Információk, érdekességek

A mese a legjobb nevelőeszköz

2017. október 24.

A magyar gyermekek fele naponta találkozik élőszóban, leginkább fél órában elmesélt történetekkel. Egy friss kutatásából kiderült, hogy a kicsik az új világok megismerését, a bonyodalmat és a jó győzelmét, míg a szülők a szókincs fejlődését, a szorosabb kapcsolatot és a szórakoztatást szeretik a mesékben. A mai rajzfilmek helyett az újra köztudatba kerülő diavetítő lehet a jó megoldás az élőszóbeli történetmesélés és a vizuális ingerek együttes jelenlétére a kicsik életében.

Minden második 10 éven aluli magyar gyermek találkozik napi szinten a szülei által élőszóban elmesélt történetekkel, de a többiek is heti 1-4 alkalommal elmerülhetnek a fantázia világában ily módon. A REGIO JÁTÉK felméréséből az is kiderült, hogy a legtöbb család fél órát szán a mesemondásra, melyhez a felnőttek könyvet vagy a saját képzelőerejüket hívják segítségül. „A fejből mesélés a legjobb, mert ekkor akaratlanul is a saját életünkből vett történeteket mondjuk el, a kisgyermek pedig éppen ezeket tudja leginkább megélni, hiszen velük is megtörténhet. Ha a szülő kezdetben bizonytalan lenne, segítségül hívhat akár egy diafilmetvagy egy mesekönyvet is, általa könnyen oldódik a belső feszültség, beindul a feldolgozás, felszínre kerül a megoldás” – magyarázta Deliága Éva gyermekpszichológus. „Pszichológiai szempontból a jó és rossz küzdelme formálja leginkább a gyermek világról alkotott képét, hiszen nemcsak azt tanulja meg, hogy hosszú távon a jószívű, másoknak segítő karakter viselkedése kifizetődő, hanem a saját magában zajló érzelmi ellentétekre is feloldást kínál.”

Tippek a digitális bennszülötted neveléséhez

2017. október 23.

Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol a közösségi média, a mobiltechnológia és az online közösségek alapvető fontosságúak a kommunikáció, a tanulás és a fejlesztés útján. Szinte természetes, hogy felelős szülőkként félelmet érzünk az internet nyújtotta nyitottság és kontrollnélküliség miatt, de tenni ellene csak úgy tudunk, ha elfogadjuk ezt, és mindenki szempontjából kihozzuk belőle a legjobbat.

Egy friss kutatás szerint hazánkban a 16-37 éves korosztály, az úgynevezett Y és Z generáció, internetezik a legtöbbet. Hetente átlag 22 órát interneteznek, főleg okostelefonon és leginkább zenés, vicces tartalmakat töltenek le a mobiljukra, illetve filmnézéssel ütik el az idejüket az éterben. A felmérés szerint azonban a 20 év alatti fiatal felnőttek és gyermekek azok, akik ezeken kívül használhatják leginkább az internetet olyan dolgokra, amelyek miatt jogos a szülői aggódás. Ha félelmeink vannak azzal kapcsoltban, hogy kivel kerül kapcsolatba csemeténk az online térben és mivel tölti ott az idejét, már kora gyermekkorban adjuk meg neki az alapokat ahhoz, hogy okosan tudja használni az internetet, és fordítsa előnyére az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket.

Lelki oka is lehet, ha egy bébi hasfájós

2017. október 19.

„Majd kinövi!” – nyugtatja magát sok szülő, amikor kisbabája valamilyen testi tünetet produkál, és hajlamos nem a valódi okot megtalálni a problémák magyarázatára. Csakhogy sokszor kiderül, a testi tünet mögött valójában nem szervi elváltozások, hanem lelki okok, például családon belüli feszültségek állnak. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szerint egy idehaza 10 éve ismert módszerrel sok nehéz pillanattól és felesleges vizsgálattól lehetne a kicsiket és a szüleiket megkímélni.

Számos olyan tünet fordulhat elő gyerekeknél, amelyeknek szervi okuk nincsen, így ezek előtt az orvos és a szülő is tehetetlenül áll. Sokan szinte természetesnek veszik, ha a babának hosszú ideig fáj, vagy megy a hasa, ha a fogzás miatt folyamatosan nyűgös, ha hiperaktív, sírós, vagy nehezen táplálható, akár a jó étvágy mellett is elmarad a testi fejlődése. Ezek hátterében a gyermekorvos sokszor nem talál betegséget, ezért az elkeseredett szülő kénytelen feleslegesen olyan további, olykor kifejezetten megterhelő, eredménytelen vizsgálatoknak alávetni a gyermekét, melyek a probléma valós megoldásához nem vezetnek.

