Információk, érdekességek

Hogyan kezeljük, ha gyermekünk alvajáró?

2022. augusztus 10.

Az alvajárás különös, szokatlan, általában riasztó jelenség. A leggyakoribb a 4–8 év közötti gyermekek körében, és az esetek túlnyomó többségében átmeneti jellegű. (Felnőtteknél sokkal ritkábban fordul elő.)

Fotó: 123rf.comAmikor a szülő észleli gyermekénél ezt az alvás közben megjelenő neurológiai problémát, első reakciója az ijedtség. Ehelyett jobban teszi, ha megtalálja a választ néhány, a jelenséggel összefüggő, gyakori kérdésre, és megtanulja, milyen óvintézkedéseket tegyen az esetleges éjszakai balesetek megelőzése, illetve az ezzel járó riadalom elkerülése érdekében.

Mikor lépnek fel az alvajáró-epizódok?

Az éjszaka első harmadában, az ún. lassú agyhullámú, mély alvási szakaszban. Ez elalvás után kb. 3 órával következik be. Ilyenkor a gyermek a mélyalvási ciklusból a részleges ébrenlét állapotába kerül. Ez magyarázza, hogy fel tud kelni, képes lépcsőn járni, kinyitni ajtókat, ablakokat. De előfordul, hogy fekve marad, úgy motoz a kezével, vagy az ágy szélére ül. Az epizódok rövidek, általában kevesebb, mint 10 percen át tartanak.

Alvajárás közben fel kell-e ébreszteni a gyermeket?

Nem, egyáltalán nem tanácsos felébreszteni, illetve azt hinni, hogy ezzel jót teszünk vele, mivel úgyis ébredés közeli állapotban van. Még ha nyitva is van a szeme, nincs szó ébrenlétről, még alszik. Ha hirtelen felébresztjük, az alvajáró zavartan, riadtan viselkedik, és mozgása közben az elesés kockázata is megnő. Semmiről nem tud számot adni, amellett a felébresztés csak aggodalmat keltene benne. A legjobb, ha nyugodtan visszakísérjük őt az ágyába, és hagyjuk tovább aludni. Másnap reggel nem fog emlékezni rá, mi történt vele az éjszaka.

Veszélyes jelenség ez?

A gyermek általában nyugodt marad az alvajárás során. Mégis veszélyeket rejthet magában, amikor a csemete felkel, és sétálni kezd a lakásban. Még rosszabb a helyzet, ha esetleg kimegy onnan. Eleshet a lépcsőn, nekiütközhet tárgyaknak, kinyithatja az ablakot, ahonnan kieshet, illetve a bejárati ajtó kinyitása után elkószálhat. Azonfelül az ilyenkor tapasztalható mozdulatai lassúak, ügyetlenek, rosszul koordináltak, éppen ezért sérüléseket okozhatnak (pl. leesik a pohár, amelyből inni akar, így az üvegcserepekbe beleléphet; magára ránthat valamit, nem tud kikerülni tárgyakat, bútorokat, megbotlik stb.).

Gondoskodhatunk-e a gyermek biztonságáról?

Természetesen megvédhetjük a gyermeket a bajtól, ha betartunk néhány egyszerű szabályt.

• Ha a szobája az emeleten van, tegyünk zárókorlátot a lépcső tetejére.
• Tegyük a késeket, egyéb vágóeszközöket olyan magasra a konyhában, hogy a gyerek ne tudja elérni.
• Rendezzünk el úgy minden tárgyat, játékot, bútordarabot, ami az útjába eshet, hogy ne botoljék meg benne.
• Ügyeljünk arra, hogy legyen retesz a bejárai ajtón, és blokkolórendszer az ablakokon is.
• Csengő is felfüggeszthető azokra az ajtókra, ahonnan a gyermek várhatóan kilép.


Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?

2022. augusztus 05.

A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.

Fotó: gettyimages.comA sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.

A sóbarlang-terápia elve

A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.

A sóbarlang-terápia fajtái

1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.

2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.

3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.

Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.

Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.

Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott

Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.

A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.


Anyatejes Táplálás

2022. augusztus 03.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az Egészégügyi Világszervezet először 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatejes Táplálás Világnapjává, mellyel egy időben kezdetét veszi az anyatejes táplálás világhete is. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, valamint arra, hogy az anyatejes táplálás több, mint a gyermek etetése. A Világnaphoz Magyarország 1993-ban csatlakozott, ennek apropóján pedig országszerte változatos programokkal és előadásokkal várják a szakemberek a kisgyermekes családokat.  

