Információk, érdekességek

Szülés 40 felett: esélyek, kockázatok, lehetőségek

2022. december 16.

Manapság egyre több nővel fordul elő, hogy a negyedik X-et is elhagyja, mire úgy érzi készen áll és a feltételek is adottak arra, hogy gyermeket vállaljon. Az időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleges veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében dr. Tidrenczel Zsolttal a Czeizel Intézet szakmai igazgatójával beszélgettünk.

Future parents looking at sonogram of their babyAz elmúlt évtizedekben a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen megemelkedett, az 1990-es évek óta hazánkban több mint háromszorosára nőtt a 40 év fellett gyermeket vállaló anyák száma. Lehetőség szerint mégsem érdemes túl sokáig húzni családalapítást, mivel ahogy idősödik a szervezet, nemcsak a teherbeesés, hanem az egészséges gyermek világrahozatalának esélye is csökken.

„Amíg van ciklus és megtermékenyítésre alkalmas petesejt addig lehetséges a terhesség, azonban 40 év felett van egy nagyobb ugrás, amikortól egyre kevesebb petesejt érik meg és gyakoribbak a peteérés nélküli ciklusok is. A spontán fogantatás esélye ekkorra havonta nagyjából 5%-ra esik, a kockázatok növekedése pedig jelentősen felgyorsul. Míg a baba elvesztésének kockázata 30 éves korban 11% körül ingadozik, addig 40 éves korra ez az arány 30%-ra emelkedik.” – hívta fel a figyelmet a nőgyógyász.

Mit tehetünk, ha mégis 40 felett szeretnénk gyermeket?

A tudatos gyerektervezésnek kiemelt szerepe van, sokat számít, ha a leendő kismama már a fogantatás előtt kivizsgáltatja magát és konzultál egy szakorvossal. Emellett fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és az ilyenkor szokásos belgyógyászati – labor, nőgyógyászati, ultrahang, hormon, pajzsmirigy, vérnyomás, stb. – vizsgálatok elvégzésén túl megfelelő testsúllyal rendelkezzen, eleget mozogjon, valamint kerülje az alkoholt és a dohányzást.

„Ilyen esetben arra törekszünk, hogy a lehető legideálisabb feltételekkel induljon a terhesség. Ellenőrizzük azokat a betegségeket, amelyek az életkor előrehaladtával gyakrabban fordulnak elő, ilyenek például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vagy a trombóziskockázat megnövekedése. A különböző hormonvizsgálatok alapján pedig felmérjük, hogy mi az esélye a spontán teherbeesésnek. Míg 35 év alatt javasoljuk kivárni az egy évet, és csak utána elvégezni a különböző termékenységi vizsgálatokat, addig 40 év felett az idő szorítása miatt minél hamarabb érdemes feltérképezni a helyzetet.”

A különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlődésének köszönhetően ma már számos asszisztált reprodukciós technika, pl. IVF (lombikprogram) is segíti a gyermekre vágyó párokat, amelyeket a 35 év körüli nők körében is egyre többen kénytelenek igénybe venni. 

Az államilag támogatott lombikprogram 45-46 éves korig vehető igénybe, utána már annyira alacsony a sikeres megtermékenyítés esélye, hogy saját petesejttel nincsen értelme próbálkozni. Külföldön végeznek még beültetést donorpetesejttel, amelyet a férj spermájával termékenyítenek meg – ez jelentősen javítja az esélyeket – azonban ezt Magyarországon a törvény nem teszi lehetővé.”


Vetélés: 4 gyakori ok és megoldásaik

2022. december 15.

Fotó: gettyimages.comEgy gyermeket tervező pár esetén a vetélés az egyik legmegrázóbb dolog, ami történhet velük. Bár sokan nem beszélnek róla, ám lényegesen gyakoribb, mint az a köztudatban van. A vetélés lehet egyszeri, de meg is ismétlődhet (habituális vetélés). Dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát a lehetséges okokról és azok megoldásáról kérdeztük.

A vetélés jelei

A vetélésnek az esetek többségében igen erőteljes jelei vannak: leggyakrabban vérzés és/vagy alhasi, deréktáji görcsök hívják fel rá a figyelmet. Ilyenkor mihamarabb orvoshoz kell fordulni, egyrészt azért, hogy megvizsgálják a kismamát és a magzatot, valamint, ha lehet, meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket. Fenyegető vetélés esetén ugyanis sok esetben maga a folyamat nem megy végbe, és szigorú kímélet, nyugalom biztosítása mellett, valamint gyógyszeres (progeszteron pótlással), infúziós kezeléssel a terhesség megmenthető.

Mi minden okozhat vetélést?

Progeszteron hiány: az egyik leggyakoribb ok a vetélés mögött az valamilyen hormonális zavar, ezen belül is a progeszteron hiánya az egyik leggyakoribb. Ez sok nőnél már a teherbeesés előtt jelen van, csak nem tudnak róla, így a várandósság elején derül rá fény (vagy azért, mert már eleve nem tud teherbe esni). Ilyenkor nagy a vetélés kockázata, hiszen a megfelelő progeszteron ellátottság nélkül már a beágyazódás is zavart szenved. Szerencsére a hormon könnyen pótolható- erre ma már igen hatékony kúpok és szájon át szedhető készítmények vannak.

