Információk, érdekességek
A nevetés gyógyít?
2023. március 27.
A szociális kapcsolatteremtés előmozdításán kívül a nevetés egyszerű gyógymód is lehet, fizikális és mentális egészségünk segítője. Összpontosítsunk főbb előnyeire.
A nevetés jótéteményeit érdemes megismerni, mert mindenki profitálhat belőle.
Beindítja az endorfinok termelődését
A nevetés serkenti az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését az agyban. Ilyenek: a szerotonin (nyugtató) és a dopamin (boldogság) hormon, valamint az endorfinok. Ez utóbbiak természetes morfinok, fájdalom- és szorongáscsillapítók, melyek
elűzik a stresszt, valamint jó közérzetet és ellazulást biztosítanak.
Távol tartja a szív- és érrendszeri betegségeket
A nevetés kissé olyan hatású, mint a sportolás. Amikor kacagunk, a pulzusszám fokozódik, a szív „edződik”, ezért megerősödik, a vérkeringés felgyorsul, a vérrögképződés veszélye csökken,és mérséklődik a vérnyomás. Ezek a következmények hasznos eszközei a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének.
Ellazítja az izmokat
A nevetés megmozgatja, ellazítja az izmokat, és nemcsak az arcét, beleértve a járomcsonti izmokat, hanem mintegy 400 továbbit is, pl. a hát, a mellkas, a has és a comb izmait is. Amikor nevetünk, az egész test bekapcsolódik: egyes neurológusok ezt nevezik „belső kocogásnak”, mivel igazi gyengéd torna, amely végül a test kellemes ellazulását váltja ki.
Oxigénnel tölti fel a szervezetet
A nevetés kiüríti és friss levegővel tölti meg a tüdőt. Nevetéskor a mellkasüreget a hastól elválasztó rekeszizom emelkedik és süllyed, mely összehúzódások fokozzák a tüdőbe áramló levegő menynyiségét. Gyorsul a légzés, és a szervezet szöveteinek oxigénellátása fokozódik. A szaggatott légzésforma hasonló a jógában gyakorolt légzéshez.
Enyhíti a depressziót
Még a legnagyobb bajok, a legfájdalmasabb megpróbáltatások esetén vagy kritikus pillanatokban is meglephet minket a nevetés (néha nem megfelelő módon). Ekkor néhány másodpercre elfelejtjük a nehézségeket, csak a jelen pillanatot éljük meg, és teli torokból nevetünk. Ajándék a nevetés, amely megmutatja, hogyan lehet hasznos túlélési mód, mert segít problémáink viszonylagossá tételében, a depresszió enyhítésében, a stressz oldásában.
D-vitamin-pótlás: Újdonságok az aktuális hazai ajánlások alapján
2023. március 23.
A D-vitamin-pótlás szükségessége ma már aligha kérdés; sokkal inkább fókuszban van a D-vitamin adagolásának a módja. Kinek, mikor és mennyi D-vitaminra van szüksége?
Kilenc magyarországi orvostársaság 2022-ben közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normál tartományával, a D-vitamin-pótlás során alkalmazandó dózisokkal és az adagolási móddal kapcsolatosan.
A következőkben ismertetjük a hazai konszenzusajánlás legfőbb megállapításait, és az ajánlások mentén válaszokat adunk azokra a kérdésekre, amelyekkel a táránál állva is találkozhatunk.
A D-vitamin több mint „csontvédő” vitamin
A legrégebben ismertek és bizonyítottak a D-vitamin csontokat érintő hatásai. D-vitamin hiányában csontlágyulás (=osteomalacia), míg gyermekkorban rachitis alakul ki. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a szövettanilag igazolt csontlágyulás gyakorisága 25-30%-ra tehető.
A D-vitaminnak a csontok egészségében játszott szerepét bizonyítja az is, hogy a csípőtáji törést szenvedő betegek több mint 90%-ánál jelentős D-vitamin-hiány mutatható ki. Kiemelendő azonban, hogy a D-vitamin adása önmagában nem elegendő; az előnyös csonthatások megjelenéséhez optimális kalciumellátottság is szükséges. Vizsgálatok igazolják, hogy a kalciummal kombinált D-vitamin-bevitel jelentős kockázatcsökkentő hatással rendelkezik mind az összes, mind pedig a csípőtáji törések vonatkozásában [1].
