


Információk, érdekességek
Nagy túlsúllyal a fogyáshoz vezető életmódváltás első lépései a legnehezebbek. Miért adjuk itt mindig fel?
2017. október 16.
A túlsúly és a mozgáshiány miatt az általános kondíciónk sincsen megfelelő szinten, tehát nagyon hamar elfáradunk. Nem csoda, hogy így a kedv, a motiváció is tovaszáll, felváltja a sikertelenség "élménye" és a csalódottság. Itt hamar véget is szoktunk vetni az életmódváltásnak, megállapítjuk, hogy ez nekünk nem megy, többnyire feladjuk.
Ha mégsem adjuk fel, látszólag az egyetlen megoldással, a drasztikus diétákkal kínozzuk testünket-lelkünket. Az eredmény persze nem lesz tartós, sőt nagyon gyorsan visszaszaladnak a szenvedéssel leadott kilók, ugyanis a diéták többsége az első időszakban vizet von el a szervezettől, majd az izmot építi le, de a zsírszövet ott marad, bár a mérleg valamivel kevesebbet mutat. A kevesebb izom még kevesebb kalóriát éget el, az ördögi kör vége, hogy amikor visszatérünk a szokásos étkezési szokásainkhoz, a lecsökkent, edzetlen izomtömeg még az eredeti, rossz állapotnál is kevesebb kalóriát éget, így még több zsírt kezd el raktározni.
Színek és ízek – Kora őszi gyümölcs- és zöldség-kavalkád
2017. október 15.
A késő nyári és kora őszi hónapokban is sok friss nyersanyagot kínál a természet. A színes, ízletes gyümölcsök és zöldségek a klasszikus tápanyag-összetevők mellett más és más vitaminokat, egészségvédő antioxidáns bioaktív anyagokat tartalmaznak.
Különösen értékesek a színanyagokban gazdag piros, sötétzöld és mély-sárga színű termények, melyek mindenikéből kellene naponta egyet-egyet fogyasztani. Mert minél többfélét eszünk, annál többféle táp és védőanyagot veszünk magunkhoz. Kisbabánk részére lehetőleg bió termesztésű és friss árút vásároljunk, és felbontás előtt alaposan mossunk meg mindent a banánt, a narancsot és a dinnyét is. A kiszáradás, a színek fakulása, a barnulás, a foltosodás valószínűsítik a flavonoidok bomlását, jelzik a fitovegyületek aktivitásának gyengülését, sőt a létrejött oxidálódott anyagok élettani hatása egyenesen károssá is válhat.
Gyümölcsöt éhgyomorra
A gyümölcs javítja az anyagcserét, elősegíti a salakanyagok kiürülését, méregtelenít, frissíti az izmok- és az agy működését, és ezáltal fokozza a szervezet ellenálló képességét. A gyümölcsök társítása, az ízek és színek sokfélesége mellett, az alkotórészek jótékony hatását is összesíti. A gyümölcsöket éhgyomorra vagy étkezések közben fogyasszuk, így érvényesül legjobban frissítő, tisztító, immunerősítő hatásuk. Az is helyes megoldás lehet, ha minden napra tervezünk egy tisztán gyümölcsöt tartalmazó étkezést.
Zöldséglé a legkisebbeknek
A zöldségek rákmegelőző, immunerősítő, gyulladáscsökkentő és béltisztító hatású magas rosttartalmú növények. Fogyasztásuk a fő étkezések részét képezve – zöldség lé, saláta, vagy zöldfőzelék formájában -, naponta szükséges a csecsemőkortól kezdve egészen életünk végéig. A kisbaba emésztőrendszere 6 hónapos koráig a zöldségrostot nem képes megemészteni. A kipréselt zöldség levét azonban igen, és vitaminitalként a gyümölcslevekkel azonos értékűnek tekinthető. Számukra a zöldséges főtt ételeket szükséges kiegészíteni más energia és tápanyagban – főleg fehérjékben – gazdagabb élelmiszerrel (hús, tojás, olaj, gabonaneműek, stb.).
Moho Sapiens - Azok vagyunk, amit felfalunk?
2017. október 08.
A nagy zabálásoknak megvan - bizonyos tekintetben mindig is megvolt - a maga helye a kultúránkban. A lucullusi lakomák hozzátartoznak a családi, baráti összejövetelekhez, ünnepségekhez. Minden ünnepet egy nagy evés zár le, gondoljunk csak a lakodalomra, az érettségi bankettre, az ünnepi vacsorákra, stb. Mai rohanó világunkban is jó volna, ha legalább egyszer egy nap le tudna ülni a család együtt az asztal köré, hogy engedjenek az ősi vágyunknak, és az étkezés során ápolják a társas kapcsolataikat.
