Információk, érdekességek
Az antibiotikum asztmára hajlamosít?
2020. január 22.
Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.
Antibiotikumok és bélflóra
Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.
Új megközelítésben
A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.
A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását okozhatják, illetve a Haemophilus influenzae és a Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.
Heparint használ? Ezeket érdemes tudnia róla!
2020. január 22.
A heparinok a véralvadásgátló terápia és a vérrögök kialakulásának prevenciós részét képezik a kumarin-származékok és az új típusú antikoagulánsok (NOAC) mellett. Hogy pontosan mit érdemes tudni róluk, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.
A heparin és annak története
A heparint a májból (hepar) 1916-ban Jay McLean vonta ki medikus korában, majd e jelentős felfedezés után elment körzeti orvosnak, de ez elég volt neki a halhatatlansághoz. Az un. frakcionálatlan heparin sokáig a legjobb véralvadásgátló volt, azonnal hatott, de csak bőr alá adható formában volt alkalmazható. A heparin tulajdonképpen a legnegatívabb töltésű molekulája szervezetünknek, az un. mastocyták termelik, és belőlük szabadul fel igen kis mennyiségben élettani körülmények között is. Töltése miatt rengeteg anyagunkhoz, sejtjeinkhez, receptorainkhoz stb. kötődik. Tulajdonképpen egy poliszacharid, hosszú cukorlánc, de teljesen pontosan a szerkezetét ma sem ismerjük. E molekulák különböző lánchosszúságú fragmenteket, részeket alkotnak, ezért a 60’-as években „megpucolták” a heparint úgy, hogy legalább molekulasúly szerint nagyjából azonos nagyságú láncokból álljon: így gyártották a cégek az un. alacsony molekulatömegű heparinokat (LMWH).
A heparin és az un. alacsony molekulatömegű heparinok széles körben alkalmazott véralvadásgátlók, melyek a szervezet egyik természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak és a véralvadásban szereplő összes enzimnek –a mi szempontunkból a legfontosabb az aktivált X faktor és a thrombin – inaktív komplexbe kötődését gyorsítják meg.
A forgalomban vannak alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH), melyek kevesebb mellékhatással rendelkeznek, biohasznosulások csaknem 100%-os. A heparinok alkalmazása a mélyvénás trombózis/tüdőembólia igen hatásos kezelési és prevenciós módja, melyet bőr alá, injekció formájában kell bejuttatni. Ezt szükséges alkalmazni például a legtöbb műtét után (pl. csípő-, térd-, daganatok, stb), sokaknál császármetszés után, trombózis/tüdőembólia után, dialízis során, valamint várandósság során a trombózisra való fokozott hajlam esetén (LMWH-kezelés).
Ez utóbbi során igen fontos, mivel a terhesség önmagában is megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, ezért ez idő alatt gyakrabban lép fel trombózis. Jó oldala, hogy nem jut át a méhlepényen és nem választódik ki az anyatejjel, így biztonságos (ellentétben a többi véralvadásgátlóval) mind a várandósság, mind a szoptatás során. Mindemellett a kardiológiai alkalmazása is igen elterjedt az invazív beavatkozások kapcsán.
Miként kell alkalmazni a heparin injekciót?
A heparint injekciót a fertőtlenített bőr alá, vénába kell bejuttatni, szakorvos által meghatározott dózisban. Emiatt alkalmazása kissé nehézkes. Leggyakrabban hasfalba szúrják, ám vannak, akik felkarba, combba adják be. Naponta változtassa a beadás helyét! A lényeg, hogy zsírszövetbe adja!
Heparin esetén fontos a terápia első két hetében a heti kétszeri vérlemezkeszám mérés, valamint a májfunkciók ellenőrzése is, tehát a heparin adagolását ellenőrizni kell! LMWH esetén egyedül a vérlemezkeszám mérése szükséges. (A frakcionálatlan heparin dózisának ellenőrzése az un. APTT idővel történik, aminek a 2,5-szeres megnyúlása optimális).
Amikor a gyógyszer sem segít a magas vérnyomáson
2020. január 11.
Mi történik akkor, ha sem az életmódváltás, sem a különböző gyógyszerek nem viszik lejjebb a magas vérnyomást? Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a rezisztens hypertoniáról beszélt.
Mi lehet az oka?
A (gyógyszer) rezisztens hypertonia azt az állapotot jelöli, amikor a magas vérnyomás sem az életmódváltás, sem legalább 3 gyógyszer (melyek közül az egyik diuretikum) maximális tolerálható adagja ellenére sem csökken. Ezt az állapotot nehéz kezelni, de mindenképpen meg kell tenni a legfontosabb lépést: ki kell deríteni, mi okozza a jelenséget. Elsősorban az olyan kézenfekvő okoknak kell utánanézni, hogy a páciens valóban az előírásoknak megfelelően szedi-e a gyógyszerét, megfelelő-e az elrendelt gyógyszer adagja, és hogy nem az ún. fehérköpeny-szindróma miatt magas az érték az orvos jelenlétében.
Kapocsi doktornő szerint meg kell vizsgálni a túlkezelés lehetőségét is, amikor a nagy mennyiségű gyógyszer súlyos vérnyomásesést okoz, amire válaszul a vérnyomás szabályozásáért felelős mechanizmusok túlkompenzálnak, és vérnyomás kiugrásokat okoznak. Ehhez járulhat még a beteg egyre fokozódó stresszes állapota, ami többek között a “sikertelen kezelés” miatt jön létre.
Ha ezekre a kérdésekre kielégítő válasz született, utána kell járni, nem másodlagos magas vérnyomásról van-e szó, vagyis arról, hogy egy elsődleges betegség következményeként emelkedett meg a vérnyomás. Ilyen lehetséges okok állhatnak többek közt a rezisztens hypertonia mögött:
– Probléma azon hormonok működésével, amelyek kontrollálják a vérnyomást.