Ismert és elfogadott, hogy a D-vitamin szervezetbeni szerepe messzemenően túlmutat az előbb említett, csontrendszerre kifejtett hatásokon. A friss hazai konszenzusajánlásból is kiderül, hogy a megfelelő D-vitamin-ellátottság többek között elengedhetetlen
– az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez,
– tumoros betegeknél a halálozási kockázat előnyösen történő befolyásolásához,
– szülészeti és nőgyógyászati szempontból is lényeges vitaminról van szó, hiszen D-vitamin szükséges az egészséges női nemi működéshez (a D-vitamin-ellátottság meddőség, visszatérő vetélés, terhesség, policisztásovárium-szindróma [PCOS] esetén kulcsfontosságú).
Hatása a Covid-19-fertőzésre
Az utóbbi időszakban a Covid-19 kapcsán is előtérbe került a D-vitamin-pótlás. Világszerte több száz vizsgálat zajlott/zajlik, amelyeknek célja a Covid-19 és a D-vitamin-ellátottság/D-vitamin-pótlás közötti kapcsolat megismerése. Leszögezhető, hogy a D-vitamin nem képes az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés kivédésére, de a megelőzési céllal, valamint a Covid-19-betegség korai vagy későbbi fázisában alkalmazott D-vitamin egyaránt képes a súlyos Covid-19 gyakoriságának és az általa okozott elhalálozásnak a csökkentésére [2].
A rendelkezésre álló eredmények szerint a D-vitaminnak a Covid-19 korai vagy későbbi fázisában való adása 68%-os, ill. 47%-os javulást idéz elő a Covid-19-cel összefüggő halálozás vonatkozásában [2].
A koronavírus okozta fertőzések kezelése kapcsán már vannak D-vitaminnal kapcsolatos, dozírozásbeli támpontok. A Covid-19-fertőzés ideje alatt (az otthon lábadozóknál is) a szokásosnál nagyobb D-vitamin-adagok szedése javasolt. Napi 4000–6000 NE D3-vitamin szedhető 10 napon keresztül [3].
Összegzés: a D-vitaminnak a pandémiás szerepén is túlmutat az a többszörösen alátámasztott tény, amely szerint D-vitamin-hiány esetén (vagyis, ha elmarad a szükséges pótlás) a halálozási kockázat emelkedik.
Mi áll az ember-fecske konfliktusok hátterében?
2023. február 20.
Miért verik le sokan a fecskefészkeket? Mi ennek a következménye? Egy fecske nem csinál nyarat, de rengeteg bosszantó rovart felfal…
A címben feltett kérdésre egyszerű a válasz: bizony a fecskeszar az oka. Pedig van más megoldás, mint a fészkek leverése, és a helyzet elég súlyossá vált már: az elmúlt két évtizedben több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk.
A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.
A rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek, melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése. A hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
Minden fecske legalább 1 kg repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt, muslicától a nagyobb légy mérettartományig. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ez azt is jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad!
Rá kellene venni az embereket, hogy ne dohányozzanak
2023. február 11.
A dohányzás összefügg a legnagyobb számban halált okozó daganatos betegséggel, a tüdőrákkal. Leszokni nagyon nehéz - ezért a legjobb, ha nem is szokunk rá!
Globális szinten évente mintegy 10 millió ember hal meg daganatos betegség következményeként, és a szakemberek becslése szerint ez a szám 2030-ra 13 millió is lehet, ha nem teszünk ellene semmit. A daganatos betegségek közül a tüdőráknak a legnagyobb az aránya, 11,6%-kal, de a daganatos betegségek okozta haláleseteknek már 20%-áért felelős a tüdőrák. Az Európai Unió országai közül lakosságarányosan sajnos Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek száma (2019-es adat).
