Információk, érdekességek
A 2-es típusú betegeknél jelentős a szív-érrendszeri betegségek kockázata
2024. szeptember 28.
A 2-es típusú cukorbetegek közt kétszer valószínűbb a kardiológiai okok miatti halálozás – legyen annak konkrét oka szívinfarktus, stroke vagy szívelégtelenség -, mint a nem cukorbetegek közt. Ugyanakkor a legtöbb ilyen beteg nem kezeli a szívbetegségek rizikóját – áll egy amerikai felmérésben. Dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont kardiológusa, diabetológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a cukorbetegséget majdhogynem szív-érrendszeri betegségnek kellene minősíteni, és ezzel összefüggésben rendszeresen kellene kardiológiai szempontból is ellenőrizni.
Azon 2-es típusú cukorbetegek közül, akik nincsenek szív-érrendszeri betegséggel diagnosztizálva, kevesebb, mint 20%-nak van egészséges vércukorszintje, vérnyomása, koleszterinszintje és dohányzásmentes életmódja. Erre az megállapításra jutottak egy amerikai felmérésben, amelyről az American Heart Association szakmai lapjában számoltak be.
Úgy érdemes értékelni ezt a megdöbbentő adatot, hogy Amerikában mintegy 34 millió 2-es típusú cukorbeteg él, akik körében a rokkantság leggyakoribb oka és a vezető halálok is a szív-érrendszeri betegség. A 2-es típusú diabéteszes betegek közt kétszer valószínűbb a kardiológiai okok miatti halálozás, mint az e tekintetben egészségesek közt.
Mindebből következik, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek közti összefüggéseket és az életmód jelentőségét. A 2-es típusú cukorbetegeknél a legfontosabb cél a kockázat csökkentése: folyamatos ellenőrzés mellett csökkenteni kell a vércukorszintet, a vérnyomást és a koleszterinszintet, rendszeressé tenni a testmozgást, bevezetni a kiegyensúlyozott étrendet, fenntartani vagy visszaállítani az egészséges testsúlyt, kerülni a dohányzást, mérsékelni az alkoholfogyasztást, és kezelni a stresszt. Mindezek mellett természetesen a megfelelő gyógyszeres kezelés is segíthet a kockázat csökkentésben.
A metabolikus szindróma súlyos kockázat
– A cukorbetegség mellé igen gyakran társul magas vérnyomás, valamint emelkedett koleszterinszint és elhízás is. Az úgynevezett metabolikus szindróma minden egyes eleme összefügg egymással és többszörösére növeli a súlyos kockázatok esélyét – mondja Ferenczy doktor.
– A folyamatok egyfajta ördögi kört indítanak be, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények, például a szív- és érrendszeri katasztrófák. A legfontosabb, hogy aki ebből a szempontból veszélyeztett, rendszeresen vegyen részt kivizsgáláson. A megelőző kezelések és az életmódváltás ugyanis jelentősen csökkentheti a katasztrófa bekövetkezésének esélyét. A cukorbetegek kardiológiai ellenőrzése és kezelése pedig elengedhetetlen.
Sakkban tartja a vérnyomást a délutáni szunyókálás
2024. szeptember 25.
A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit – állapították meg görög kutatók, akik az Amerikai Kardiológusok Társasága 68. éves tudományos tanácskozásán mutatták be tanulmányukat.
„A délutáni alvás, úgy tűnik, ugyanolyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint más életmódváltoztatások. Például a só- és az alkoholfogyasztás mérséklése csökkentése 3-5 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást” – idézte Manolis Kallistratos kardiológust, a voulai Asklepieion Általános Kórház kardiológusát, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos hírportál.
A kis dózisú vérnyomáscsökkentők általában 5-7 higanymilliméterrel csökkentik a vérnyomás szintjét – tette hozzá magyarázatként.
A rendszeres délutáni szieszta mintegy 5 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást, ami a kutatók szerint azonos a más ismert vérnyomáscsökkentő beavatkozásokkal. Ráadásul minden 60 percnyi napközbeni alvás 3 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást.
„Ez a felfedezés fontos, mert egy 2 higanymilliméteres csökkenés a vérnyomásban 10 százalékkal csökkentheti a szív- és érrendszer események, mint például a szívroham kockázatát” – mondta Kallistratos.
Megfigyelésünk alapján, ha valaki megteheti azt, hogy rendszeresen szunyókál, az a magas vérnyomásra is előnyös hatással van. A sziesztát könnyen be lehet illeszteni az életmódba, nem jár semmilyen költséggel” – hangoztatta.
8 ok, ami ízületi fájdalomhoz vezethet
2024. szeptember 24.
A hüvelykujjunktól a térdünkig okozhatnak ízületi fájdalmakat az életmódunk egyes elemei. Dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológusa szerint nem csak az orvosi kezelés, de a tudatosság is fontos.
Milyen szokásaink okozhat ízületi fájdalmat?
