Információk, érdekességek
Sportolhatnak-e a kismamák?
2021. május 12.
A sportos életmódot folytató kismamák általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a terhességük hónapjai alatt is sportolhassanak. Ártanak esetleg ezzel – az egyébként egészséges – időtöltésükkel a megszületendő gyermeküknek?
Nem az ördögtől való a terhesség alatti sport
Lényeges azonban, hogy mielőtt bármilyen sporttevékenységbe fognának a kismamák, beszéljék meg azt a szülész-nőgyógyász orvosukkal. Legyen szó akár évek óta sportos életmódot folytató kismamáról, akár a terhességét megelőzően nem igazán sportos típusú nőről, a kezelőorvossal való egyeztetés lényeges. Veszélyeztetett terhesség esetén előfordulhat, hogy az ágyból való felkelés sem javasolt, és ilyen esetekben érthető, hogy messze kerülendő bármiféle sport, testmozgás, vagy rázkódással járó tevékenység.
Amennyiben az orvosnak nincs kifogása a terhesség alatti sporttal szemben, akkor nyugodtan hódolhat hobbijának a kismama. Tegye ezt lehetőleg a friss levegőn! A megfelelő formában és mértékkel végzett sporttevékenység nemcsak a fizikai erőnlétet javítja, de a kismama hangulatára is pozitívan hat. A hangsúly a nem megerőltető, kíméletes sportoláson van. Amíg a kismamának jól esik a mozgás, végezze nyugodtan! Ő érzi, ő tudja azt, hogy mennyi az elég, és mi az, ami már sok. Ha bármilyen sport, mozgásforma megerőltető számára, nem szabad azt végeznie. A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb megterhelés javasolt, fokozatosan kell kevésbé terhelő típusú mozgásformára váltani.
Mi az, ami megterhelő?
Irányadóként: ügyelni kell arra, hogy pl. úszásnál 20 percet meghaladóan a pulzusszám ne emelkedjen 120 fölé, és pl. futásnál vagy fitness esetén se legyen az tartósan (20 percet meghaladóan) 130 fölött. A megadott értékek csak közelítőek, ugyanis a nyugalmi pulzusszám is jelentős személyenkénti eltérést mutat. A fitness-stúdiókban általában van lehetőség a pulzusszámot is mérő eszközök használatára.
- Futásnál és egyéb sportoknál úgy kell megválasztani a tempót, hogy ne fogyjon ki a szusz a kismamánál. Ha futás vagy sport közben még arra is marad a kismamának levegője, hogy valakivel beszélgessen, akkor oxigénhiány miatt nem történhet baj a babával.
- Az ún. anaerob tréning, azaz egy esetleges oxigénhiányhoz vezető tevékenység, illetve mindazok a sporttevékenységek, amiket nagyobb magasságokban (hegymászás), esetleg magas külső hőmérsékleten végez a kismama, kerülendők.
- Úszásnál 20-35 °C a víz ideális hőmérséklete, ennél melegebb nem javasolt.
- A jelentős ütés-, ütközés- vagy rázkódásveszéllyel járó sportok (pl. boksz, síelés, lovaglás) helyett – minél korábban, már az első trimeszterben – javasolt kímélő sportágak választása.
- A terhelés minimalizálása érdekében, a nagy tömegű súlyzók emelgetése helyett mini súlyokra kell váltani, és inkább az ismétlésszámot kell emelni.
- A hasizomgyakorlatok végzése felügyeletet igényel. Az ún. egyenes hasizmok izolált edzését legkésőbb a 20. terhességi hét táján abba kell hagyni, nehogy azok egymástól való eltávolodása provokálva legyen. A ferde hasizmok kíméletes trenírozása tovább folytatható.
Sportolj a könnyebb szülésért!
Jó hír a sportos kismamáknak, hogy a megfelelően kivitelezett sporttevékenység csökkenti a terhességi diabétesz, a terhesség alatti derékfájás gyakoriságát, és kordában tartja a terhesség alatti súlygyarapodást. A szülészorvosok véleménye szerint a kismamáknál a szülés lefolyását is kedvezően befolyásolja a sportos előélet.
Egy 2011-ben megjelent norvég tanulmány is alátámasztja azt, hogy a terhesség alatti testmozgás nem káros a magzatra. Sőt, az aerobikozó kismamák újszülötteinek a születéskori Apgar-értéke (Az Apgar-teszt az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgál. A szívverést, légzést, izomtónust, reflexeket és a bőrszínt vizsgálják, mindegyik vizsgált paraméter maximum 2-2 pontot kaphat. Így az Apgar-érték elvileg 0 és 10 közé eshet, optimális értéke 7-10 között van.) minimálisan magasabb, mint a nem tornázó kismamák újszülötteié.
Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét
2021. május 12.
Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét – állapította meg a Birminghami Egyetem kutatóinak nagyszabású új tanulmánya.A tudósok több mint 1,6 millió gyerek adatait elemezték a brit elektronikus orvosi adatbázisból, információik a 2005 és 2016 közötti időszakból, több mint 700 háziorvosi praxisból származtak.
Megállapították, hogy a 18 271 gyerek közül, akinek ebben az időszakban kivették a manduláját, csak 2144-nek (11,7 százaléknak) volt elég súlyos és gyakori torokgyulladása ahhoz, hogy indokolja az operációt – írta a Medicalxpress.com a British Journal of General Practice című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány alapján.
Az egyetem Alkalmazott Egészségkutatási Intézetének munkatársai szerint évente 32 500 gyereken végeznek feleslegesen mandulaműtétet Nagy-Britanniában, ennek költsége 36,9 millió font (13,6 milliárd forint).
Azt is megállapították, hogy sok gyereknek javára válna a mandulaműtét, mégsem operálják meg őket: 15 764-nek volt elég sok és elég súlyos torokgyulladása ahhoz, hogy kivegyék a manduláját, de csak 2144-nek (13,6 százaléknak) távolították el.
A tudományos tényeken alapuló brit egészségügyi irányelvek szerint ahhoz, hogy egy gyerek számára előnyös legyen a műtét, egy év alatt hétnél több, vagy két egymást követő évben évente öt, vagy három egymást követő évben évente három dokumentált, kivizsgált torokgyulladáson kell átesnie.
Ezzel szemben az elemzésből az derült ki, hogy a megműtött gyerekek 12,4 százalékának volt évente 5-6 torokgyulladása, 44,7 százalékának évente 2-4, 9,9 százalékának évente csak egy. “Azoknak a gyerekeknek, akiknek az irányelvekben előírtnál kevesebb torokgyulladása van évente, nem jelent előnyt a mandulaműtét, mivel a torokgyulladások maguktól is ritkábbá válnak a későbbi években” – mondta Tom Marshall, az egyetem professzora.
A genetikai gondok kialakulása az édesapától is erősen függ!
2021. május 11.
Minden szülő, vagy leendő szülő egyik rémálma, hogy gyermekének genetikai rendellenessége lesz. Ennek megelőzésére az édesanya nagyon odafigyel a terhessége alatt önmagára, ez természetes. De mi a helyzet az apával? A kérdésben Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.Sokszor elfelejtjük
A várandósság, vagy az arra készülés a nők életét rendszerint felforgatja. A dohányosok leszoknak a szenvedélyükről, a kávétól, alkoholtól is megválnak a hölgyek, kerülik a megerőltetést, és igyekeznek egészségesen étkezni. Ez nem is csoda, hiszen az édesanya egészségi állapota és káros szokásai erősen befolyásolják a születendő baba egészségét.
De mi a helyzet az apával? Erről sokszor megfeledkezünk, pedig nem kellene, elvégre a genetikai állományának felét az édesapától hozza a baba, vagyis az ő egészségi állapota, vagy éppen káros szokásai ugyanúgy szerepet játszhatnak az esetleges problémák kialakulásában, mint az édesanyáé!
Közvetett hatás?
Mondhatnánk, hogy az apa közvetett hatást gyakorol a babára, de ez nem igaz. Csupán arról van szó, hogy az apa nem hordja a szíve alatt a picit 9 hónapon keresztül, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan nagy baj, ha nem mozog rendszeresen, bagózik, vagy egészségtelenül étkezik. Hiszen a baba megfogan – mármint jó esetben -, és onnan az apának már csak a megszületett babával kell foglalkozni. Vagy nem?
A jelenlegi állás sajnos azt mutatja, hogy mind a meddőségben, mind pedig az esetleges genetikai problémák kialakulásában ugyan akkora szerepe van az apáknak, mint az anyáknak. A férfiakra is hatással van a környezeti ártalom, a stressz, a mozgáshiány, alkohol, dohányzás, akárcsak a nőkre. Betegségek is hasonlóan alakulhatnak ki a tápanyagellátottság problémái miatt, mint a hölgyeknél. Ráadásul ezt még a megfelelő étkezéssel is igen nehéz kompenzálni.
A kulcs a fogantatás pillanata
Hogy hol is vállal szerepet a férfi egészsége a baba életében? A fogantatáskor, hiszen ekkor kapja meg a kicsi a genetikai állományának felét. Ez pedig azt jelenti, hogy a sperma minősége hatalmas befolyással van a baba genetikájára is!