De miért is lényeges, hogy a gyermek legalább féléves koráig csak anyatejet kapjon és milyen szerepe van szoptatásnak a táplálás mellett?

„Az anyatejben rengeteg ásványi anyag, vitamin, életfontosságú ellenanyag és alkotóelem található, így ez a legideálisabb táplálék a kisbabák számára. A benne lévő összetevőknek köszönhetően minőségileg és mennyiségileg is biztosítja a gyermek idegrendszerének és fizikumának megfelelő fejlődést, amely a kisbabák első életévében a leggyorsabb, összetétele a csecsemő igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik, még a szoptatás során is: először hígabb, könnyebben szívható, majd sűrűbbé válik. Így biztosak lehetünk abban, hogy kisbabánk minden életszakaszban a számára szükséges táplálékot kapja” – mondta Dr. Kerepesi Judit, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.

Hogyan védi az anyatej az újszülötteket?

  • Csökkenti az újszülöttkori sárgaság esélyét.
  • A benne található ellenanyagoknak köszönhetően erősödik a gyermek immunrendszere.
  • Ellenállóvá válik a gyermek a betegségekkel szemben.
  • Védelmet nyújt az allergiás megbetegedések kialakulása ellen.
  • A gyermek mindig megkapja a számára szükséges mennyiségű folyadékot és minőségű táplálékot.
  • A szoptatás nemcsak a testi táplálékigényt elégíti ki, hanem a lelki egészséghez, a pszichés fejlődéshez is hozzájárul.

A szoptatás azonban nemcsak a gyermekekre, de az édesanyákra is jótékony hatással van. Segít például a szülés utáni felépülésben, illetve hozzájárul az eredeti testsúly minél korábban történő visszanyeréséhez. Csökkenti az anyukák daganatos megbetegedéseinek – mint például petefészekrák vagy emlőrák – kialakulásának kockázatát, valamint a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét is.

Anyatej már az első órában is

Szerencsére már a legtöbb intézményben lehetőség van az ún. aranyórára, amely meghatározó az anya és a gyermek kapcsolatának alakulásában. Ebben az egy órában a kisbaba az édesanyja testén piheni ki a születés közbeni fáradalmakat, miközben bőr-bőr kontaktusban vannak, hallja és érzi a jól ismert szívhangot. A felszabaduló hormonoknak köszönhetően a kisbaba egyre éberebbé válik, mozgolódni kezd és nagyjából fél óra elteltével az anyamell felé kúszik, körülbelül egy óra múlva pedig önállóan képes a szopásra, amely serkenti a tejtermelést. Az előtejből minden csepp kincs a baba számára, hiszen fontos immunerősítőket tartalmaz. Ráadásul enyhe hashajtó hatása is van, amely segíti a magzatszurok és a felhalmozódott bilirubin távozását, így segíti elkerülni az újszülöttkori sárgaságot.


Kerülje a tejet és az ízfokozókat, ha teherbe akar esni

2022. augusztus 02.

Fotó: 123rf.com

Sok nő hosszú hónapokat, éveket vár arra, hogy teherbe essen. Akár van a hátterében szervi elváltozás, akár nem, megfelelő táplálkozással nagyon sokat tenni azért, hogy mihamarabb megfoganjon a baba. Dr. Bérczy Juditot, endokrinológus főorvost kérdeztük, hogy pontosan milyen étrendet is érdemes ekkor követni, illetve miket kéne kerülni.

Tilos a tej?

Bár sokan úgy gondolják, hogy a tej fogyasztása a magas kalcium tartalma miatt kiemelten fontos is, viszont ez nincs teljesen így. Magyarországon ugyanis nagyon sokan küzdenek laktóz-intoleranciával, illetve tej allergiával, melyek gyakori tünete a haspuffadás, hasmenés, illetve a székrekedés.

Hogy ez mégis miért alakul ki? Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos szerint röviden azért, mert a tejben lévő kazein nevű fehérje lebontásáért felelős kazeináz enzim csecsemőkor után már nem termelődik. Éppen ezért a tej megemésztése nehézkessé válik, nyálkatermeléssel jár, és hogy az anyagcsere folyamatok a lehető legjobban tudjanak működni, nagy energiákat kell a szervezetnek mozgósítania – amit persze máshonnan, más valami rovására szerez, például a teherbeeséstől. Tehát amennyiben nehezen jön össze a baba, érdemes táplálkozási szokásait alaposabban megfigyelni, és ha úgy veszi észre, hogy a tejfogyasztás után az említett tüneteket tapasztalja, ajánlott csökkenteni a mennyiségén, vagy teljesen elkerülni.

