Információk, érdekességek
A szülők rémálma: gyermekkori cukorbetegség
2021. március 20.
A gyerekeket érintő leggyakoribb anyagcsere-betegség a diabétesz. Az esetek többségében 1-es típusú, inzulinhiányos, mai tudásunk szerint autoimmun eredetű betegségről van szó, amely megfelelő terápiával jól kontrollálható. Szemben a felnőtt – 2-es típusú formával, itt a kezdeti tünetek viharosak, gyorsan romló állapotot hoznak létre. Ezért elengedhetetlen, hogy már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz forduljunk, mert a késői diagnózis életveszélyes is lehet. Dr. Almássy Zsuzsanna főorvos, a Czeizel Intézet diabetológus szakorvosa segítségével összegyűjtöttük, milyen jelekre érdemes odafigyelni.
1-es típusú cukorbetegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet nem tud elég inzulint termelni, és így gyorsan nő a vércukorszint.
Ez ma Magyarországon körülbelül 3500 gyermeket érint, kialakulását sajnos nem lehet megakadályozni.
Ismerjük fel időben az intő jeleket!
„A következő tünetek észlelésekor mindenképpen forduljunk orvoshoz:
- túl sok folyadék fogyasztása,
- állandó szomjúságérzet,
- nagy mennyiségű vizelet, esetleg szobatiszta gyermek éjszaka újból bepisil.
- Jellemző tünet, hogy jó étvágy ellenére is fogynak a gyermekek, mivel az inzulinhiány miatt be nem épült cukor (energia) a vizelettel kiürül.” – mondja Dr. Almássy Zsuzsanna, a Czeizel Intézet diabetológusa.
- „A cukorbeteg gyermekek kezdetben gyakran fáradékonyak, ingerlékenyek lesznek.
- Nem ritkán első tünet a nemi szervek környékének makacs gombás fertőzése, mivel a nagy mennyiségű cukor a vizeletben jó táptalaj a kórokozóknak”.
A náthától is jobban féltjük gyerekünket, mint az elhízástól
2021. március 16.
A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .
Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.
Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.
Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.
Magyarországon sok az elhízott
Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.
Ezért fontos az első 1000 nap!
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.
A sokat mobilozó gyerekek figyelmi fókusza eltér a megszokottól
2021. március 15.
A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.
“Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre), vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született, alfa generációs gyerekeknél, akik szinte születésüktől fogva mindenféle digitális eszközzel vannak körülvéve, ez megváltozott” – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amely a Computers in Human Behavior című szaklapban jelent meg.
A teljes kép gyors felmérése (úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat – írják az ELTE kutatásról közölt beszámolójában.
“A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – magyarázza a közleményben Konok Veronika, a kutatás első szerzője.
A kutatók szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.
“Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van” – írják a beszámolóban.
Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott. A gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem.
Válogatott babonák: kislányok vagy kisfiúk?
2021. március 10.
A népi hiedelmek végtelen tárháza a kíváncsi kismamákat sem hagyja jótanács nélkül. A régiek szerint számtalan titokzatos jelből és körmönfont praktikából következtethetünk születendő gyermekünk nemére, sőt, egy kis boszorkánysággal akár még befolyásolhatjuk is a végeredményt. Összegyűjtöttük a legelterjedtebb és a legérdekesebb babonákat, de mivel a tudomány jelenlegi állása szerint egyik hatékonysága sem bizonyított, adunk néhány valóban hasznos tippet, amivel kideríthetjük, kék vagy rózsaszín rugdalózóból érdemes-e betáraznunk.
Reggeli rosszullét: Ősanyáink a várandósok réméből, a reggeli rosszullétekből is ki tudták következtetni, milyen nemű baba növekszik a pocakjukban. A hiedelem szerint, ha a kismama nem, vagy csak alig émelyeg, kisfiút, ha pedig intenzív rosszulléttel küzd, kislányt vár.
Kerek arc vagy csípő: A régi szép időkben a várandósság alatt felkúszott kilóknak is megvolt a maga haszna: ha az anyuka arca kerekedik ki, tudta, hogy lánya, ha pedig inkább a csípője domborodik, fia születik majd.
Női szeszély: Egy valószínűleg apukák által terjesztett legenda szerint a terhesség alatt szeszélyesebbé váló feleségek kislányt hordanak a szívük alatt.
Édes vagy savanyú: A kismama torkossága is árulkodó jel lehet: az édes ízeket előnyben részesítők valószínűleg lányt, a kamrában inkább a savanyúságos üveg felé nyúlók pedig kisfiút hoznak majd a világra.
Újévi látogató: Ha az év első napján férfi látogatónk érkezik, fiúgyermek, női vendég esetén pedig lánygyermek várható. Arról nem szól a fáma, hogy ha mindkét nem képviselői tiszteletét teszik nálunk, ikrekre kell-e számítania az ifjú párnak.
Kismamajóga a mamáért és a babáért
2021. március 05.
Beszéljünk akár testi-lelki prevencióról vagy rehabilitációról, bátran állítható, hogy a jógagyakorlat-sorok megtanulása és rendszeres alkalmazása felfogható egyfajta gyógyító-erősítő terápiának… Olyan terápiának, amelyre bizonyos élethelyzetekben különösen nagy szükségünk lehet…
A várandósság, a szülés és a babagondozás időszaka minden babára vágyó nő életében egy nagyon konkrét, nehézségekkel teli időszakot jelent. Akik már átélték, tudják, hogy igen nagy lelki erőre és fizikai felkészültségre van szükségük ahhoz, hogy könnyedén vegyék az elkerülhetetlen akadályokat. Olyan élettani, fizikai és pszichés változásokon megy keresztül a kismama 9 hónap alatt (majd az utána következő legalább egy évben), amire sokan életük legnagyobb erőpróbájaként emlékeznek vissza.
Fel lehet egyáltalán készülni erre a nehéz útra? Van lehetőség könnyebben szembenézni a kihívásokkal? És ha igen, hogyan működik a módszer?
Harmonizálás mozgással
Vannak olyan keleti mozgásformák, amelyeknek lényege megtanulni a saját energiáink áramoltatását. Az ősidők óta gyakorolt mozdulatsorok nemcsak a test működését harmonizálják, de lelki stabilitást is nyújtanak. A kínai tai chi, chi kung vagy az indiai jóga olyan természetes mozgásformák, amelyek élettel töltik meg a testet, és közben felfrissítik a lelket. Mindez pedig nemcsak a mozgásban, hanem a viselkedésben és a megjelenésben is tükröződik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...707172...291