Túl sok mobilozás, számítógép használat
SMS-ujjnak is nevezik azt a fájdalmas gyulladást, ami a hüvelykujjat érinti, a túl sokáig tartó természetellenes pozíció miatt. A folytonos telefonhasználat ráadásul nem csak az ujjaknak, de a nyaknak és a vállaknak is árthat, ugyanis lefelé nézéssel jár. Ez a tartás pedig nagy terhet ró az izmokra, vagyis egy idő után garantálható a fájdalom. Hasonló túlterhelést jelent a számítógép használat is, amelyhez hozzájárulhatnak a nem ergonomikus irodai körülmények is.
Rendszeres magas sarkú viselés
Minél magasabb a cipő sarka, annál nagyobb teher nehezedik a lábujjakra és annál nagyobb izommunkára van szükség, hogy egyenesen tartsuk a térdet – ugyanis a térdre ilyenkor többszörös terhelés jut. Ez pedig nem csak ízületi fájdalomhoz vezethet, de tartós használat során hozzájárul a porckopás kialakulásához is.
Lenem adott túlsúly
Könnyű belátni, hogy minél több túlsúlyt cipelünk, annál nagyobb terhet helyezünk az ízületeinkre. Minden plusz kiló megnehezíti a térd, a csípő, a lábfejek, a hát munkáját. Az elhízás ráadásul nem csak a fájdalom, de a gyulladások rizikófaktora is.
Túl nehéz táska
Legyen szó megpakolt női táskáról vagy iskolatáskáról, a túl nagy súly komoly terhet jelent a vállaknak és a nyaknak, ami már rövidtávon is fájdalmat okoz. Külön kockázati tényező, ha féloldalas a terhelés és csak az egyik vállunkat húzza a súly, hiszen ez túlfeszítheti az izmokat és megbontja a természetes egyensúlyt.
Rosszul kivitelezett mozgás
Különösen a fizikai munkát végzőknél lenne fontos, hogy jól használják az izmaikat a munkájuk során. Emelésnél érdemes behajlított térddel a láb izmait terhelni a hát izmai helyett, a térdelésnek, a cipekedésnek mind megvannak a helyes kivitelezési módjai, amelyeket gyógytornász, ortopéd orvos tud betanítani.
Mozgásszegény életmód
Téved, aki azt hiszi, hogy a fotelban való üldögéléssel tesz a legjobbat az ízületeinek. Bizonyított tény, hogy a mozgásszegénység, az egész napos ülés, vagy akár az ágyhoz kötöttség kifejezetten árt az ízületeknek, a csontoknak és az izmoknak. Nem véletlen, hogy az ülőmunkát végzők rendkívül gyakran fordulnak orvoshoz hát-, váll-, nyak-, csípő-, könyökfájdalmakkal. A rendszeres, heti legalább 150 perces kardiomozgás és a legalább 2 alkalommal végzett erősítőedzés lehet a mozgás- (és más) szervrendszerek megmentője.
Az egészséges életmód csökkentheti a rák kockázatát
2024. szeptember 22.
Az egészséges életmód jelentősen csökkentheti a rák kockázatát, az életmódot meghatározó különböző tényezők ugyanis egyenként mintegy 6 százalékkal szoríthatják vissza a betegség kialakulásának veszélyét – derült ki egy több mint százezer felnőttel végzett kínai kutatás eredményéből, amelyet a Cancer című nemzetközi szakfolyóiratban mutattak be.A Kínai Orvostudományi Akadémia irányítása alá tartozó kórház kutatói az egészséges életmódot jellemző hat tényezőt, a nem dohányzást, az egészséges testsúly fenntartását, a megfelelő testmozgást, az alkoholfogyasztás visszaszorítását, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a vörös húsok mérsékelt fogyasztását vizsgálták.
A vizsgált alanyok 83,4 százalékánál volt megfigyelhető három-öt a felsorolt egészséges szokások közül, de mindössze 9,1 százalékuk tartotta magát az összes tényezőhöz az életmódja kialakításában. 7,5 százalék volt az, aki legfeljebb három egészséges szokást tartott be.
Az eredmények szerint a hat egészséges életmódi tényezőt betartók körében a rák kockázata 17 százalékkal alacsonyabb volt azokkal szemben, akik csak legfeljebb három tényezőre fordítottak figyelmet. A rák előfordulásának csökkenése pedig a betartott egészséges szokások számának növekedésével fordított arányban áll – írták a kutatók, akik megfigyelései alapján minden egészséges szokás 6 százalékkal csökkentette a betegség kockázatát.
Az egészséges életmód a legfontosabb tényező a tüdőrák és a végbélrák kockázatának csökkentésében. Végbélrák esetében az esetek 31,9 százaléka, májrák esetében 47,4 százaléka volt betudható egészségtelen életmódi tényezőknek.
A szervezet hidratálása csökkentheti a szívelégtelenség kialakulását
2024. szeptember 05.
A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán mutatják be eredményeiket.
„Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk” – idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.
A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia – a szívkamra falának megvastagodása közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...141516...174