Fertőzés: akárcsak a progeszteron hiánya, úgy a fertőzés is gyakran észrevétlen marad terhesség nélkül is. Pedig a különböző fertőzések igen komoly befolyást gyakorolnak mind a teherbeesésre, mind a terhesség megtartására. Várandósság során komoly problémát jelentenek a felszálló fertőzések, így fontos, hogy ügyeljünk a megfelelő intim higiéniára (a terhesség során fogékonyabbá válunk a fertőzésekre), valamint a legapróbb jelek esetén is forduljunk orvoshoz! Szerencsére sok készítmény alkalmazható a várandósság alatt is, valamint érdemes lehet Lactobacillus helyreállító kúrát alkalmazni mind prevenció, mind kiegészítő terápia gyanánt.


Olyan rendetlen ez a gyerek!

2022. december 10.

Fotó: 123rf.com

Mindennapos problémáink közé tartozik, hogy gyermekünket a legnagyobb nehézségek árán – vagy sokszor még úgy sem – tudjuk rendre szoktatni. Széthagyja a játékait, ruháit, egyéb holmiját, és nekünk kell utána rendet tenni. Néhány jó tanács az életkornak megfelelő, helyes módszerek alkalmazásához.

A gyereket nemcsak szoktatni, hanem motiválni, tanítani is kell ezen a téren. Amellett csak életkorának megfelelő terhet rójunk rá, és ahogy nő a csemete, magyarázatunk nyomán egyre jobban megérti majd a rendrakás szükségességét, hasznosságát. Kellő következetességgel és ráhatással, olykor apró trükkökkel eredményesebbek lehetünk.

3 éves kor körül

A rendcsinálás legyen csupán játék az egészen kicsi gyermek számára! Tanítsuk meg rá, hogy örömmel, játszás közben igyekezzék rendet tenni a holmijai között: pl. tornyozza fel képeskönyveit, rakja sorba a játékait, így rájön, hogy nem botlik meg bennük. Aztán hagyhatja ledőlni a könyveket, összekeveredni a játékokat – és amikor kedve van hozzá, kezdje újra a maga teremtette „káoszból” való kilábalást. Az esti időpont különösen alkalmas az újbóli rendcsinálásra, hiszen „aludni” küldheti ily módon az összes játékát, egyéb dolgait is a szobájában.

4-5 éves korban

Ebben az életszakaszban a kisgyermek még nagyobb buzgalommal szereti használni a játékait, mint korábban, és még kevésbé törődik azzal, hogy azután rendet tegyen köztük. Ekkor kezdhetjük arra ösztönözni, hogy egyedül, „mint a nagyok”, találja meg az állandó helyét a játékainak, és mindig oda is tegye vissza őket. Rá fog jönni, hogy ha követi tanácsunkat, legközelebb könnyebben bukkan rájuk. Rá kell vezetni arra is, hogy a jövőben ennek így kell lennie minden holmijával. Ha nehezen megy neki a rendcsinálás, megtehetjük, hogy mi a lakás egy távolabbi pontjáról, észrevétlenül felügyeljük, és ha szükséges, segítünk neki.


Én gyerekem, te gyereked

2022. november 30.

Fotó: gettyimages.com

Egy olvasói levélből: 

“A kisfiam 1 éves korában elváltam, majd fél évvel később találkoztam a jelenlegi férjemmel. Neki két lánya van (most 10 és 13 évesek), akikről lemondott az édesanyjuk. A kezdeti nehézségek után fiamból kiegyensúlyozott, kedves gyerek vált. Most 3,5 éves, gond nélkül beszokott az oviba. De itt van a két lány…

Én próbálom megtenni, ami tőlem telik, de nem tudom pótolni az édesanyjukat. A kisebbik abban leli örömét, ha a másik két gyereket szekírozhatja. Az apja mindig melléáll, a másik kettő kapja a szidást. Attól félek, hogy a másik két gyerek lelkileg sérül, a kisebbik lányból pedig zsarnok lesz. Az óvónő és édesanyám szerint a kisfiam máris panaszkodott, hogy a kislány mindig idegesíti, de apától ő kap ki. A nagyobbik pedig nekem panaszkodik. Többször észrevettem, hogy a kislány direkt a fiam kedvenc játékát veszi elő, és amikor az visszakéri, elkezd vele kiabálni, hogy irigy, utálatos vagy. Ezek a viták általában a tettlegességig fajulnak náluk. Én is hibás vagyok, mert sokszor, csak hogy ne kelljen látnom, hogy bántják a gyerekemet, én állítom le a kicsit. Mit tegyek? A férjemet nem tudom rábeszélni, hogy vigyük el a kislányt szakemberhez, de hogyan védjem meg a kisfiamat a megrázkódtatásoktól?”