Kerülje az ízfokozókat

Bizonyára már ön is hallott róla, hogy az ízfokozók kellemetlen tüneteket okozhatnak, például migrént, heves szívdobogást, hányingert, hányást, vagy hasi görcsöket. Sőt, egyes elméletek szerint a rák kialakulásában is szerepet játszanak. Azonban a felsorolás itt még nem ér véget, ugyanis az ízfokozók, főleg az idegméregként elhíresült natrium-glutamát a teherbeesést is megnehezíti, mivel megemelheti a prolaktin szintet, ami gátolhatja a tüszőérést és a beágyazódást is. Sajnos szinte minden ételízesítőben, felvágottban, készételben, tartós élelmiszerben benne van – főleg a kínai menükben-, így lehetőleg házi készítésű ételeket fogyasszon, és ne csak a teherbeesés előtt, hanem a várandósság alatt, és lehetőleg utána is!


Testvérkapcsolat: agresszív rivalizálás vagy természetes versengés?

2022. július 27.

Fotó: 123rf.com

Általánosságban azt szoktuk mondani, mi szakemberek, hogy a testvéri kapcsolat a legszorosabb, legtartósabb kapcsolat. Mégis felmerül a gyakorlatban az a kérdés, hogy két testvér miért feszül egymásnak, miért jelenik meg agresszív, ellenséges viszonyulás.
Talán meglepődnek azon, ha azzal kezdem cikkemet, hogy a testvér-rivalizáció természetes, sőt normális jelenség egy családban.

A gyermekek többségénél, egy fiatal testvér születése képes valós érzelmi zavart okozni. A változást nem csak a szülők élik meg, gondolok itt arra, hogy új szerepek, új problémák léphetnek fel akár párkapcsolati szinten is, hanem az idősebb gyermek is elszenvedi. Eddig ő volt a trónörökös, de most valaki fenyegeti a biztos pozíciót. Tipikus mintázat az elsőszülött dominanciája. Ezek a gyerekek koruknál fogva erősebbek, így ösztönösen, erejüket kihasználva próbálnak helyezkedni a család hiearchikus rendszerében. Bizonyított tény tehát, hogy a születés sorrendje hatással van a személyiség alakulására, befolyásolja a gyermek viselkedését, egymással való viszonyát.

Rivalizáció a testvérek között – hol a határ?

Jogosan tehetik fel a kérdést, hogy egy szülő meddig engedheti meg a nagyobb gyereknek, hogy a kisebben uralkodjon vagy erejével visszaéljen. Erre a válasz, hogy ezt soha nem engedheti meg, azonban a versengés egész életükön át tartani fog. A szülőnek azt kell megtanítani a nagyobbnak, hogy ne éljen vissza erejével, önös célból ne helyezzen nyomást a kisebbre.

Pszichológusként nem a rivalizációt tartom károsnak, hanem azt, ha egy testvérkapcsolatban megjelenik az agresszió, amit a szülő nem képes vagy nem akar kontrollálni. Nekem sincs illúzióm, hogy egy nagyobb gyerek soha nem fog “odacsapni” a kisebbnek, azonban azt viszont hiszem, hogy a szülő felelőssége elmagyarázni és megértetni mindkét fél számára, hogy a versengés lehet békés is.

Mikor patológiás a reakció?

A kisebb és a nagyobb gyerek is stratégiát fog kialakítani, annak érdekében, hogy a szülőtől ő kapja a legtöbb figyelmet, ő legyen a kedvenc. A fiatalabb gyerek előnyben van, hiszen automatikusan azzal, hogy kisebb, nagyobb figyelmet kap az anyától. Erre egy jó példa, hogy a csecsemő, azzal, hogy csecsemő (nem tudatosan) a gondozás miatt több érintést fog kapni nagyobb testvéréhez képest, több simogatást és több ölelést.

Itt jegyzem meg, hogy az apák nagymértékben tudják ellensúlyozni ezt az alapvető különbséget, azzal, hogy többet foglalkoznak, játszanak a nagyobb gyerekükkel. Lényegében tehát a kisebb nagyon könnyen tud az anya “kedvence” lenni, amit később ki is tud használni furmányos módon. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy a kisebbet se féltsük, feltalálja magát a testvérrivalizációban. Érdemes a szülőnek odafigyelni, hogy szélsőséges módon változik-e a nagyobbik viselkedése, személyisége, az újszülött születése után.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...383940...291