Információk, érdekességek
Erős érzelmi vonzódás: ovis szerelem
2022. április 26.
Gyakran a szülők rémülten futnak szakemberhez, mert nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor gyermekük egyik délután hazajön az oviból, majd kissé zavartan azt mondja, hogy „anya, szerelmes vagyok”, vagy hogy „Marci a férjem lesz”.
A rémület nem jogos. Ne pánikoljunk, sőt igyekezzünk a gyermekünket átsegíteni ezen az időszakon. Számukra ez örömteli élmény. Ha megértjük, és tisztában vagyunk azzal, hogy mi történik ebben a 3–6 éves korban, akkor oldódik az a feszültség, amely belőlünk származik. Alapvetően minden, amiben ott rejlik a szexualitás, zavart okoz, de ne felejtsük, hogy nem egy óvodás gyermekben. Ez annyit jelent, hogy az ő számára a „járni valakivel, papás-mamást játszani”, ennek és a hasonló szituációnak a magja nem a szexuális örömszerzés, nincs átitatva szexualitással.
Tehát két ovis gyermek egymáshoz való közeledése, még ha „elcsattan is egy puszi”, akkor sem úgy értelmezendő, ahogy azt egy felnőtt tenné.
A gyermek nem tudja kódolni, nem képes értelmezni a szülő zavarát, így a szülő riadalma inkább zavart tud okozni a gyermekben, aki értetlenül fogja tovább bombázni kellemetlen, szexuális tartalmú kérdésekkel a szülőt. Tudatosítsuk, hogy a gyermek úgymond más nyelven beszél, mást jelent számára a fizikai közelség, vagyis a szexualitásnak nincs még jelentése. Két gyermek szerelmi közeledése természetes, ami a gyermek érzelmi fejlődését szolgálja. Így próbálják kimutatni, hogy ki iránt éreznek mélyebb érzéseket. A szerelmük célpontja változó, lehet az óvó néni, ha fiúról van szó, egyik ellentétes nemű szülő is akár, bár leginkább egyik társuk képes szerelmet indukálni.
„Papás-mamás játék”
Ahogy korábban említettem, az óvodáskori erős érzelmi vonzódás, bármilyen furcsa is, de normális. Ebben a korban szembesülnek azzal, hogy a fiúk lába között más van, mint a lányok lába között. Mindez arra sarkalja őket, hogy fedezzék fel a különbséget, és határolják el egymást fogalmi szinten, miszerint vannak a lányok, és vannak a fiúk. A felfedezés egyik jele, amikor levetkőztetik egymást, és papás-mamást játszanak, de nagyon gyakori az orvos-beteg szerepjáték is, ilyenkor egymás testét érintik, hangsúlyozom újra, hogy szexuális késztetés nélkül.
De akkor ez mit szolgál? Egyrészt a kíváncsiság hajtja őket, amit nem szabad gátolni, másrészt ezek a játékok elősegítik annak a tudásnak a megszerzését, ami előszobája azon készségeknek, melyek szerepet játszanak majd az írás-olvasás megtanulásában. Meg tudja nevezni testrészeit, el tudja különíteni önmagát a másik nemtől, és nem utolsósorban képes nyitni a másik nem felé, azáltal, hogy kirepül otthonról. Ha a szülő azt veszi észre, hogy a gyermeke figyeli a társa „pisilőjét” a WC-ben, ne hozza őt kellemetlen helyzetbe, távol kell tartani a bűntudatkeltés csíráját is. Az viszont alapszabály, amit tanítani kell otthon is és az óvodában is az óvó néninek, miszerint…
• …senkit nem lehet levetkőztetni,
• …senkit nem lehet megvizsgálni az akarata ellenére,
• …vagyis az alsónemű alá sem nyúlhat, ha a másik gyerek ezt nem engedi.
A másik alapszabály, hogy le kell tiltani a szülő nemi szervének a fogdosását, ott is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy fehérnemű alá nem nyúlunk, a szülőnek minden esetben ki kell fejeznie az ellenállását. Idővel megszilárdul automatikusan az, hogy a másik nemet tisztelni kell, és határt szabni a játéknak. Ez annyit jelent, hogy megszűnik a papás-mamás játék, tiltás nélkül is: önmaguk gátolják le, és akarják eltakarni a nemi szervüket.
Kínos kérdések
Ebben az időszakban a gyermek meglepő módon lazán és nyitott módon viszonyul minden olyan kérdéshez, amelyre mi, felnőttek elpirulnánk. Sok esetben a szülő bizonytalan, hogy mit mondjon arra, amikor a csemete megkérdezi, hogy hogyan születik a gyermek, vagy miért van Marcinak „fütyije”. A szülő nem úgy segíti elő a gyermek szexuális és érzelmi fejlődését, ha belebonyolódik a fogamzásgátlás és a vaginális szex rejtelmeibe, persze az sem járható út, mintha meg sem hallanánk őt.