Erre jó az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció

„Ilyen esetekben javasolt megvizsgálni a bébi és a szülők közötti, vagy a családon belüli kapcsolatokat, hiszen a kisgyermek a viselkedésével gyakran csak a környezetet tükrözi vissza. Egy viszonylag új, de tíz év alatt jól bejáratott módszer létezik erre, amelyet a magyar származású, Németországban praktizáló Hédervári-Heller Éva fejlesztett ki. Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció jelenthet megoldást öt éves korig a kisgyerekek viselkedésbeli problémáira, szervi okkal nem magyarázható egészségügyi panaszaira” – fogalmazott Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, családterapeuta-jelölt.

Hogyan tisztítsuk helyesen a kicsik fülét?

2017. október 17.

A szakértő segítségével elkerülhetjük a leggyakoribb hibákat!

A mindennapos tisztálkodás elengedhetetlen része a gyerekek fülének tisztítása, azonban sok rossz beidegződés és tévhit kering az érzékeny szervvel kapcsolatban. A fül-orr-gégész szakértő segítségével elsajátíthatjuk a helyes módszert, fertőzésektől és gyulladástól, fájdalomtól kímélve meg gyermekünket.

Bár a mindennapi higiéniai gyakorlat kötelező eleme, a fül tisztításáról hajlamosak vagyunk elfeledkezni, vagy épp ellenkezőleg, túlzásba visszük az érzékeny hallójárat takarítását. A rosszul megválasztott módszerrel azonban többet árthatunk, mint használunk. A Czeizel Intézet fül-orr-gégész szakorvosa, Dr. Fülöp Györgyi segítségével elkerülhetjük a leggyakoribb hibákat.

A fül öntisztító mechanizmusáról

„A hallójárat tisztaságáról a fül öntisztuló mechanizmusa gondoskodik: az egyébként védelmet nyújtó fülzsír a szennyeződésekkel, kórokozókkal együtt, normál esetben természetes úton ürül ki a hallójáratból” – mondja Dr. Fülöp Györgyi. „A fülzsír pH-ja egyébként savas, ez a védőfunkció része, viszont ezért sem szerencsés, hogy lúgos kémhatású szappannal, tusfürdővel igyekszünk eltávolítani a fiziológiás védelmi rendszert.”

Pánikoljunk-e, ha gyakran beteg a kicsi?

2017. október 14.

Ne! Inkább ismerjük meg az immunrendszer érési folyamatát!

A gyermekrendelőben gyakori kérdés a szülők részéről, hogy ha a gyermekük egymás után többször megbetegszik, lehet-e ennek hátterében valamilyen súlyos betegség, esetlegesen állhat-e a háttérben a védekező-rendszer működési zavara. Szerencsére utóbbiak döntő többsége nem sűrűn előforduló megbetegedés, ezért elsősorban a jóval gyakoribb okokat érdemes számításba venni. Dr. Kovács Tibor csecsemő-és gyermekgyógyász, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvos-igazgatója mondja el, hogyan függ össze a közösségben elkapható fertőzéses megbetegedés az immunrendszer érésével.

• A gyermekek védekező-rendszere (immunrendszere) egy fejlődési, érési folyamaton megy keresztül, és körülbelül 10-12 éves korra éri el a felnőttkori érettséget (átmeneti immunhiányos állapot). Részben ez magyarázza, hogy a gyermekek miért esendőbbek a fertőzéses megbetegedésekkel szemben, és miért pont a legkisebb korosztály veszélyeztetett.
• A másik olyan tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermekek különböző időszakokban vannak kitéve ezeknek a többnyire egyszerű fertőzéseknek.

Könnyű belátni, hogy az a csecsemő, akinek nagyobb testvére éppen bekerült az óvodai közösségbe, a testvér „hazavitt” betegségei miatt jóval hamarabb találkozik kórokozókkal, mint az a baba, aki a család védett mikrokörnyezetében tartózkodik. Utóbbiak esetében pontosan az szokott riadalmat okozni a szülők, nagyszülők körében, hogy az addig makkegészséges gyermek közösségbe kerülve szinte állandóan beteg.