Információk, érdekességek

Magyarországon népbetegség a koraszülés

2016. február 04.

Hazánkban évente 8000 újszülött, azaz tízből egy kisbaba koraszülöttként lát napvilágot. Esetükben életmentő lehet a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás, de a megfelelő táplálás minden gyermek számára kulcsfontosságú….

Amellett, hogy az anyatejjel táplált csecsemők ritkábban szenvednek tüdőgyulladásban és egyéb fertőző betegségekben, a fogantatástól számított első ezer nap táplálási szokásai számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak. A hosszú távú prevenció a korszerű koraszülött-ellátásban is fontos célt jelent, ehhez pedig nélkülözhetetlen a megfelelő táplálás – hívja fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának szakemberei a koraszülöttek világnapján.

Ezért fontos az első 1000 nap

A kognitív területek (például a gondolkodás, a nyelvi képesség vagy az emlékezet) életünk első 1000 napjában fejlődnek legintenzívebben, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer, valamint ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma is, amely meghatározza a felnőttkori elhízásra való hajlamot. Ez, a fejlődés szempontjából kritikus időszak egy érett újszülött számára kevésbé megterhelő, hiszen 280 napot méhen belül tölthet. A koraszülötteknek (azaz a 37. terhességi hétnél korábban világra jött csecsemőknek) azonban ennél néha 80-100 nappal is kevesebb jut, ezért az ő esetükben kiemelt jelentőséggel bír a méhen kívüli táplálás.

Büntetni? – Csak ésszel érdemes!

2016. január 28.

A cikkemben a nevelés egyik eszközét emelném a fókuszba, ez pedig a büntetés. Érdemes átgondolnia minden szülőnek, hogy mit szolgál az ő szemléletében a büntetés! Írásomban szeretném határozottan nyomatékosítani, hogy a pszichológia hogyan is vélekedik bizonyos büntetési szokásokról…

Miért olyan fontos kérdés a büntetés és a jutalmazás?

Azért, mert nem egyértelmű ennek helyes megítélése. Sokan tudják, szinte ösztönösen, hogy mikor, milyen módszert alkalmazzanak egy adott helyzetben. Ezzel ellentétben vannak olyan szülők, akiknek nagy fejtörést tud okozni a büntetés/jutalmazás alkalmazása és mikéntjei. (A pszichológusok egy harmadik szülői hozzáállást is megmutatnak, azaz azokat a szülőket, akik meg vannak győződve igazukról. Arról, hogy az ő módszerük a leghatékonyabb. Az esetek többségében az ilyen apuka vagy anyuka szélsőségekben mozog, ami komoly károkat tud okozni a gyereknevelés során.)

Óvakodjunk a szélsőségektől!

A gyermek személyiségfejlődését számos tényező befolyásolja, többek között a nevelésben alkalmazott  jutalmazás és büntetés módszere is.

Véletlenül sem az a jó szülő, akik mindent megenged a gyereknek és csak jutalommal árasztja el. És az sem ideális, ha valaki „zsugori” a jutalmazásban, a pozitív megerősítésben. Az a szülő, aki csak büntet és rideg, az komoly pszichés károkat tud okozni gyermeke személyiségfejlődésében.

Mire figyeljünk, hogy jól menjen a tollbamondás?

2016. január 27.

A tollbamondás nekünk felnőtteknek egyszerű dolognak tűnik, hiszen a hozzá szükséges folyamatok automatizálódtak bennünk, a kivitelezés már nem igényel erőfeszítést, de az írni tanuló gyermekek számára ennek elsajátításához sok funkció együttes működése szükséges. Mit igényel a pontos kivitelezés?

Először is nagyon fontos a figyelem tartós koncentrálása, hogy a gyermek képes legyen a tanítóra figyelni, ne veszítse el a fonalat, hiszen ha elkalandozik diktálás közben, akkor a szöveg hiányos lehet.

A jó hallási differenciálás alapja a megértésnek. Ha ez jól működik, akkor tudják helyesen megkülönböztetni a hallott hangokat. Itt kimondottan a zöngés zöngétlen párok szoktak gondot okozni. Akinek ez nem megy, sokszor értelmetlennek tűnhetnek egyes szavak, melytől érthetetlenné válik a szöveg, s ez megzavarja a gyermeket.

Ha jól értették a gyermekek a hallott szöveget, akkor még mindig kérdés, hogy elég jó-e a rövid távú memóriájuk ahhoz, hogy tárolni tudják a hallottakat amíg le nem írják, nem felejtik-e el a mondat végét miközben írnak? 

A természet csodája: a magzat megmaradása a méhben

2016. január 27.

A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig „idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később sem lökődik ki. A magzat fiziológiás „transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. Prof. Balázs Csaba endokrinológus írása e védelem immunológiai és hormonális okait összegzi.

Immunológiai mechanizmusok

A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. lymphocyták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) lymphocyták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4. hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani.

Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.

A babákat is kell fésülni?

2016. január 23.

Gondoljuk csak el, milyen szomorú látványt nyújt egy kócos, fésületlen, ápolatlan hajú kisgyermek. Az esztétikai szempontokon kívül azonban a nagy haj a gyermek szemébe lógva látását, játékát zavarhatja és balesetveszélyt is jelenthet. Hogyan fésüljük meg a gyereket, és főleg mivel? 

Fésülés

Törölközésnél nagyon alaposan, szárazra töröljük a baba haját, eközben a fejbőrt is masszírozzuk finom dörzsöléssel.

Az újszülöttek és hasra még nem forduló csecsemők haját fürdetéskor fésüljük, illetve keféljük. Amikor fürdetés után a megtörölt csecsemőre feladtuk a bodyt, hasra fordítjuk a pólyázón. A hason fekvő csecsemő fejét, bal tenyerünkkel alulról az állát fogva rögzítjük, és a haját megkeféljük. Amíg állandóan a hátán fekszik, hajvégei helyenként összecsomósodnak. Ezeket a csomókat is vágjuk le (legjobb, ha fürdetés előtt, hogy ne maradjon hajszál a baba bőrén!), egy tompa végű ollóval (előtte alkoholos vattával letöröljük). Ezután a visszafordított, hanyatt fekvő csecsemő fejét a bal tenyerünkbe fektetjük, és a haját elöl is megkeféljük.

Az ülni, illetve állni tudó gyereket szembefordítjuk, a fejét bal kezünkkel az álla alatt rögzítjük, és óvatosan fésüljük, hogy a haját ne húzzuk.

Ha a csecsemő vagy a kisgyermek haja egyenetlenül nő vagy a szemébe lóg, vágjuk le vagy fodrásszal nyírassuk le. 2-3 éveseknek biztosítsuk a feltételeket, hogy felügyelet mellett önállóan, tükör előtt fésülködhessenek.