Nem megterhelő módon, a gyermek nyelvezetén kell elmagyarázni, és választ adni a feltett kérdésre. Akár így: ha egy fiú és egy lány szeretik egymást, akkor egy idő után a gyerek kibújik egy lyukon, és már nem bent az anya pocakjában, hanem kint fejlődik tovább… A gyermek általában megelégszik a kapott információval, elkezdi értelmezni, megérteni, majd ha szükségesnek tartja, feltesz újabb kérdést. Legyünk nyitottak és odafordulók a kíváncsi, ám arcpirító kérdésekre.
Mit tegyen a szülő?
Nem kétség, a szülő feladata a támogatás, biztatni kell az ovisok bontakozó szerelmét. Gyorsan megjegyzem, hogy a gyermek leleplezi a szülőt, ha azt érzi, hogy nem valós a szülő támogatása. Ha a szülő szorong a helyzetből fakadóan, akkor a gyerek ezt azonnal érzékeli, ha a szülő gúnyos, és nem veszi komolyan, amit a gyerek mond, azt is érzi. A szerelem és a barátság még összemosódik, de jó lehetőség, hogy az egymás iránti kötődés, a társak iránti vágy és annak az értéke megszilárduljon.
A szülő őszinte érdeklődéssel kapcsolódjon be a gyermeke beszámolóiba, kérdezzen és együtt izguljon, együtt örüljön gyermekével.
Mindezzel a szülő a gyermek érzelmi fejlődését erősíti, hiszen a gyermekben lévő érzések az ilyen beszélgetések során felszínre kerülnek, és verbalizálja azokat. És ezenfelül a szexuális fejlődése is nagyot ugrik előre, ami meghatározza majd később a másokhoz való viszonyát.
Mivel az ovis szerelmek igen rövid életűek, a szülőnek abban is támaszt kell nyújtania, hogy a gyermeke feldolgozza a szakítást. Ne felejtsük, hogy ez számukra ugyanolyan veszteségélmény, mint egy felnőtt számára.
Problémás a gyereked? És te?
2022. április 24.
Problémás a gyerek - halljuk elég gyakran szülőktől, pedagógusoktól. De csak kevesen gondolunk arra, hogy mit is jelent a "probléma" szó ebben az összetételben, és hogy arról vajon miért nem hallunk soha, hogy a szülő is problémás lehet ezekben az esetekben? Pedig sokszor inkább az a gond, hogy a gyerekünkre rakjuk inkább a bélyeget, terheljük meg a kicsit, minthogy bevalljuk a saját kudarcainkat.
Mégis: kinek a gondja?
Szinte már minden napos szóösszetétel a gyerek meg a probléma, problémás gyerek. Amikor ezt halljuk a szülőtárstól, vagy a pedagógustől, már vissza sem kérdezünk, csak gondterhelt arccal bólogatunk: tudjuk, hogy miről beszél. Valójában azonban dehog is tudjuk, kinek mi a problémája. Azt meg végképp nem, hogy kinek a problémája, ha egy gyerek úgymond kezelhetelen.
A nevelési tanácsadók folyósói tele vannak olyan gyermekekkel, akikről a szülők döntik el gyakran már óvodás korban, hogy problémás, meg sem várva, hogy esetleg a pedagógus végzettségű óvónő mondja el, mert a szülő gondosnak akar látszani, vagy csak épp nem akarja azt a „szégyent” megélni, hogy hivatalosan is beutalják a gyermekét a még mindig mumusnak tekinthető tanácsadókhoz.
Pedig benne van a nevében is, hogy elsősorban nevelési tanácsokat adnának – ha sok szülő elismerné időben, hogy vannak nevelési problémái. Ám korunk egyik tünete épp az, hogy a gyermekkori traumákból a házasságba, majd az anyaságba, apaságba ugró szülők maguk sem kaptak megfelelő nevelést. Így fel sem ismerik időnként, hogy a gyermekeikkel kapcsolatos kudarcaikról ők maguk tehetnek, vagyis elsősorban nekik van problémájuk, és nem a gyereknek. Az más kérdés, hogyha nem is kérnek segitséget – hiszen eközben könnyen kiderülhetne, hogy elsősorban a szülőnek lenne szükséges önmagát átnevelnie -, akkor persze a gyermek is könnyen lesz valóban problémahalmaz, akit aztán ezzel a bélyeggel dobálnak később a különbző intézmények, egészen a javító-nevelőkig.
