Információk, érdekességek

Szülő-gyermek viszonyok: a megbocsátás

2024. január 15.

Problémáink, főleg párkapcsolati gondjaink forrása a szülőkkel való viszonyunk. Szinte nem is találkoztam olyan családdal, ahol a gyermek, akkor is, ha már felnőtt, ne hordozna feldolgozatlan sérelmeket a lelkében. Életünk problémái miatt a felelősséget szeretjük másra hárítani, legfőképp a szüleinkre. Ha ők másképp viselkedtek volna, másképp neveltek volna, több szeretetet adtak volna, akkor most sokkal boldogabb lehetne az életünk. Igazából nem az ő tetteik, hanem a mi ítéleteink okozzák a legtöbb bajt.  

Van egy nagyon fontos törvényszerűség, amit legtöbbször felborulni látunk a családállítások folyamán. Ez a sorrendiség törvénye. Vagyis a szülő a nagy, a gyermek a kicsi. Amikor valakivel szembeállítom az édesanyja/édesapja képviselőjét, és megkérem, hogy mondja ki a mondatot: „lehetek olyan, mint az anyám/apám”, legtöbbször a kliens képviselője néma marad. Nem tudja kimondani ezt a mondatot, mert semmiképp nem szeretne olyan lenni, mint édesanyja vagy édesapja. Jobbnak, nagyobbnak gondolja magát náluk.

„Amikor egy gyermek azt mondja: „Semmiképp nem akarok olyan lenni, mint ti”, titokban követi őket, és épp az elutasításnak köszönhetően válik olyanná, mint a szülei. Félelme, hogy olyanná válhat, mint szülei, oda vezet, hogy állandóan őket figyeli. Amit nem akarok, azt folyamatosan szem előtt kell tartanom. Így nem csoda, hogy egyre nagyobb a befolyása.” (Gunthard Weber: Kétféle boldogság)

Míg szüleinket elutasítjuk, nagy esélye van, hogy pontosan olyanná válunk, mint ők. Igazából nem is lehetünk másmilyenek, hiszen 50%-ban édesanyánk, 50%-ben édesapánk vagyunk. Amikor ki tudjuk azt mondani, hogy: „lehetek olyan, mint az anyám/apám", nagyon lépünk előre a fejlődés útján. Ettől a pillanattól kezdve van meg az esélyünk arra, hogy valóban ne az ő életüket mintázzuk.

Fájdalomcsillapítás várandósság alatt

2024. január 12.

A terhesség alatti legkülönfélébb fájdalmak, köztük a fejfájás, a fogfájás vagy a mozgásszervi fájdalmak kezelésében – ha belsőlegesen alkalmazott fájdalomcsillapító gyógyszerekről van szó – továbbra is a paracetamol az elsőként választandó hatóanyag.

Noha a paracetamol készítményei vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárban, érdemes a fájdalmas panaszokkal orvoshoz fordulni.

Mit tehetek?

Aki korábban fejfájós volt vagy gyakran fájt a dereka, annak a várandósság alatt is jelentkezhetnek ezek a panaszai. Elsődlegesen törekedni kell arra, hogy gyógyszeres kezelés nélkül enyhüljön a fájdalom. Fejfájás esetén például a friss levegőn tett séta, a relaxálógyakorlatok végzése vagy a jóga javasolható.

Derékfájás vagy egyéb mozgásszervi panaszok kezelésében a gyógytornász szakember által vezetett gyógytorna, masszázs, manuálterápia ajánlható. Sor kerülhet akupunktúrára vagy derékfájásnál medenceszorító öv viselésének előírására. Ezek mellett mindenkinek ügyelnie kell a gerinckímélő életmódra, a helyes testtartásra, naponta többször kell pihennie, és kerülnie kell a tartós egy helyben való állást.

Milyen vény nélkül kapható szereket alkalmazhatok?

