Információk, érdekességek
Egyedül hagyni nyolcéves kor alatt nem szabad a gyerekeket
2019. augusztus 11.
Nyolcéves kor alatt semmiképpen nem szabad egyedül hagyni a gyermekeket – mondta Oszik Márta pszichológus.
A szakember szerint biztonsággal 12 év felett hagyhatók egyedül, a nyári szünet alatt azonban előfordul, hogy a család sehogy sem tudja biztosítani a felügyeletet, ezért sokszor ennél fiatalabb gyerekeknek is el kell látniuk magukat.
Ilyen esetben fontos, hogy a gyerek érett legyen és biztonságban érezze magát, különben magányosságérzés, esetleg szorongás alakulhat ki benne – mondta.
Mielőtt a gyermeket egyedül hagyják a szülei, meg kell vele beszélniük, hogy egyes helyzetekben mit kell tennie, baj esetén kit hívjon fel. Bizonyos időközönként érdemes rátelefonálni.
A lombikbébi-eljárás segítségével növekedhet a mellrák kockázata
2019. augusztus 08.
Nagyobb lehet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik 40 évesnél idősebben lombikbébi-eljárással (IVF) lettek várandósak – derült ki egy nagyszabású dán tanulmányból.
A Koppenhágai Egyetem kutatói 600 ezer dán nőt vontak be tanulmányukba, közülük 58 534 esett át mesterséges megtermékenyítésen. Azt találták, hogy az ily módon szülő 40 év fölötti nők esetében 65 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy mellrákot diagnosztizálnak náluk – írta a The Independent című brit napilap a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társasága (ESHRE) éves bécsi tanácskozásán bemutatott tanulmányt.
A mesterséges megtermékenyítés során a petetermeléshez a nőknek erős gyógyszereket adnak a petefészkek stimulálásához. Ez megnöveli szervezetükben az ösztrogén szintjét, ez a hormon mozdítja elő a mell sejtjeinek a növekedését, de szerepet játszhat a rákos sejtek növekedésében is.
Bár általánosságban a rák aránya alacsony volt, a mesterséges megtermékenyítésen átesett összes résztvevő esetében minden ezer nőre mintegy kettővel több daganatos betegség jutott, mint a kontrollcsoportra.
A növekvő kockázat betudható a korral kapcsolatos sebezhetőségnek a hormonkitettséget illetően, vagy a nagyobb mennyiségű hormonnak a mesterséges megtermékenyítés során – írták a kutatók tanulmányuk összefoglalójában.
Az 1994 és 2015 között folyó kutatásban minden mesterséges megtermékenyítésen átesett nő egészségi adatait összevetették tíz hasonló hátterű nővével, aki természetes módon szült.
Példaértékű a gyermekek elleni erőszakot tiltó törvényt
2019. augusztus 07.
Az Európa Tanács üdvözli, példaértékűnek tartja és minden tagállama figyelmébe ajánlja azt a frissen elfogadott francia törvényt, amely a szülőknek megtiltja a gyermekeik elleni mindenfajta erőszak használatát – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.
A francia szenátus kedden egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a gyermekek ellen elkövetett testi erőszak, kegyetlen és megalázó bánásmód mindenfajta használatát, még a szülői feladatokat ellátók által, nevelési célzattal alkalmazott testi fenyítést is.
Thorbjorn Jagland közleményében aláhúzta, a törvény üdvözlendő előrelépés, elfogadását régóta várták. A gyermekekkel szembeni erőszak és különösen a testi fenyítés ugyanis az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a gyermekek jogainak egyértelmű megsértése. A testi fenyítés rossz a gyerekeknek, és súlyos fizikai, pszichológiai kárt okozhat.
Kijelentette, az Európa Tanács ismételten a gyermekek testi fenyítésének gyakorlati és törvénybe iktatott teljes tilalmára szólít fel, a kiskorúak ugyanis nagyon kiszolgáltatottak az erőszak minden formájának. A gyermek jogainak hatékony védelmét szolgáló új francia törvény példaértékű a tanács tagállamai számára, hogy olyan szabályozásokat hozzanak létre, amelyek segítik a szülőket a jó és hatékony nevelési formák és eszközök megtanulásában és gyakorlásában – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára.
Szorongó gyerekek a táborban: anya, gyere értem!
2019. augusztus 06.