De ha nem is jut ilyen mély szintekig a „probléma”, mert a pedagógusok úgy, ahogy kezelik a családból jövő gondokat, a szülő-gyermek kapcsolatban mindenképpen ott marad a kudarcos szégyenfolt: a szülőknek problémát okoz, nem pedig örömet a saját gyermeke.
Baj ha a gyermek feketével rajzol?
2022. április 21.
Fekete grafika, fekete festmény. Kéznél van a színes, mégis megtagadja? Valami bajt jelez, vagy csupán kedveli a színt?
Amikor először látjuk meg néhány esztendős gyermekünk rajzain a fekete színt, valószínűleg a szívünkhöz kapunk. Sokunkat már az is elijeszti, ha valaki gyakran, s főleg, ha mindig feketében jár. Amikor valaki tarka színezés helyett, rajzolni, festeni is csak az éj árnyalataival hajlandó végképp eltorzul arcunk. A tizenévesek legnagyobb változásaik alatt, főként az első szerelmi megpróbáltatások idején hajlamosak mélabúba esni, s erre a korra jellemző egyfajta elvont művésziség is, amikor mindent éjsötéttel alkotnak meg. Egy 15-16 esztendősnél, még csak-csak - szólunk, de a kicsi gyermeknél, mi oka lehet? Merül fel a kérdés.
Minden képe fekete
Ha fekete színnel rajzol gyermekünk nem szükségszerű kétségbe esnünk. A dackorszakos gyermekeknél igen gyakori jelenség a fekete szín alkalmazása. A legtöbb esetben akár a teljes rajz készülhet feketével. Noha ez az erős, mindent eltakaró szín valóban figyelemfelhívó, mégis a legtöbbször csak a takarásról, elfedésről szól, nincs komolyabb üzenet értéke. A 2-3 esztendős kicsi ilyenkor megjelölni, lefedni szeret, és inkább utal ez hatalma gyakorlására, mint valódi problémákra. Ha az egész festmény fekete - és minden gyermeknél készülnek ilyen képek - valószínűleg beleszerelmesedett ebbe az árnyalatba. Próbáljuk meg bíztatni, kérni a színek használatára, ha olykor újra elővesz egy-egy színt műveiben, dicsérjük, emeljük ki és erősítsük meg benne, hogy tetszik nekünk színes képe.
Fekete kontúr
A fekete szín másik gyakori előfordulási formája a kontúrfestés, vagy rajzolás. Nagyobbaknál lehet ez grafitceruzával történő körülhatárolás is. Ilyenkor a gyermek annak szeretne hangot adni, hogy élete szabályokat követ, esetleg túl sok korlátot érez maga körül. Ha a gyermek ezt a fekete kontúrt tartja, akkor talán fél is picit, de mindenképpen szeretne megfelelni a határoknak. Ha áthágja a kontúrt akkor inkább dacol, lázad és kitörni szeretne. Figyelemfelkeltő, a belső feszültségekre utaló jel lehet, ha erős fekete kontúrokat, lángnyelvszerűen kicsapó, vörös festésekkel hág át a gyermek. Természetesen a kontúrtartást életkorhoz mérten kell megfigyelnünk. Egészen másképp tudja még a határokat betartani rajzaiban egy két éves illetve egy tíz éves gyermek.
Ha a rajz színes és kevés, de hangsúlyos a fekete
Ha a rajz színes és a fekete szín csak elvétve jelenik meg a gyermek rajzain, akkor lehet általános színhasználatról szó, pl. fatörzsének festése, repülők, fémtárgyak, gépezetek jelölése, föld, út jelölése, de lehet kiemelt jellegű is, pl. ha a családrajzon az édesanya torka fekete. Ha a természetben - illetve az általa látott, rendszeresen nézett mesékben kitalált elem szerint - előforduló jelenséget fest meg a gyermek feketével, többnyire nem jelent gondot. Bár itt is érdemes megfigyelni, milyen gyakran esik erre a színre a választás, volt-e helyette szürke, barna, stb. Ha viszont természetellenes, nem megszokott helyzetekben alkalmazza a cseperedő, akkor érdemes szimbolikus jelentésére odafigyelnünk.
Az emlőgyulladás tünetei és kezelése
2022. április 15.
Az emlőgyulladás (mastitis) ritka megbetegedés, amely nőket és férfiakat is érinthet, de elsősorban kismamáknál alakul ki a szoptatás első hónapjában. A gyulladást általában bakteriális fertőzés okozza, ha a kórokozók a mellbimbón lévő mikroszkopikus sérüléseken keresztül a szervezetbe jutnak.