A tüdőrákos megbetegedések 85%-a a dohányzásra vezethető vissza, és ez azt is jelenti, hogy a tüdőrák megelőzésének leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorítása. A dohánytermékek árának az elmúlt években tapasztalt drasztikus emelkedése és a dohányzás tiltása a vendéglátóhelyeken eredményezett némi csökkenést a dohányosok számában Magyarországon is, de a füstölők tábora, azaz a tüdőrák szempontjából a legnagyobb kockázatnak kitett csoport még így is riasztóan nagy: a felnőtt férfiak több mint egynegyede, a felnőtt nők több mint egyötöde dohányzik rendszeresen.
A dohányzásról leszokni igen nehéz. A dohányosok nagyobb része le akar szokni, tervezi, hogy nekivág, és mindannyian ismerünk olyan dohányosokat, akik már legalább egyszer megpróbálták letenni a cigarettát, de kudarcot vallottak. A legkülönbözőbb módszerekről lehet hallani, amelyek segítik a leszokást, és minden bizonnyal számos esetben ezek a módszerek is hozzájárultak ahhoz, hogy valaki sikeresen megszabaduljon a káros szokásától. De mind a mai napig egy olyan módszer sincs, amely könnyűvé tenné a nikotinfüst elhagyását, és ezáltal tömeges, áttörő eredményt ért volna el. Semmilyen függőséget nem lehet gyorsan és szenvedésmentesen megszüntetni, a dohányzás sem kivétel.
A legjobb, ha valaki el se kezdi a dohányzást, és társadalmi szinten is valószínűleg az az egyik leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorításának, ha az „utánpótlást” sikerül visszafogni. A dohányzók döntő többsége fiatalon kezd el füstölni, olyan időszakban, amikor még a szüleikkel élnek, vagy legalábbis még rendszeres és gyakori a kapcsolatuk velük. Ilyen értelemben a szülő feladata is, hogy hatni próbáljon az akár már felnőtt gyerekére, például azzal, hogy rendszeresen figyelmezteti őt a dohányzás nyilvánvaló ártalmaira, arra, hogy milyen nehéz egy már kialakult függőségből visszajönni, vagy akár arra, hogy mennyibe is kerül anyagilag a rendszeres dohányzás. Az egészségtudatosságot növeli, ha egy fiatal dohányost rávesz a családja vagy a baráti köre, hogy járjon szűrővizsgálatra.
Tipikus tünetek nélkül is lehet melanomás
2023. január 22.
Ha az önvizsgálat során csak az anyajegyeinkre koncentrálunk, könnyen átsiklik a szemünk az egyéb bőrkinövéseken, melyek ugyan anyajegyekhez nem hasonlóak, ám épp olyan kockázatot jelentenek. Az amelonatikus melanoma nem tartalmaz barna festékanyagot, így nehezebb diagnosztizálni. Tüneteiről és kezeléséről dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nyilatkozott.
Mi az amelonatikus melanoma?
A melanomával szemben az amelonatikus melanoma nem tartalmaz melanint, azt a festékanyagot, amely az anyajegyek jellegzetes barnás árnyalatú színét is adja. Az amelonatikus melanoma ezért halvány rózsaszín-vöröses árnyalatú bőrkinövésként jelentkezik a bőrfelszínen. Alakja és színe miatt egy apró sérülésre, vagy gyógyulófélben lévő pattanásra emlékeztethet. Egy 2012-es tanulmány szerint a melanomás esetek 3,9, egy 2014-es felmérés szerint pedig 8 százalékában fordult elő.
Nagyobb kockázatot jelent, mint a melanoma?
A melanoma viszonylag jól felismerhető tünetekkel jelentkezik, a laikus szem számára is feltűnő az anyajegy színének, méretének, alakjának, vagy formájának megváltozása. Az amelonikus melanoma esetében azonban a tünetek nem ennyire jellegzetesek, így a gyógyulás esélyei hiába egyeznek meg a melanomáéval, rendszerint későn kerül felismerésre, emiatt a halálozási arány is valamivel magasabb. Egy 2014-es vizsgálat szerint a diagnózist követő 5 évben a túlélők aránya amelonatikus melanoma esetén 88, melanoma esetében 95 százalék.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...163