Elsőként választandó szerként – kismamáknak – a paracetamol javasolt. Mivel egyszeri adagként 500 mg paracetamol fájdalomcsillapító hatása nem minden esetben elegendő, ahelyett, hogy egyéb típusú fájdalomcsillapító szereket is alkalmaznának a kismamák a paracetamol mellett, inkább a paracetamol dózisának a növelése javasolt. Egyszeri dózisként maximum 1000 mg paracetamol bevétele kismamák esetén is biztonságosnak tekinthető. Az adagok leghamarabb 4 óránként ismételhetők, de a napi maximum 4000 mg paracetamoldózist nem szabad túllépni.

Mit nem alkalmazhatok?

Vannak olyan gyógyszerek, amelyek a paracetamol mellett egyéb hatóanyagokat is tartalmaznak. Viszont várandósság alatt kerülendők a kombinációs gyógyszerek! Azok a fájdalomcsillapítók például, amelyekben a paracetamol mellett koffein is található, kismamáknak nem javasoltak. A koffein magasabb dózisokban (naponta több mint 200 mg) szedve ugyanis koraszüléshez vezethet, negatívan hathat a gyermek születési súlyára.

A várandósság alatt többféle vény nélkül kapható gyógyszert is kipróbálhat bárki a fejfájása miatt. Acetilszalicilsav, dexketoprofén, diklofenák, ibuprofén, naproxen és metamizol: ezek használata átgondolandó a várandósság alatt. Az acetilszalicilsav alkalmazása a harmadik trimeszterben kifejezetten ellenjavallt, és a terhesség többi szakaszában is csak orvosi javaslatra szedhető. Az acetilszalicilsav ugyanis a kismamáknál, a magzatoknál és az újszülötteknél is vérzéseket válthat ki. Emellett a harmadik trimeszterben alkalmazott hatóanyag a magzati tüdő károsodását és újszülöttkori légzésproblémákat okozhat.

Ibuprofén, diklofenák, naproxen vagy dexketoprofén hatóanyagú patikaszereket szintén nem javasolt alkalmazni. Az acetilszalicilsavnál említett magzati tüdőkárosodás lehetősége a 3. trimeszterben ezeknél a hatóanyagoknál is fennáll. Orvosi javaslatra is általában csak akkor szedhetők az említett hatóanyagok, ha az egyéb fájdalomcsillapítók hatása nem kielégítő.

A metamizol terhesség alatti alkalmazásával kapcsolatban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre.

TSMT-terápia, árulkodó jelek

2024. január 08.

Óvodapedagógusként látom, ahogyan a gyerekek évről évre változnak, és sajnos évről évre egyre türelmetlenebbek, egyre jobban nehezükre esik fókuszálni, a figyelmüket megtartani, huzamosabb ideig egy helyben ülni. Ez azt mutatja, hogy kisebb-nagyobb fejlődési éretlenséggel küszködnek.

Óvó bácsi lettem

A gyerekekkel való foglalkozási szeretetemet és elkötelezettségemet édesanyámtól örököltem, láttam és tanultam. Még mindig élnek bennem azok az emlékek, amikor jöttek a gyerekek az otthoni kiscsoportos magánnapközinkbe, nyári táborainkba, és együtt foglalkoztunk velük. Mikor szabadidőm engedte, akkor pedig az óvodába mentem, ahol anyukám dolgozott, és ott segítettem, ahol tudtam.

28 évesen elköteleztem magam, hogy kitanulom a szakmát, és igazi óvó bácsi leszek. Ekkor már 2 éve Londonban éltem, így miután megtanultam a nyelvet, bekerülhettem az erre specializálódott főiskolára, és elvégeztem az óvodapedagógus szakot. A kinti rendszernek köszönhetően, a főiskola megkezdésétől már főállásban dolgozhattam gyerekekkel, és azóta azon szerencsés emberek közé tartozom, akik azt mondhatják, hogy a munkájuk a hobbijuk.

Majdnem 10 éves pályafutásom során dolgoztam 8 hónapostól 11 éves korú gyerekekkel, segítve elérni tanulási céljaikat, és jó alapot adni nekik az életben.