Szoptató kismamáknál a gyulladást a tejcsatorna eltömődése is előidézheti. Ebben az esetben az emlőben pangó tej a környező szövetekbe kerülhet, amelyet a szervezet idegen anyagként érzékel és gyulladásos reakciót indít be.
Melyek az emlőgyulladás tünetei?
A mastitis jellemzően csak az egyik emlőben, féloldalasan alakul ki. A gyulladt emlő megduzzad, feszül, a bőre piros, érintésre az átlagosnál melegebb. A gyulladás mellfájdalommal és lázzal jár, valamint súlyosabb esetben megduzzadhatnak a hónaljban található nyirokcsomók is. Kismamáknál a szoptatás fájdalmassá válhat.
A kismamák pszichés zavarairól
2022. április 05.
A szülés utáni időszak az anyák életébe paradox módon nem hoz feltétlenül boldogságot. Az első pár hónap fizikailag és lelkileg megterhelő lehet az anya számára, amely leginkább hangulatingadozásban nyilvánul meg. Mindez előszobája lehet a szülés utáni pszichózisnak, depressziónak: ilyenkor pszichiátriai, pszichológiai beavatkozás ajánlott.
Rengeteg cikk és könyv foglalkozik a szülés utáni időszak elemzésével, amely sorra veszi az esetleges pszichés zavarokat, azonban nem említi meg azt a tényt, miszerint már a babavárás alatt is felléphet hangulatingadozás vagy nem ritkán súlyos depresszió. Látjuk, hogy a szülés előtti zűrzavaros időszak megértése nélkül nem lenne teljes a várandósság utáni pszichés zavarok tárgyalása.
Terhességi hormonok növekedése
A nők esetében a terhességi hormonok növekedése és az ezzel együtt járó tünetek radikális változást eredményeznek, zavart okozhatnak a hölgyekben. Pszichológusként úgy gondolom, hogy mindez elfogadható, ha a nő egy idő után maga is elfogadja a testében végbemenő változásokat. A várandósság későbbi időszakában a növekvő embrió, majd a magzat igényeinek megfelelően további hormonális változásokat észlel a kismama. Ezek már jóval kisebb közérzeti vagy más kellemetlenséget okoznak, melyek teljesen természetesek a babavárás alatt. A hormonális változással párhuzamosan megváltozik a nők érzelmi élete.
- A várandósság alatt az érzelmi élet nem állandó
Az egyik pillanatban még minden szép, majd hirtelen borul minden. A borul szó, talán jól szimbolizálja a jelenséget. A nőben zajló hirtelen hangulatváltás elkerülhetetlen és szinte mindennapos. Mindez vissza is tud állni normális szintre, olyan gyorsan, amilyen gyorsan a negatív irányba változott. A hölgyek viselkedése sokszor nem tudatos és nem a környezetük ellen van, azonban mindezt tolerálni mégis nehéz.
A szülés utáni depresszió a nők 10 %-át érinti
A szülés után tovább fokozódhat az eleve jelenlévő hangulatzavar, de a pszichés probléma kialakulhat minden előjel nélkül. Kutatások szerint a szülés utáni depresszió a nők 10%-át érinti.
További adatok szerint a legsúlyosabb pszichiátriai szövődmény a pszichózis, amely 1000 anyából átlagosan kettőt érint. A pszichózis nem egy betegség, hanem egy állapot, azonban a tüneteket kezelni kell, mert az anya ebben az állapotban magára és a gyerekre is veszélyes. A szülést követően az anya „gyászol”. Egyrészt gyászolja a várandósság időszakát, másrészt azt az illúziót, amit leendő gyermekéről kialakított a babavárás kilenc hónapjában.
A kismama anyjával való kapcsolata is előtérbe kerülhet
A kulcsszó a változás, hiszen a szülőknek egy új és ismeretlen helyzettel kell megküzdeniük. Pszichoanalitikus szemléletet követve kiemelném azt a gondolatomat is, miszerint az anyák gyermekükhöz fűződő viszonyukat átitatja a saját anyjukhoz való múltbéli kapcsolat.
Az édesanyában felszínre törhet sok olyan elfojtott érzés, emlék, amely kínzó, szorongató lehet. Mindez feldolgozást igényel, hiszen egy olyan furcsa helyzetet idézhet elő, amikor az anya a negatív érzéseit gyerekére vetíti, melynek hátterében a saját gyerekkorában átélt trauma áll. A múltbéli trauma feldolgozásának hiánya a szülés utáni depresszió egyik faktora.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...444546...291