Információk, érdekességek
Fáj a nyaka? 7 tipp a fájdalom ellen
2023. március 21.
A nyakunk nem csak sérülés vagy rossz mozdulat miatt fájdulhat meg, de akár a helytelen tartás vagy akár egy „elalvás” is okozhat fájdalmat. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa hasznos tippekkel szolgál a probléma kezelésére, megelőzésére.
A legfontosabb, hogy tudjuk, mitől fáj
A nyaki fájdalom igen gyakori azoknál, akik munkájukból eredően sokat terhelik, esetenként túlterhelik a vállövet, vagyis például a számítógépes munkát végzőknél, a kozmetikusoknál, fodrászoknál. Ezen kívül azonban sok más tényező is hajlamosít a nyakfájásra, a tartós hideghatástól a nem megfelelő párnáig vagy akár a teljesen más jellegű, nem mozgásszervi betegségekig.
– Akár akut, akár krónikus nyakfájdalomról van szó, az első, legfontosabb lépés a szakorvos felkeresése, hiszen tudnunk kell, pontosan mi okozza a panaszt. A diagnózis birtokában pedig már számos, hatékony segítő módszer közül választhatunk – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa.
– A kezelés magában foglalhatja a lokális fájdalomcsillapítást, gyógytornát, és olyan természetes hatású eljárásokot, mint az orvosi kollagén injekciókúra, a lökéshullám terápia és a neurálterápia. Az előbbi javítja a szövetek működését és felépülését, azonnali fájdalomcsillapító hatást képes kiváltani. Ugyanakkor a meglazult szalagrendszer erősítésével stabilizálhatja a laza, hipermobil ízületeket, és csökkenti a mozgásszervi tünetek okozta fájdalmat és mozgáskorlátozottságot, ezáltal jelentősen javítja az életminőséget. A lökéshullám kezelés lényege, hogy a keletkezett hanghullámok felpezsdítik a keringést, így a gyulladásért felelős anyagok gyorsabban elszállítódnak és a környező izmok elernyednek, így a fájdalom mérséklődik. A neurálterápia megfelelő technikával végezve pedig akut és krónikus fájdalmaknál, gyulladásoknál, gócos hátterű és reumás betegségeknél, gerincbetegségeknél, neuralgiáknál is képes segíteni. Az orvosi segítségen túl a páciensek is sokat tehetnek azért, hogy megszabaduljanak a fájdalomtól.
Orrdugulás, arcüreggyulladás és orrpolip? Poratka miatt is lehet!
2023. február 27.
*Légúti allergiára a legtöbben akkor gondolunk, ha heteken át szénanáthás panaszaink vannak: főként tüsszögés, orrfolyás, orr- és szemviszketés. Fontos tudni, hogy nem minden légúti allergia okoz ilyen tipikus tüneteket. Poratka allergia esetén például a makacs orrdugulás a legjellemzőbb panasz. További tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa számolt be.
Most van szezonja
A pollenallergiások fellélegeznek, ahogy a hidegebb napok beköszöntenek. A szezonális allergiák mellett azonban léteznek egész évben tüneteket okozó allergiák is, ilyen a háziállat-, a penészgomba- vagy a poratka allergia.
„Egész évben tüneteket okoz, mégis inkább ősztől tavaszig jelent problémát a poratka allergia. Ebben az időszakban töltjük a legtöbb időt zárt térben, így nagy koncentrációban lélegezzük be az allergént. A helyzet súlyosbodik, ha a fűtési szezonban a lakásban magas a páratartalom, a meleg, párás levegő ugyanis nagyon kedvez a poratkák elszaporodásához.”
Honnan ismerhetjük fel?
A poratka allergia jellegzetessége, hogy kevésbé a klasszikus tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés tünetei mutatja. Jellemzőbb a makacs orrdugulás, de az ismétlődő arcüreggyulladások és az orrpolip képződés kapcsán is gondolni kell rá.
„A légúti allergia miatt az orrnyálkahártya gyulladásban van, ez okozza az orrdugulást. Kezelés nélkül a tartós orrdugulás miatt gátolt orrlégzés, a melléküregek nem kielégítő szellőzése következtében visszatérő arcüreggyulladás jelentkezhet. A tartósan gyulladt orrnyálkahártyán pedig idővel szőlőszemre emlékeztető kinövések jelennek meg, vagyis orrpolip alakul ki.”
Zöldségekkel csökkenthető a szívbetegségek rizikója?
2023. január 15.
Előnyben a keresztes virágúak?
Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását. A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American Heart Association szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk.