Sajnos a lista ennél sokkal hosszabb. A legnagyobb baj az, hogy ha hiány van bizonyos képességekből, akkor később az életben lehetnek problémák. De ne ugorjunk ennyire messzire, elég csak az iskolára gondolni, ahol a gyerekeknek 45 percig ülniük kell, ceruzát fogni, türelmesen, csendben lenni, csak akkor beszélni, ha kérdezik őket, nem is beszélve arról, hogy ezeken kívül tanulni is kell fura betűket, számokat meg minden mást. Persze ezt a listát is lehetne még sorolni.

A számtalan módszer és a tapasztalat megmutatta, hogy a leghatékonyabban akkor tanulnak a gyerekek, amikor a foglalkozás szórakozató, van benne kihívás/versenyhelyzet, és mellette rengeteg mozgás. Továbbá, hogy a gyerekek életkoruknak és személyiségüknek megfelelő tevékenységekbe kapcsolódjanak be, így lehetőségük van arra, hogy a saját tempójukban tanuljanak és fejlődjenek.

Ezért nagyon örültem, amikor kaptam egy levelet a BHRG-központból, hogy bekerültem a képzésbe, és ha szeretném, elvégezhetem a TSMT-terapeuta-képzést. A képzés alatt számtalan dolgot tanultam arról, hogy mik lehetnek a gyerekek fejlődésének és viselkedésének okai és okozói. Őszintén meg kell mondjam, elképedtem, mennyi dolog befolyásolja a jó fejlődési menetet, és mennyi minden van, amire nem is gondol a szülő, pedig ártalmas lehet.

Ebben a sorozatban kifejtem a TSMT-felmérés és a torna hasznosságát, a különböző idegrendszeri, nagymozgásos, finommozgásos és kognitív éretlenségeket, amelyekre szülőként figyelni kell. Kifejtem azt is, hogy ezek milyen befolyással lehetnek a későbbi fejlődésre akkor, ha ez gyermekkorban nincs megfelelően kezelve tornával, mozgással, egyebekkel.

Alapfilozófiám, hogy minden gyerek különböző. Különböző érdeklődésük és szükségletük van, és úgy tudnak a leghatékonyabban fejlődni, amikor ezekkel az érdeklődésekkel és szükségletekkel találkoznak a kezelések során, amit a gyereknek természetes, játékos formában kell megélnie.

Szenvedélybeteg játszmák - mi van a gyerekkel?

2023. december 09.

A szenvedélybeteg játszmák drámaháromszögekben csúcsosodnak ki. Egy családon belül nagyon gyakran előfordul, hogy harmadik szereplőként a gyerek lép be a háromszögezésbe, vagyis a gyerek is a játszma része lesz. A gyerek a következő szerepeket veheti fel: hős, bűnbak, elveszett gyerek és bohóc.  

A hős gyerek szerepŐ az, aki a függő szülő helyére lép. Legnagyobb támasza a függő házastársának, átvesz feladatokat, felelősséget és terheket cipel magán, olyanokat, amelyek felnőtteknek is megterhelőek, nem hogy egy gyereknek. Folyamatos megfelelési kényszerben van, koravén, nagyon komoly és felnőttes, hiszen nem engedheti meg magának a játékosságot. Szomjazik az elismerésre, ezért erején felül teljesít, akkor is, amikor senki sem várja ezt el tőle. Mindig segítőkész, szolgálatkész. Egy idő után a szeretetet és elismerést, "fontos vagyok"-érzést csak ezzel a mintázattal tudja azonosítani. 