– Veseartéria szűkület, ami miatt kevesebb vér áramlik a vesékben, így azok úgy érzékelik, mintha a vérnyomás alacsony lenne. Ezért felszabadul a renin nevű hormon, majd fokozódik az érösszehúzó és a vesében vizet és sót visszatartó anyagok aktivitása, amely okok miatt megemelkedik a vérnyomás.
– Alvászavarok, főként az alvási apnoé, amely egyfajta éjszakai légzéskimaradás, amely során a páciens álmában egy ideig nem vesz levegőt, majd levegőért kapkodva ébred, éjszakánként akár többször is.
– Meglévő szív-érrendszeri betegségek és/vagy diabétesz.
– Elhízás, alkoholizmus vagy más, olyan anyagok fogyasztása, amely megemeli a vérnyomást.
Mit használjunk orrdugulás, orrszárazság és pollenek ellen?
2019. november 24.
A változékony időjárás és a pollenszezon miatt mostanában egyaránt kínlódunk a nátha és az allergia tüneteivel. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen orrspray-ket érdemes használni a tünetek ellen?
Náthás orrdugulásra
Nátha esetén jelentkező orrdugulás ellen kiválóan beválnak az ún. orrnyálkahártya lohasztó készítmények. Ezek az orrnyálkahártyában található apró ereket húzzák össze, ezáltal csökkentik az orrdugulást okozó duzzanatot, így újra szabadon lélegezhetünk az orrunkon keresztül. Habár recept nélkül is beszerezhetők, ám fontos, hogy csak a betegtájékoztatóban leírt ideig alkalmazzuk az orrspray-ket, ne szokjunk rá, hosszabb ideig használva az orrnyálkahártyát károsíthatják!
Allergiás orrdugulás ellen
Ha légúti allergia miatt nem kapunk az orrunkon levegőt, akkor ne az előbb említett készítményeket keressük. Allergiás orrdugulás ellen gyulladást csökkentő, szteroidos, esetleg antihisztaminnal kombinált orrspray-re van szükségünk. A receptre kapható készítményeket hosszú távon is biztonsággal alkalmazhatjuk, akár az egész pollenszezonban, amíg az allergén növény virágzása tüneteket okozna. Ne féljünk, a szteroid csak helyileg szívódik fel az orrnyálkahártyáról, emiatt mellékhatásoktól sem kell tartanunk.
Ha orrszárazság jelentkezik
Orrszárazság lehet autoimmun betegségek tünete, okozhatja túlzásba vitt nyálkahártya lohasztó orrspray használat is, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként vagy hormonális változások következtében is jelentkezhet. Gyakran épp a nátha vagy allergia kezelésére szolgáló, szájon át szedhető készítmények okozzák, ezért kiegészítésként vagy megelőzésre is érdemes tengervizes orrspray-t használni. Már gyermekkortól és várandósság esetén is alkalmazható készítmények.
Babát tervez? Ezt tudnia kell, ha vérnyomás gyógyszert szed
2019. november 22.
A magas vérnyomás rendezését célzó gyógyszerek ma már nagyon jó hatásfokkal, biztonságosan működnek, van azonban néhány olyan kivétel, amelyet mindenképpen tekintetbe kell venni. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az ACE-gátlók és a várandósság kapcsolatát elemezte.
Hogyan hatnak az ACE-gátlók?
Az angiotenzin olyan, a szervezetben termelődő anyag, amely természetes módon képes emelni a vérnyomást. Az ACE-gátlóknak nevezett gyógyszerek ennek az anyagnak, az angiotenzin II nevű enzimnek a képződését gátolják, vagyis megakadályozzák, hogy miatta emelkedjen a vérnyomás. Ezek a szerek ráadásul nem csak a szívelégtelenségben szenvedőkre hatnak jól, de a magas vérnyomás miatt kialakult szövődmények kezelésében is hatásosak. Ezen a gyógyszercsoporton belül is megkülönböztethetőek az egyes hatóanyagok, és ennek megfelelően több különböző gyógyszert nevezhetünk ACE-gátlónak.
Általánosságban elmondható róluk, hogy a táplálékfogyasztás nem befolyásolja a hatásukat, a savlekötők azonban csökkentik a hatásfokot. Asztmásoknak, krónikus hörgőszűkületben szenvedőknek nem ajánlott a szedésük, mert mellékhatásként előfordulhat kínzó, száraz köhögés. Ugyanígy meg kell fontolni a szedést károsodott veseműködés esetén, mert az ACE-gátlók a vesén keresztül ürülnek. Ezen kívül van még egy fontos szempont, amit a gyógyszer elrendelésekor figyelembe kell venni: a babatervezés, a várandósság és a szoptatás kérdése.
Mit kell tekintetbe venni kismamáknál?
A fogamzóképes korban levő hypertoniás nőket fel kell világosítani, hogy terveznie kell a terhességet. Amennyiben ACE-gátlót szed a vérnyomás kezelésére, el kell azt hagynia, amikor teherbe szeretne esni. Ez azt jelenti, hogy amikor nem védekezik a teherbe esés ellen, akkor már más gyógyszerrel kell kezelni a vérnyomását. Ha erre nem figyel és mégis teherbe esik ACE-gátló szedése mellett, azt azonnal el kell hagyni, amikor a terhesség kiderül. A ma érvényben levő ajánlások szerint terhesség alatt tilos ACE-gátlót szednie a kismamának, van lehetőség a terhesség alatt más gyógyszerekkel és életmódbeli kezeléssel féken tartani a vérnyomást – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...212223...84