Információk, érdekességek
Söpörni lehet a kullancsokat
2006. május 02.
Bár az igazi kullancs-szezon május végén kezdődik, hazánk egyes területein máris söpörni lehet a veszélyes vérszívókat.
Egy pécsi fogorvos mesélte a minap, hogy szombathelyi tartózkodása alatt kutyájáról alkalmanként 15-20 vérszívót kellett eltávolítania, de ő sem úszta meg a kirándulással egybekötött természetjárást 4-5, a bőrébe furakodott kullancs nélkül. A jelenség azért volt meghökkentő számára, mert Pécsett idén még nem találkozott ilyen mennyiségű vérszívóval.
Égési sérülések
2006. április 03.
Az égési sérülések különleges helyet foglalnak el a balesetek között. Statisztikai adatok szerint az összes baleset több mint 5%-a a testet ért magas hőmérséklet következtében létrejövő károsodás. Ezek közül kiemelkedő a – főképp gyermek- és időskorban előforduló – forrázás.
Az égési sérülés súlyosságát a károsodott testfelület kiterjedése és mélysége, valamint a beteg kora alapvetően meghatározza. A trauma nagyságát csak egy adott időpontra vonatkozóan értékelhetjük, ugyanis a bőr nagyon rövid idő alatt képes nagy mennyiségű hő felvételére és tárolására.
Mi a madárinfluenza?
2006. március 30.
A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A-vírusának különböző altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különböző mértékben érzékenyek az influenzavírusok változataira. A vadon élő vízi szárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a házi szárnyasok azonban érzékenyebbek a fertőzésre. Utóbbiaknál is vannak eltérések: míg a házityúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül érzékeny a vírus enyhébb változataira is. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a hírhedt H5N1-es altípus szárnyasokban nagy kiterjedésű járványokat okozhatnak.Elhunyt Dr. Béres József
2006. március 27.
A Béres Család és a Béres Csoport fájdalommal tudatja, hogy 2006. március 26-án délelőtt, rövid betegség után Budapesten elhunyt Dr. Béres József, Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója.
"Soha egyetlen embertársam életéről nem akartam, nem akarok és nem is tudnék lemondani. Más a dolgom a világban" - üzente egész életével és munkásságával Dr. Béres József.
Kérdések és válaszok a madárinfluenzáról
2006. március 08.
A madárinfluenza a különféle házi baromfiállományokban világszerte előfordulhat. A vadon élő madárfajok közül elsősorban a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak) lehetnek fertőzöttek, és ezek azok, amelyek többnyire tünetmentesen hordozhatják a vírust. Azok a fajok, amelyek megbetegszenek a madárinfluenzától, legyengülnek és elpusztulnak, még mielőtt messzire vihetnék a vírust. Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és az ürülékükkel ürítik. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben rövid ideig életképesek maradnak. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb. A vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan ("iparszerű körülmények között") tartott csirkeállományoké.További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...142143144...163