Információk, érdekességek
Kiterjesztenék a HPV elleni védőoltást a fiúkra
2019. március 03.
Az iskolai védőoltási program keretében kiterjesztenék a 12 éves fiúkra is HPV-védőoltást – mondta Horváth Ildikó , az egészségügyért felelős államtitkár.
2014 óta térítésmentes a 12 éves lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltást az iskolákban, ez minden évben sikeres, hiszen a beoltottsági arány ebben a korosztályban 75 százalék feletti.
Egyre több orvostudományi adat támasztja alá, hogy a védőoltás a fiúk esetében is hatékony a humán papilloma vírus (HPV) ellen.
A Mályvavirág Alapítvány által szervezett méhnyakrák-megelőzési hét nyitórendezvényén az államtitkár arról beszélt, hogy a ma már megelőzhető és korai stádiumban gyógyítható betegségben ötszáz nő hal meg évente Magyarországon. Az egyén felelősségét a szűrésen való részvételben, mert még mindig kevesen élnek az ingyenes szűrés lehetőségével a 25 és 65 év közötti nők körében.
2019-től adókedvezményben részesülnek azok a nők, akiket az endometriózis, az emlőrák, a méhnyakrák vagy a petefészekrák betegség érint.
Koiss Róbert, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosa is a szűrés és az oltás fontosságát emelte ki, hiszen e kettő kombinációjával megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.
A méhnyakrákot korai stádiumban igen nehéz észrevenni, mert nem jár különösebb tünetekkel, csak akkor, ha a daganat már továbbterjedt. A rendszeres szűrésnek éppen ezért hatalmas szerepe van, hiszen minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei – hangsúlyozta.
A szűrés a rákmegelőző állapotot is nagy arányban kimutatja, így kezeléssel elkerülhető a méhnyakrák kialakulása.
Mikor szükséges a mandulaműtét?
2019. február 25.
A gyakori torokfájás, vagy légúti betegségek önmagukban még nem indokolják a mandulaműtét elvégzését. Azonban ha a betegség évente gyakran ismétlődik, krónikus mandulagyulladás alakul ki, esetleg tályog vagy a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel, akkor mégis szükség lehet rá, hogy megváljunk az egyébként fontos védőfunkciót betöltő szervektől.
Ősztől-tavaszig tart a betegségek szezonja
A közösségbe kerülő gyerekek sokat betegeskednek, ennek oka egyfelől, hogy a még fejletlen immunrendszerük miatt könnyebben kapnak el fertőzéseket. A szeptemberi hónapban egyébként is megnő a betegségek száma pusztán attól, hogy újra elkezdődik az óvoda és az iskola, ahol könnyen terjednek a kórokozók.
Az immunrendszer érése 10-12 éves kor környékén fejeződik be, teljesen normális, ha a gyerekek ebben az időszakban gyakrabban kapnak el légúti betegségeket – magyarázza dr. Csóka János fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A megbetegedések gyakoriságát növeli az is, hogy a közösségekben a gyerekek gyakran elnagyolják a kézmosást, a zsebkendő használatot, a kisebbek nem megfelelően fújják az orrukat, köhögésnél, tüsszentésnél sem teszik a szájuk elé a kezüket.
Nem mindennek az oka a mandula
Óvodás korban 5-6 betegség is átlagosnak nevezhető az ősztől-tavaszig tartó időszakban, s ez egyaránt megviseli a gyerekeket és a szülőket. A gyakori betegségek miatt munkából kieső szülők érthető módon szeretnék sürgetni az egyes betegségek lefolyását és minden módszert megragadnak arra, hogy csökkentsék a gyakoriságát. Sokan úgy vélik, hogy ennek egy lehetséges eszköze a mandulaműtét, ám szakmailag ennek elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul.
Az orr-, illetve garatmandulák kivételének szükségességét pontos szabályok írják elő. Dr. Csóka János hangsúlyozza, hogy a mandulák nagyon fontos védő funkciót töltenek be a szervezetben, különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Az orr és torokmandulák olyan védőanyagokat termelnek, melyek felveszik a harcot a kórokozókkal szemben. A harc közben azonban a mandulák is begyulladhatnak, azonban pusztán azért, mert megduzzadtak, még nem kell eltávolítani.
A genetikai gondok kialakulása az édesapától is erősen függ!
2019. február 22.
Minden szülő, vagy leendő szülő egyik rémálma, hogy gyermekének genetikai rendellenessége lesz. Ennek megelőzésére az édesanya nagyon odafigyel a terhessége alatt önmagára, ez természetes. De mi a helyzet az apával? A kérdésben Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.
Sokszor elfelejtjük
A várandósság, vagy az arra készülés a nők életét rendszerint felforgatja. A dohányosok leszoknak a szenvedélyükről, a kávétól, alkoholtól is megválnak a hölgyek, kerülik a megerőltetést, és igyekeznek egészségesen étkezni. Ez nem is csoda, hiszen az édesanya egészségi állapota és káros szokásai erősen befolyásolják a születendő baba egészségét.
De mi a helyzet az apával? Erről sokszor megfeledkezünk, pedig nem kellene, elvégre a genetikai állományának felét az édesapától hozza a baba, vagyis az ő egészségi állapota, vagy éppen káros szokásai ugyanúgy szerepet játszhatnak az esetleges problémák kialakulásában, mint az édesanyáé!
Közvetett hatás?