(A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki – az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)
Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
Összefüggések az étrend és az érelmeszesedés közt
Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében. A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége.
Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
– A túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú élelmiszer (pl. olajos magvak, olívaolaj, omega-3 zsírsav-tartalmú tengeri halak), a zöldség, a gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
– A túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyik legoptimálisabb étrend a DASH-diéta, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs és zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék, teljes kiőrlésű gabona (vagy abból készült gabonaipari termék) fogyasztása, a rendszeres halevés, és a fehér húsok előtérbe helyezése.
14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget
2023. január 03.
A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.
A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.
Miért fontos a mozgás?
A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:
- Hangulatjavítás: a napi fizikai aktivitás lehetővé teszi a szorongásos és depressziós állapotok jayítását
- Egészségmegőrzés: a rendszeres testmozgás, sportolás hosszú távon szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásai magukban foglalják bizonyos betegségek kockázatának csökkentését. Ilyenek pl. a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, rákbetegségek, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, de a túlsúly és az elhízás is megelőzhető, illetve javítható vele.
- Az ülő életmód elleni küzdelem: az egész napos ülés, a mozgás minimálisra csökkenése pl. a napi munka jellege miatt, számos hátránnyal jár egészségünkre nézve. Okozhat többek közt magas vérnyomást, hasi elhízást, de még a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia kialakulása mögött is az állhat. Az inaktív izomzat fenntartása pedig az izomtömeg csökkenéséhez vezethet.
Ajánlások
Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.
Tippek, hogy a megfázás ne lehessen ünneprontó
2022. december 25.
Nyakunkon az ünnepek, a pihenés, a nyugalom és a békés családi együttlétek időszaka. A hideg idő miatt azonban gyakori, hogy valamilyen undok betegség épp ilyenkor keseríti meg az életünket. Egy nemzetközi kutatásból kiderült, a magyarok leggyakrabban a családi ünnepekről maradnak le azért, mert az ágyat nyomják, pedig megelőzéssel és a tünetek azonnali kezelésével bárki szeretteivel lehetne a fontos alkalmakon.
Bárkivel megeshet, hogy a megfázás épp a jól megérdemelt pihenés ideje alatt dönti le a lábáról. A legbosszantóbb talán ezek közül a karácsony, hiszen ilyenkor csak arra vágyunk, hogy a szeretteik körében élvezzük a meghitt ünnepek melegét. Megfázáskor azonban a tüsszögés, orrfolyás, láz és fájdalom átlagosan 5-6 napra is ágyba parancsolhat minket – világított rá a Wick Pharma GmbH nemzetközi, 15 ország bevonásával elvégzett kutatása.
Éppen a pihenésről mondjunk le?
A felmérésből az is kiderült, a válaszadók ötöde az ünnepeket – például a karácsonyt – hagyta ki legtöbbször a meghűlés miatt, de sokan maradtak le a tervezett vakációról és fontos családi eseményekről, például születésnapokról is. Az ausztrálok legtöbbször a munkahelyi eseményeket, míg a kínaiak a tervezett vakációt mondták le leginkább, mi magyarok pedig többségében a családi ünnepeket hagytuk ki.
Néhány egyszerű szabály, amellyel megelőzhetjük a bajt
A panaszok azonban nem csak a betegnek okozhatnak kellemetlenséget. A megkérdezettek több mint fele nyilatkozta azt, hogy a beteg családtag elronthatja a hozzátartozók kedvét is, és 55 %-uk szerint leginkább a családi együttlétekre hat negatívan. Még magasabb ez az arány a magyarok körében, mi ugyanis 70 %-ban gondoljuk úgy, hogy a meghűlt rokon jelenléte elronthatja a családi időtöltést. Az ünnepek előtt ezért különösen fontos a betegségek megelőzése, és a felkészülés a lehetséges megfázásokra.
„A felső légúti hurutok – melyek többségében vírusos eredetűek – szezonális megbetegedésnek tekinthetők abból a szempontból, hogy a nedves hidegben hamarabb megfázunk, ráadásul az ünnepek alatt sokkal több emberrel találkozunk, akiknek átadhatjuk a fertőzést, illetve el is kaphatjuk tőlük. Érdemes ilyenkor fokozottan figyelni a személyi higiéniára, mindenkinek külön zsebkendő, külön törölköző javasolt, kerülni kell a zsúfolt helyeket különösen akkor, ha már megfáztunk” – kezdte Dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész, audiológus főorvos, aki hasznos tanácsokat is adott betegség esetére.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...333435...174