Bűnbak gyerek szerep
Ő a család fekete báránya, aki rossz magatartásával, tanulási nehézségeivel, esetleges fogyatékosságával hívja fel magára a figyelmet, mintegy tudat alatt elterelvén a fókuszt a függő személyről. A szülők folyamatos fejtörésként, problémaként élik meg gyereküket, és amíg vele foglalkoznak, addig sem kell a függőség kezelésével foglalkozniuk, sőt, a függő számára ez megint egy nagyszerű ok lehet a szerhasználatra. Gyakran ezek a gyerekek maguk is szerhasználóvá válnak, nem egyszer előfordul az is, hogy például saját függő apjuk ad nekik szert, esetleg együtt használnak. A pszichológiai háttérben a "figyeljetek rám", "érezzem, hogy fontos vagyok nektek" érzések kielégítése áll.

Elveszett gyerek szerep
Az igazi jó gyerek, aki mindig csendes, visszahúzódó, mintha ott sem lenne. Nagyon alkalmazkodó, simulékony, konfliktuskerülő, bájos gyerek. Motivációja, hogy minél kevesebbet ártson, valójában mindent elkövet, hogy afelett érzett bűntudatán enyhítsen, hogy ő az oka apja alkoholizmusának vagy a családi veszekedéseknek.

A számolási zavar (diszkalkulia) tünetei

2023. november 21.

Sok embernek nagyon korán kialakul az a meggyőződése, hogy a matek nem neki való, ő veleszületetten rossz benne: gyomorgörccsel ül az órákon, egy-egy matekfeladat láttán izzad, sír, lefagy, tehetetlenségében pedig igyekszik elkerülni a matekozást, de a gyakorlás hiánya csak tovább ront a helyzeten, így egy ördögi kör alakul ki.

A spektrum extrém oldalán beszélhetünk diszkalkuliáról, amely alatt többnyire azt a tanulási nehézséget értjük, amelyik kifejezetten a matematikával, számolással kapcsolatban jelentkezik, és ami nemcsak a tanulásban, de a mindennapi szituációkban is komoly nehézségeket okoz. Természetesen, amikor nem megy a matek, már egészen kiskortól a tantárgy összekapcsolódhat negatív emocionális üzenetekkel is, ezt nevezi a pszichológia matematikai szorongásnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet.

Az aritmetikai készségek zavara, másnéven diszkalkulia egy olyan tünetegyüttes, melyben a tünetek különböző kombinációkban és mértékben fordulnak elő, és sokszor nem különülnek el egyértelműen, mivel a számolásban több kognitív rendszer is részt vesz. Így a nyelv, munkamemória, végrehajtó funkciók, vizuális-téri feldolgozás gyengesége következtében a számolási zavar mellé gyakran olvasási zavar vagy ADHD társul. A numerikus feladatok megoldása az agyban nem lokalizált, hanem különböző agykérgi területekhez köthető, a számolási képességnek tehát számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel. Emiatt nehezen diagnosztizálható, a tünetek gyakran elfedik egymást.

Tipikus tünetek közé tartozik a számok felcserélése, megfordítása, összekeverése, kihagyása, nagyságrendek tévesztése. Aki diszkalkuliás, az nehezen tudja elképzelni mentálisan (azaz fejben) a számsort, különösen nehezen boldogul a kivonással és osztással, a helyi értékek megértésével, és a legegyszerűbb feladatokat is lassan oldja meg. Továbbá nehezen tudják leolvasni az időt és az időben visszafelé számolni, így gyakran elkésnek.

Sokszor nehézséget okoz számukra megállapítani, hogy két bolti ár közül melyik az alacsonyabb, illetve nehezen tudják megtervezni, mennyit költsenek például a bevásárlásra. Nehézséget okoz nekik a tájékozódás, az irányok megkülönböztetése és a távolságok felmérése. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkeznek, de az első iskolaévekben válnak többnyire nyilvánvalóvá. Ugyanakkor természetesen vannak olyanok is, akik gyengék matematikából, ám mégsem diszkalkuliások. Ilyen esetben a matek házi megoldása gyakran sírással végződik (de más tantárgyak esetében nem feltétlenül), a gyermek nem képes automatikusan felidézni az alapvető matematikai ismereteket, pl. a szorzótáblákat vagy a képleteket és gyakran hangoztat hasonlókat: „Egyszerűen nem vagyok jó matekból.