Nagy étkezésre szinte minden nagyobb társas összejövetel során sor kerül. Legtöbbször magának a találkozásnak az apropóját is az étkezés adja. Másszor a társas összejövetel egy momentumát jelenti a közös étkezés. Ilyen például a halotti tor.
Ez utóbbi kapcsán érdekes megjegyezni, hogy valaha ennek keretén belül magát az elhunytat fogyasztották el a hozzátartozók, hogy bölcsességét és tudását a magukévá tegyék, és azonosuljanak vele.
Később ez annyiban módosult, hogy már nem az elhunytat ették meg, csupán megterítettek a számára, vagy a kedvenc ételeit ették, manapság pedig a gyászszertartás keretein belül történő evés egyfajta vigasztalódási eszköz, mely a szeretett, elvesztett személy póttárgyaként is értelmezhető.
Fűszerrel szórt karaj
2017. október 02.
Egyszerűen elkészíthető finomság, a fűszerek miatt nem lesz egyhangú soha!
Hozzávalók: 1 kiló csontozot karaj egyben, 4-5 gerezd fokhagyma, só, bors, pirospaprika, kakukkfű, rozmaring, olaj
A húst megmosom, megtörölgetem és kb. 1 cm-enként bevágom de nem teljesen az aljáig. A fokhagymát megpucolom, összezúzom, 1 dl olajba keverem, ízesítem még a fűszerekkel. Ezzel a keverékkel megkenegetem a húst kívül és a mélyedésekben is. Egy madzaggal összekötöm úgy hogy a szeletek összeérjenek. A tetejét is meglocsolom a fűszeres olajjal, 1 dl vizet aláöntök és fóliával letakarva 180 fokos sütőbe teszem. 1 órán keresztül sütöm, ezután leveszem a fóliát és a tetejét megpirítom.
Melegen és hidegen is kiváló, bármilyen körettel fogyasztható!
Egy falatot még a mama kedvéért!
2017. október 01.
Az evéssel gyakran van gondunk. Sok szülő, de különösen nagyszülő a gyermek súlynövekedését tekinti a fejlődés legfontosabb mutatójának. Elszomorodnak, ha gyermekük nem hízik annyira, mint szeretnék, és igyekeznek elkövetni mindent – néha túl sokat is – a gyorsabb gyarapodás érdekében. Pedig…
… vigyázni kell: az elhízás alapjait ebben az életkorban lehet lerakni!
Igaz ugyan, hogy sajnos egyre több a túlsúlyos gyermek is, de sok családban jelent napi problémát az étvágytalan, sovány, vagy legalábbis annak tartott gyermek. Gyakran keresik fel a gyermekorvost azzal a panasszal, hogy: “ez a gyerek olyan egyszálbélű, nem hajlandó semmit, de semmit megenni. Látszik is rajta, hisz olyan sovány szegény, hogy az összes bordája kiáll”. Pedig mindent elkövetnek azért, hogy az általuk helyesnek vélt mennyiséget megegye a gyerek. Megígérik, hogy megkapja a rég áhított játékot, ha megeszi a főzeléket, vagy éppen megbüntetik, ha nem eszi meg.
A vizsgálat és a testsúlymérés aztán legtöbbször kideríti, hogy szó sincs kóros soványságról, éppen csak átlagos, vagy kevéssel van az átlag alatt a kis páciens testsúlya. Az étvágytalanságról meg annyit, hogy a nagymama szerint egyedül üdvözítőnek tartott tökfőzelék helyett szívesebben eszik csipszet, csokit, ropit a csemete.
Az „étvágytalanságra nevelést” már legtöbbször csecsemőkorban elkezdjük
Megtanítjuk a gyermeket az étel elutasítására. Ezt legtöbbször a gyakori kínálgatással, esetleg kényszerítéssel váltjuk ki a gyermekből. Ismerős a cirkusz, amikor a szülők a gyermek körül ugrálnak és a legkülönbözőbb módon igyekeznek még egy-egy plusz falatot beleerőltetni („na még egy katonát a mama kedvéért”). Ilyen esetben az étkezés egyébként kellemes élménye komoly megrázkódtatást jelent a gyermek számára és elutasítja azt az ételt is, amit egyébként szeretett. Sőt sokszor, ha meglátja azt a személyt, aki mindenáron meg akarta etetni, rögvest elmegy az étvágya.
Egy felnőtt ismerősöm mesélte, hogy sovány gyermek volt, ezért az édesanyja mindenáron meg akarta etetni. Ennek az lett az eredménye, hogy még ma is, ha meglátja az édesanyját, elmegy az étvágya. Még akkor is, ha korábban szívesen evett volna.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...138139140...293