Táborozni jó dolog – gondoljuk mi, de mi a helyzet, ha csemeténk másként látja? Meddig várjunk, mikor engedjünk a kérésének és hozzuk inkább haza a táborból? Erről beszélgettünk Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével.
Minden gyermek másként reagál
A gyerekek különbözően élik meg a szülőktől való elszakadást. Már a bölcsődében és az óvodában is kirajzolódnak a különbségek. Vannak gyerekek, akik szinte zökkenőmentesen beilleszkednek az új környezetbe, mások pedig hosszas, akár hónapokig is tartó procedúra után kezdik csak feltalálni és jól érezni magukat az új környezetben. Az első ottalvós táborozás is hasonlóan nagy mérföldkő a gyerekek életében. Annak érdekében, hogy ez minél jobban sikerüljön, érdemes rá körültekintően felkészülni.
Ezért (is) fontos, hogy ismerjük a gyermekünket
Az első hibalehetőség, ha az aktuális trendek, vagy a többi szülő/gyerek választása alapján döntünk mi is. Nagyon népszerűek a különböző informatikai táborok, ám csak azért, mert sok barátja ott lesz, a mi gyermekünk nem biztos, hogy jól fogja érezni magát, ha alapvetően szívesebben tölti a szabadidejét például kézműveskedéssel. Szeretnénk, ha az idegen nyelvi ismeretei gyarapodnának a nyári szünetben, hiszen mi szülőként tudjuk, hogy nyelvtudásra szüksége lesz a későbbiekben? Ám lehet, hogy ő 12 évesen mégsem örömmel tölti ezzel az idejét egy egy hetes táborban, minden délelőtt több órában. Szeretnénk, ha kicsit izmosodna és a haverjai is sportolnak? Mégsem biztos, hogy jó döntés, ha mi is focitáborba íratjuk a könyvmoly, testnevelés órán is csak nehezen boldoguló gyermekünket.
„Az első lépés tehát, hogy közösen válasszunk tábort. Ha nem a gyermekünk érdeklődésének megfelelő a tematika, akkor egyedül fogja érezni magát a táborban, unatkozni fog és nagy valószínűséggel számíthatunk a hazajövetellel kapcsolatos „segélykérő” hívásokra.”
Mit tegyünk, ha fehérköpeny-fóbiás a gyerek?
2019. augusztus 04.
A cikksorozat első részében arról számoltunk be, hogy néha bizony egy pár éves gyerek nem kis fejtörést tud okozni a felnőttnek, amikor a szupermarket közepén „csokiért üvölt”. Jelen cikkben azt vennénk sorra gyakorlati szempontból, hogy mit csináljon a szülő, ha orvoshoz kell vinni a gyereket, és vajon minden gyerek fél-e az orvostól.
Ha a félelem fogalmát kellene meghatároznom, akkor azt mondanám, hogy olyan érzés, sőt lehangoló, nyomasztó érzés, amelyet akkor élünk meg, ha fenyegetve érezzük magunkat. Tehát egy külső veszélyre vagy akár fájdalomra adott válasz.
A pszichológusok a félelmet olyan alapérzelmek közé sorolják, mint például az öröm, szomorúság és a harag. Mielőtt tovább értelmezném a félelem fogalmát és annak jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a félelem nem egyenlő a szorongással. ezek nagyon gyakran a hétköznapi szóhasználatban összemosódnak, de ki kell mondani, hogy az elnagyolt szóhasználat még szakmai körökben is felbukkan. Részben ez annak is köszönhető, hogy nehéz meghatá- rozni az átmenetet.
Sok hasonlóság érhető tetten, de gyakran az általánosítás terméke, vagyis az emberek nem tudatosan, saját maguk egyszerűsítenek le fogalmakat az érthetőség, megfoghatóság érdekében. Ennek értelmében egy gyerek vagy egy felnőtt a legtöbb esetben fél az orvostól, tart a helyzettől, ami csak ritkábban fordul át szorongásba.
Az orvostól való félelem annyira gyakori, hogy már külön neve is van: fehérköpeny-fóbia. Már azt is kimutatták, hogy sok embernek az orvos látványától, jelenlététől is megemelkedik a vérnyomása, még akkor is, ha ő maga egyáltalán nem érzi izgatottnak, idegesnek magát.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...111112113...297