Aspermatogenezis folyamán a test különböző anyagok felhasználásának segítségével készíti el a spermiumokat, melyek farokkal rendelkező sejtek, céljuk pedig a férfi genetikai állományának eljuttatása a nő petesejtjéhez. A képzésük közel három hónapos idő, így nem éppen egyszerű sejtekről van szó.
Ahogyan a betegségek, kialakulnak tápanyaghiány esetében (lásd IR, vagy a hölgyeknél a PCOS), úgy a sejtképzés is erősen sérülhet ennek következtében. Ha a tápanyagellátottság nem megfelelő, úgy a sperma minősége leromlik, vagyis a DNS is hibásan jelenhet meg a sejtben – ennek a következménye lehet többek között a vetélés (mert életképtelen a baba), vagy a genetikai betegségek kialakulása.
A csecsemőkori sírás okai
2021. május 10.
A szülők számára gondot okozhat annak eldöntése, hogy a síró baba éhes, álmos, a fogak növekedésével járó fájdalma van, vagy sírásának hátterében egyéb ok, esetleg valamilyen komolyabb betegség áll. A témával kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialistát, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Feszültség
Sokszor látom a kimerült, aggódó szülőket, akik kudarcként élik meg, hogy nem találják a megoldást, gyermekük vigasztalhatatlan sírásának okát. Ez természetesen az első gyerekes szülőknél még gyakrabban fordul elő, hiszen számukra ez egy új helyzet, amit szeretnének a lehető legjobban csinálni, a tőlük telhető maximumon gondoskodni az újszülöttről. A szülők aggódását, feszültségét azonban a kicsi is megérzi. Ha ők idegesek, az akkor is kihat a babára, ha nem hall maga körül veszekedést.
Túlterheltség vagy épp unalom
A csecsemőket a túl sok inger, a zajos környezet kimerítheti, ám ha semmi nem történik körülöttük, akkor már pár hetes korban is unatkozni kezdhetnek. Bármelyik helyzet is áll fenn, sírással fogják követelni a változást. Gondoljuk át, ha az elmúlt időszakban több rohanós napunk volt, nagy volt körülötte a nyüzsgés, sokat szól a tévé, rádió? A zajos környezet és a rendszertelen életvitel miatt is sírósabb lehet. Ha csak unatkozik, akkor a sírása abbamarad, ha beszélünk hozzá, játszunk vele.
Álmos vagy éhes
A szakmai ajánlások mellett fontos, hogy vegyük figyelembe gyermekünk egyéni igényeit is a napirend kialakítása során. Általában a csecsemők 6 hetes korára alakul ki valamilyen alvás-evés napirend, ám itt is lehetnek változások, például egy intenzív növekedési fázisban gyakrabban megéhezhet. Az alvás szintén nagyon egyéni lehet. Vannak kifejezetten jól alvó és nagy alvásigényű csecsemők, ők hosszabb alvást követően hosszabb ideig ébren lehetnek, míg más csecsemők többször alszanak rövidebb ideig, így az álmosságot jelző nyűgösség náluk többször ismétlődhet, ezért is tűnhetnek ők sírósabb csecsemőnek.
Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?
2021. május 09.
A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.
“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.
“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.
Hogy hallja az anya szívverését
A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.
Bal szem néz a bal szembe
A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt mostani tanulmány szerint amikor az anya a saját balján, szemtől szembe ringatja a babáját, akkor a bal szemük közvetlenül egymás felé néz.
Ebben a helyzetben a vizuális információ nagy része a jobb agyféltekéjükbe jut, amely a figyelemmel, a memóriával, a gondolkodóképességgel és a problémamegoldással áll összefüggésben. Ezek pedig mind szükségesek a hatékony kommunikációhoz.
A kutatók szerint a megfigyelt fiatal állatok az anyjuk jobb oldalához maradtak közel, ami azt jelenti, hogy főleg a bal szemükkel nézték az anyjukat, ami a jobb agyféltekéjüket aktiválta. Ebben a helyzetben kisebb valószínűséggel váltak külön az anyjuktól és könnyebben is találták meg őt, ha esetleg elkeveredtek.
Stresszhelyzetben az anyaállatok szintén a bal szemükkel figyelték a kicsinyüket. Ez azt jelenti, hogy a nőstény kardszárnyú delfinek a borjuk jobb oldalára úsztak, amikor a kutatók – bármelyik irányból – megközelítették őket a csónakkal.
A mostani eredmények segíthetik az olyan, gyenge szemkontaktussal összefüggő betegségek tanulmányozását, mint az autizmust és az Asperger-szindrómát is magában foglaló autizmus spektrumzavar (ASD).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...676869...291