Információk, érdekességek

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

2017. január 11.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.

Vegyük észre a figyelemzavart!

2017. január 09.

Már elég idő eltelt az iskolakezdés óta, hogy belelássunk gyermekünk tanulási szokásaiba, házi feladatának megoldási stratégiájába.

Ha úgy ítéljük, hogy indokolatlanul sok időbe telik a lecke megírása, figyeljük meg jobban gyermekünket egyéb tevékenységeiben is, mert lehet, hogy elkalandozik a figyelme leckeírás közben.

Iskolás korra már ki kell alakulnia a szándékos, akaratlagos figyelemnek, ami segíti a gyereket abban, hogy még akkor is figyeljen, ha máshoz lenne kedve. Ez egy elsős kisgyereknél még 25 perc körüli időt jelent. Ezért szokták a tanítónők óra közben megmozgatni őket, hogy kicsit kikapcsolódjanak, és újra tudjanak összpontosítani. Sok kisgyereknél jelentkezik órán az a probléma, amikor az akaratlan figyelmük eltereli őket a feladattól.

Ilyen helyzet lehet egy váratlan, kintről beszűrődő hang, érdekesnek tűnő jelenségek az ablakon túlról, de akár a képekkel díszített fal is figyelemelterelő lehet.

Fejlődési rendellenességek – Miért és hogyan alakulnak ki?

2017. január 04.

A veleszületett fejlődési rendellenességek a társadalom komoly hányadát érintik: a WHO adatai szerint évente több mint 3 millió születés során tapasztalható valamilyen anomália. A fejlődési rendellenességek kialakulásáról, felismerési lehetőségeiről és megelőzhetőségéről Dr. Veszprémi Béla genetikussal beszélgettünk.

• Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján 33 újszülöttből legalább egy születik fejlődési rendellenességgel.
• Évente közel 3,2 millió születésnél ismernek fel fejlődési anomáliát, és a becslések szerint emiatt 270 000 újszülött életének első hónapja előtt meghal.
• A hazai adatok alapján évente mintegy 5000 várandósság/születés során diagnosztizálnak valamilyen fejlődési rendellenességet. Ezekre jellemző, hogy kezelésük során a teljes gyógyulás esélye alacsony. Nagy részük hosszú távon rontja az életminőséget és amellett, hogy hatásuk jelentős az érintett egyén, valamint a család életére, hatással vannak az egészségügyi ellátórendszer kapacitására is. A fejlődési rendellenességek egy része a szülés után kerül felismerésre. Legtöbbször valamilyen anatómiai eltéréssel járnak, de ide tartoznak a funkcionális eltérések is. A probléma az esetek nagy részében csak egy szervet érint, de a rendellenességek közel 10 százalékában összetett fejlődési anomáliáról van szó.

Beszél a tél

2016. december 29.

„Január, február itt a nyár.” Szokta mondogatni nagymamám így év elején, és milyen igaz, szalad az idő, viszont a kisgyerekeknek két hónap óriási falat, tele felfedezni valókkal, örömökkel, kommunikációs helyzetekkel.

A tél pedig amilyen gyorsan jön, el is múlik, és majd egy év kell hozzá, hogy újra hóban,fagyban lépegethessünk.
Márpedig a téli  élmények beszédesek, tele vannak mondókákkal, dalokkal, versikékkel, és nem érdemes várni velük egy évet. A kisgyerekek, amint szemüket ránk tudják irányítani, szomjazzák szavainkat, várják nyelvünk ízét, rigmusait, nem értik még, de minél többet hallják beszédünket annál biztosabban igazodnak el világában.

Szavakba burkolt élmények

A tél íze, ami hideg, havas, jégcsapos, zúzmarás minden kisgyermeknek meg kell érintenie, szaladnia kell a hóban, belebújnia, hóembert formálnia, vagy éppen a kesztyűben lefagyott kezecskéket összedörzsölve felmelegítenie. Ezek az átélt élmények attól válnak újra átélhetővé, ha szavakba öntve haza visszük, továbbvisszük őket. Minél kisebb a gyermek, annál inkább vágyik a megélt dolgok nyelvbe öntött megélésére. Ezért születtek, születnek mondókák, dalocskák, amik a titkos ,ritmusos, elvarázsolós, ráolvasós világukkal újra tudják éltetni a jégcsapok olvadó hangját, a hó ropogását, az éhes cinkék csipegetését, a téli álmot alvó medve ébredését, a tavasz közeledését a tél végén. Ha hagyjuk, hogy hóangyal szülessen, vagy csak a befagyott pocsolyát hagyjuk felfedezni csemeténknek az élményt megsokszorozzuk. S ha mindehhez van egy két akár gyermekkorunkból hozott rigmusunk, amit a móka közben mondogatunk, biztos a siker. Otthon is fel lehet idézni ezeket az élményeket, és a gyerek ahogy nő, ő maga mondogatja, vagy mondatja velünk újra és újra és még egyszer ezeket. Tanulja a beszédet a beszéd mélyebb szövetét, a nem tanítható, csak megtapasztalható varázsát.

Hogyan előzhetjük meg a kisbaba idő előtti megszületését?

2016. december 16.

Czeizel Endre szerint az esendő kis újszülöttek egyre hatékonyabb megmentésében a koraszüléshez vezető okok ismerete, a rendszeres várandósság alatti vizsgálatok, az orvostudomány, illetve a szakorvosi ellátás folyamatos fejlődése segít.

Bővülő esélyek

A világon évente 15 millió baba érkezik korábban, azaz a várandósság 37. hete előtt, és közülük 1.1 millió hal meg.

A koraszülöttek aránya Magyarországon sem csökken, azonban az esélyeik az egészséges fejlődésre egyre jobbak. „Az 1970-es évek óta, ha a születés után az élet jeleit mutatja a magzat, akkor élve-szülöttnek számit, függetlenül a születési súlytól és a várandósság idejétől. Így ma már akár 450 grammal világra jött picur életben tartásáért is mindent meg kell tenni. Ő régen a spontán vetélés kategóriájába tartozott volna, most viszont koraszülöttként került nyilvántartásba. Az, hogy ma már statisztikailag figyelembe vesszük őket, nem az objektíve romló helyzetet, hanem az orvosi ellátás színvonalának emelkedését tükrözi” – nyilatkozta 2013-ban a világhírű genetikus, akinek a várandósság alatti vizsgálatokban élen járó Czeizel Intézet őrzi a nevét és ápolja szakmai örökségét.

Tehát bár a koraszületés előfordulásának statisztikája nem mutat javulást, végső soron az orvosi ellátás színvonalának emelkedésétől és a tudomány újabb eredményeinek gyakorlati hasznosításától a koraszületések megelőzését remélhetjük. Persze, ahogy Czeizel professzor úr elmondta, „az egészség-kultúra javítása is fontos feladat. Sok újszülött ugyanis emberi hibák (pl. a várandós dohányzása), helytelen felfogás (korábbi abortuszok és azoknak az idejét múlt sebészi módszerrel történő végrehajtása), tájékozatlanság (a szexuális úton terjedő fertőzések veszélyességének fel nem ismerése) miatt látja meg korábban a világot. Még olyan önártás is előfordul, hogy a terhes azért alkalmaz tápanyagban és kalóriában szegény diétát a terhesség alatt, hogy gyermekük minél kisebb legyen, és ezáltal könnyű legyen őt megszülni.”