden esetben fontos azonban a baba érkezése utáni edzésterv. Gyermekágyi időszakban (első 6 hét), már a szülést követő első napon el lehet kezdeni a hasizomgyakorlatokat (természetesen, csak akkor, ha az orvos nem rendeli másképpen – császármetszés után különösen óvatosan kezdjük a tornát, kérjük ki szakember véleményét).
• Tapasztalatok szerint az edzett hasizom könnyebben tud szülés után regenerálódni, kisebb az esélye, hogy sérüljön, megnyúljon, elveszítse rugalmasságát. Ezért még babavárás előtt érdemes ilyen szempont miatt is odafigyelnünk hasfalunk megerősítésére.
• Természetesen, ha már szülés előtt sem voltunk formában, keményebb munka vár ránk. Ugyanez a helyzet, ha a babavárás közben a kelleténél többet híztunk, vagy ha szülés után a táplálkozás mértékéhez nem társul arányosan torna is.
• Babavárás közben az észszerűség határai között szabad csak terhelni a szervezetet, és tilos nagyon szélsőséges terheléssel dolgozni. Kerülni kell a préslégzést igénylő gyakorlatokat is – a hasizomgyakorlatokat vagy a súlyok emelését. Ilyenkor tehát marad a laza átmozgató torna, ami közvetett módon, de kifejezetten pozitívan hat az anyagcserére és dolgozik a pluszkilók ellen.
• Akik többször szültek és/vagy nagy testsúlyingadozással járt a terhességük, lassúbb regenerációra számíthatnak. Kitartó és rendszeres edzésre lesz szükségük a pocak eltüntetéséhez.
• A császármetszés után általában hat héttel regenerálódnak a műtét által érintett hasizmok. Az első két hétben, a heg első gyógyulási szakaszában a hasi terület, illetve a hasfal és a hasizmok tornája egyáltalán nem javasolt.
A negatív gyermekkori élmények élethosszig tartanak
2021. január 24.
A kisgyermekkor a legérzékenyebb és legsérülékenyebb életszakasz. A gyermekkorban átélt korai tapasztalatok fontos hatással bírnak a személyiség fejlődésére, a testi és lelki egészség alakulására. Mára egyértelműen kimutatható, hogy a gyermekkor során tapasztalt negatív, stresszteli élmények, elsősorban a gyermekkorban tapasztalt krónikus stressz, káros hatással bírnak a felnőttkori egészség alakulására és fontos szerepet kapnak a szenvedélybetegségek kialakulásában.
Az Májbetegekért Alapítvány szervezésében konferenciát tartottak „A negatív gyermekkori élmények hatása a szenvedélybetegségek kialakulására és a megelőzés lehetőségei” elnevezéssel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság KAB-ME-18-KMR-C számú programjából származó támogatás segítségével. A konferencia legfőbb célja a társadalom figyelmének felhívása a szenvedélybetegség megelőzésére, és az annak hátterében húzódó negatív gyermekkori élmények feltérképezésére és leküzdésére.
A témában 1998-ban született az első átfogó kutatás, amit a szerzők – Felitti és Anda professzorok – Adverse Childhood Experiences (ACE) Study (Káros Gyermekkori Élmények (ACE) Kutatás) néven publikáltak. A gyermekkor során átélt negatív tapasztalatok egészségre gyakorolt káros hatásait elemző amerikai vizsgálat több mint 17 ezer fő válaszain alapult és a negatív gyermekkori élmények, vagyis az ACE-k hét kategóriáját vizsgálták: pszichológiai, fizikai- és szexuális abúzus, az anya elleni erőszak, olyan személlyel élni egy háztartásban, aki szenvedélybetegségben vagy pszichiátriai betegségben szenved, öngyilkosságot követett el, vagy börtönben volt. A kutatás ezzel mind az abúzus, mind az elhanyagolás, mind pedig a szülők súlyos betegségének vagy kriminális életvitelének potenciális stresszkeltő hatásait is vizsgálta.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...767778...294