A pszichológus válaszol

Hihetetlenül nehéz a feladatunk: az Öné otthon, a családjában, az enyém meg most itt, a számítógép előtt. Ha jól érzékelem, a fő gond férjének a kisebbik lányával van, mégis úgy ír, mintha azzal a problémával kellene megküzdenie, hogy a családban két “idegen” – nem az Ön véréből való – gyermek él. Pedig az idősebb kislány szintén az “áldozatok” közé tartozik. Attól tartok, nagyon sajátos “középső gyerek” konfliktussal kell szembenéznie.

Ugye tudja, hogy a háromgyerekes családokban a középsőnél – aki elhagyatottnak érzi magát és figyelmet keres – gyakran jelentkeznek az Ön nevelt lányáéhoz hasonló magatartási zavarok. Képzelje magát ennek a kislánynak a helyébe. Hat-hétéves lehetett, amikor édesanyjától meg kellett válnia (és amennyiben az anya lemondott gyerekeiről, azt gyanítom, hogy korábbi gyermeki tapasztalatai sem lehettek túl megnyugtatóak).

Bekerült egy új családba, amelybe – talán csendessége, jó alkalmazkodási készsége folytán – nővére elfogadhatóan beilleszkedett. Nemsokára pedig kistestvére született – az Ön kisfia. Úgy érezte, sokkal kevesebb figyelmet, gondoskodást kap, mint öccse és nővére – ezzel pedig beindul a “dugóhúzó effektus“: egyre kötekedőbbé, egyre agresszívabbá válik a családon belül, hiszen ezzel figyelmet vált ki: az Ön kétségbeesését, ennek minden érzékelhető jelével. Ha továbbra is “idegen”-nek tekinti – akire még rászólni sem mer, hiszen nem az Ön vére – csak gyötrődik miatta, a probléma megoldhatatlan.


Tornával jól fejleszthetőek gyerekeknél a mozgásfejlődési zavarok

2022. november 29.

Fotó: gettyimages.comEgy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mégis van egy általános érvényű táblázat, amelynél a mozgásfejlődési lépcsőket a szakemberek korokhoz kötik. Vannak olyan helyzetek azonban, amikor mozgásfejlesztésre van szükség. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szerint a szülők ébersége is szükséges ahhoz, hogy felismerjék az esetleges hiányosságokat és szakember segítségét kérjék.

A mozgásfejlődés már magzati korban elindul, majd születés után a gyermek folyamatosan fejleszti gondolkodási tevékenységét, amelyhez korának megfelelő mozgáskoordináció is párosul. A szakemberek tájékoztató jelleggel szokták kijelenteni, hogy milyen mozgás az, amely elvárható a fejlődés azon időszakában. Példaként általában a 8-9. hónapban váltott kézzel és lábbal kúsznak, a 10-11. hónapban már másznak a kicsik. Előfordul, hogy a gyerekek gyakran sírnak, ilyenkor sokan hasfájásra, majd később a fogzással együtt járó nyűgösségre gyanakodnak. Lehetséges azonban, egészen más okozza a sírást. Figyelmeztető jelzés lehet, ha a gyermek aszimmetrikusan használja a végtagjait, teste feszes, vagy az egyik oldalon gyengébb az izomzata. Szintén gyanakodjunk, hogy a gyermeknek mozgásfejlődési problémái lehetnek, ha hason fekve gyakran hátra csapja a karjait, mintha repülni akarna a mozdulat következtében. Valójában ilyenkor pihen a hát feszes izomtónusa miatt. Ugyancsak jelzés, ha a kúszás aszimmetrikus, vagy ha tartósan nem tudja stabilan megtartani magát ülés közben. Nagyobb korban gyanús jel, ha a járás megkezdése után még több hónappal is megbotlik a saját lábában – a szakember szerint koordinációs vagy egyéb ortopédiai és izomtónus eloszlási problémák okozhatják ezt. Állhatnak idegrendszeri panaszok a háttérben, de az alsó végtagok tengelye sem lehet megfelelő.

Bármilyen gyanúsat is tapasztalunk, érdemes szakembert felkeresni, mert ezek a zavarok maguktól nem múlnak el. Ráadásul viszonylag egyszerűen, mozgásrehabilitációval, tornával nagyon jól fejleszthetőek” – fogalmazott Elmer Zsófia, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermekrehabilitációs szakgyógytornásza.

Hogy mi okozhatja ezeket a mozgásfejlődési gondokat, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni, hiszen ahány gyermek, annyiféle magyarázat állhat a háttérben. Kialakulhat például a terhesség alatt. Példaként megemlítette, ha egy nagyobb méretű csecsemő az anyaméhben C-alakú tartásban tölti a várandósság időszakát, gyakran születés után csak az egyik oldalra fordítja a fejét, mivel az egyik oldalon megrövidültek, a másik oldalon pedig megnyúltak az izmok.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...282930...291