Mondhatnánk, hogy az apa közvetett hatást gyakorol a babára, de ez nem igaz. Csupán arról van szó, hogy az apa nem hordja a szíve alatt a picit 9 hónapon keresztül, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan nagy baj, ha nem mozog rendszeresen, bagózik, vagy egészségtelenül étkezik. Hiszen a baba megfogan – mármint jó esetben -, és onnan az apának már csak a megszületett babával kell foglalkozni. Vagy nem?
A jelenlegi állás sajnos azt mutatja, hogy mind a meddőségben, mind pedig az esetleges genetikai problémák kialakulásában ugyan akkora szerepe van az apáknak, mint az anyáknak. A férfiakra is hatással van a környezeti ártalom, a stressz, a mozgáshiány, alkohol, dohányzás, akárcsak a nőkre. Betegségek is hasonlóan alakulhatnak ki a tápanyagellátottság problémái miatt, mint a hölgyeknél. Ráadásul ezt még a megfelelő étkezéssel is igen nehéz kompenzálni.
Milyen ajándékot vigyünk a babalátogatásra?
2019. február 21.
Ezeket szem előtt tartva biztosan nem nyúlunk mellé!
Egy kisbaba érkezése nemcsak a szűk család, hanem a rokonság, illetve a barátok és ismerősök számára is óriási öröm, nem csoda hát, ha mindenki mihamarabb kíváncsi az újszülöttre. Az íratlan szabályok azonban úgy tartják, hogy az első hat hetet mindenképp illik kivárni.
Utána viszont indulhat a babalátogatás, amely alkalmával a kismamát és csecsemőjét rendszerint valami kedvességgel lepjük meg. Csakhogy sokszor óriási fejtörést okozhat a megfelelő ajándék kiválasztása, illetve annak érdekében, hogy elkerüljük a „jaj, ilyenünk már van…” és a „kaptunk már hasonlót, de azért köszönjük…” kezdetű mondatokat, adunk pár praktikus, vagy kreatív tippet.
Babaholmik némi körültekintéssel
Ki ne élvezné a babaosztályon való keresgélést a falatnyi ruhácskák, édes kis apróságok között? Természetesen mielőtt bármit is vennénk, előtte érdemes az anyukával egyeztetni, hogy mi az, amire esetleg a picinek szüksége van. Persze, gondolhatunk rögtön valami személyesre is: például egy névvel hímzett babakifogó, esetleg egyedileg varratott babatakaró, vagy egy kézzel kötött minipulóver nagy örömet okozhat.
Egy plüssjáték igazi jolly joker lehet
A babajátékok szintén azok a holmik, amelyekkel jobb, ha elővigyázatosak vagyunk. Érdemes odafigyelni arra, hogy az életkornak megfelelően válasszunk; az újszülött esetében egy rágóka, vagy csörgő jobb ötlet, mint például egy csipogó fürdőjáték. Ha semmiképp sem szeretnénk mellé lőni, akkor egy aranyos plüssjáték igazi jolly joker, hiszen egy-egy ilyen kis játékszer egészen a kiskamasz korig végigkísérheti a csemete életét.
A csecsemőkori sírás gyakori okai
2019. február 15.
A szülők számára gondot okozhat annak eldöntése, hogy a síró baba éhes, álmos, a fogak növekedésével járó fájdalma van, vagy sírásának hátterében egyéb ok, esetleg valamilyen komolyabb betegség áll. A témával kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialistát, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Feszültség
Sokszor látom a kimerült, aggódó szülőket, akik kudarcként élik meg, hogy nem találják a megoldást, gyermekük vigasztalhatatlan sírásának okát. Ez természetesen az első gyerekes szülőknél még gyakrabban fordul elő, hiszen számukra ez egy új helyzet, amit szeretnének a lehető legjobban csinálni, a tőlük telhető maximumon gondoskodni az újszülöttről. A szülők aggódását, feszültségét azonban a kicsi is megérzi. Ha ők idegesek, az akkor is kihat a babára, ha nem hall maga körül veszekedést.
Túlterheltség vagy épp unalom
A csecsemőket a túl sok inger, a zajos környezet kimerítheti, ám ha semmi nem történik körülöttük, akkor már pár hetes korban is unatkozni kezdhetnek. Bármelyik helyzet is áll fenn, sírással fogják követelni a változást. Gondoljuk át, ha az elmúlt időszakban több rohanós napunk volt, nagy volt körülötte a nyüzsgés, sokat szól a tévé, rádió? A zajos környezet és a rendszertelen életvitel miatt is sírósabb lehet. Ha csak unatkozik, akkor a sírása abbamarad, ha beszélünk hozzá, játszunk vele.
Álmos vagy éhes
A szakmai ajánlások mellett fontos, hogy vegyük figyelembe gyermekünk egyéni igényeit is a napirend kialakítása során. Általában a csecsemők 6 hetes korára alakul ki valamilyen alvás-evés napirend, ám itt is lehetnek változások, például egy intenzív növekedési fázisban gyakrabban megéhezhet. Az alvás szintén nagyon egyéni lehet. Vannak kifejezetten jól alvó és nagy alvásigényű csecsemők, ők hosszabb alvást követően hosszabb ideig ébren lehetnek, míg más csecsemők többször alszanak rövidebb ideig, így az álmosságot jelző nyűgösség náluk többször ismétlődhet, ezért is tűnhetnek ők sírósabb csecsemőnek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...119120121...294