Információk, érdekességek

Amiket még a költési időszak előtt meg kell csinálni

2024. február 06.

Március végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a munkákat, amelyek veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre, ezért áprilistól tilosak.  

A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb olyan tevékenység, ami az ország lakosságát és az önkormányzatokat leginkább érinti, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, a következő:

Épületfelújítások kapcsán a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása

A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket (és denevéreket) is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el! Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket! Részletek: https://www.mme.hu/fecske-_es_deneverbarat_falfelujitas

Tudta, hogy szívünknek saját agya van?

2024. január 28.

Érzelmeink és gondolataink hatással vannak a szívünkre, és rajta keresztül megváltoztatják vérnyomásunkat és szívritmusunkat.

Szívünkről mindenki tudja, hogy nagyjából akkora méretű, mint az öklünk, és hogy a testünkben lévő 5-6 l vér keringetéséről gondoskodik. Összegyűjti az „elhasznált” vért és továbbítja a tüdőbe, ahol az oxigénnel telítődik; majd az oxigénnel telített vért továbbítja szervezetünk egésze felé. Arról viszont már kevesebben hallottak, hogy szívünk más, nem kevésbé fontos funkciókat is ellát: endokrin funkciót; azaz fontos eleme szervezetünk hormonháztartásának. Egy sor olyan peptidet állít elő, tárol és bocsát ki, melyekkel a szervezet víz- és elektrolit-háztartását, ill. a vérnyomást szabályozza.

Sőt, szívünknek saját belső idegrendszere is van, amely több mint 40 000 idegsejtből áll. Így tulajdonképpen egy saját „aggyal” rendelkezik, melynek segítségével egyéb szerveinkkel kommunikál. Ráadásul nem egy-, hanem kétirányú párbeszédet folytat az agyunkkal és testünk más részeivel: nemcsak fogadja, hanem küldi is az információkat. Szívünk tehát egy sokoldalú, többfunkciós, interaktív szerv, jóval több, mint egy pumpa, mely segít vérünk keringését fenntartani.

Tényleg „összetörhet” a szívünk?

Elsőre valószínűleg nevetve legyintünk erre a felvetésre, mondván, csak egy néphiedelem, de nem az. Az összetörtszív-szindróma (takotsubo kardiomiopátia) egy létező betegség, melyet először a japánok azonosítottak. Azt a jelenséget hívjuk így, amikor szívünk erős érzelmi stressz hatására úgy viselkedik, mint egy szívinfarktus alatt, de szerencsére a szívinfarktussal járó tartós károsodások nélkül.

Ezt a betegséget tulajdonképpen a hormonok és az adrenalin hirtelen és nagy mennyiségű felszabadulása okozza. Ilyenkor a szív egyes részei megnagyobbodnak, és a szívinfarktus tüneteit produkálják, olyan kóros következmények nélkül, mint az artériák elzáródása vagy a szívizom-károsodás. Az összetörtszív-szindrómát pozitív és negatív események is kiválthatják, inkább az a meghatározó, hogy mennyire intenzív érzések kapcsolódnak hozzá: pl. egy lottónyeremény is elindíthatja a folyamatot.

Ez a betegség főképp az idősebb nőket érinti, a férfiaknál ritkán, kb. az esetek 11%-ában alakul csak ki.

Ennek ellenére, ha a tüneteket észleljük magunkon, semmiképpen se legyintsünk rá, azonnal hívjunk mentőt ugyanúgy, mint egy „klasszikus” szívrohamnál, mert csak szakember döntheti el, mi áll a dolog hátterében, ehhez pedig kórházi kivizsgálás szükséges. A szívinfarktus leggyakoribb tünetei közé tartozik a mellkastáji nyomásérzés vagy szorító fájdalom, kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába, légszomj, izzadás, hányinger, hányás.

Egészségpénztár vs. nyugdíjbiztosítás: az 5 fő különbség

2024. január 18.

Időskori anyagi stabilitásunk megteremtésére a nyugdíjbiztosítás az egyik legoptimálisabb eszköz, ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egészségünk megőrzésére is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Sajnos pont ez a két kérdés az, amire még mindig a szükségesnél jóval kisebb figyelem irányul, hiszen a mindennapi teendők forgatagában kevesen tudnak ennyire előre tervezni. Hazánk nyugdíjrendszere azonban elavult, lévén a juttatások fedezetét az aktívan dolgozók járulékai adják, ez azonban évről évre egyre nagyobb terhet jelent.  

Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, miszerint az állami egészségügy finanszírozása is ebből az összegből történik, ami még tovább gyengíti a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. Ezek az okok a szolgáltatások és a juttatások színvonalának csökkenéséhez vezetnek, ám a jó hír, miszerint ezt egyéni szinten megelőzhetjük. A grantis.hu weboldalon erre külön is kitérnek. Kiváló megoldás például a nyugdíjbiztosítás, illetve a piacon elérhető további öngondoskodási formák alkalmazása.

A kulcs a tudatos tervezésben rejlik

A legnehezebb feladatot az jelenti, hogy egyszerre kell felkészülnünk a váratlan események okozta kihívásokra, emellett pedig egy olyan portfóliót kell összeállítanunk, amivel biztosíthatjuk passzív éveink nyugalmát. Szerencsére a folyamatosan növekvő igényekre a szolgáltatók nagyon gyorsan reagáltak és ennek megfelelően ma már számtalan kiváló eszköz érhető el a kínálatban. A nyugdíjbiztosítás több szempontból is rendkívül előnyös, tudniillik nem csupán egy remek megtakarítási forma, de emellett kockázatviselési szolgáltatást is tartalmaz, ami hatalmas segítség, ha velünk esetleg történik valami.

A visszafogottság az új trend? Hogyan alakulnak otthonunk színei 2024-ben?

2024. január 12.

Ha új lakást vásárolunk vagy átalakítjuk a meglévőt, sokszor nehéz eldönteni, milyen színeket válasszunk a falakhoz, a bútorokhoz. Kövessük a trendeket vagy inkább időtálló, klasszikus stílusban gondolkodjunk? Segítünk dönteni! Bemutatjuk 2024 legdivatosabb színeit, és arra is adunk néhány tippet, hogyan varázsoljuk trendivé otthonunkat akár kis költségvetésből is.  

A színek nagyban befolyásolják a hangulatunkat, a komfortérzetünket, a térérzékelésünket, ezért fontos, hogy olyan árnyalatokat válasszunk, amelyek harmonizálnak egymással és kiemelik a helyiség adottságait. De hogyan találjuk meg a tökéletes színpalettát?

2024 színei: a természet ihlette árnyalatok

A színek szabványosításával és trend-előrejelzéssel foglalkozó Pantone Intézet minden évben kiválasztja az év színét, amely meghatározza a divat, a lakberendezés, a grafika és a művészet irányzatait. 2024-ben a választás az úgynevezett Peach Fuzz fantázianévre hallgató színre esett, ami az őszibaracknak egy világosabb árnyalata – ez a természetet, a nyugalmat, a bizalmat és a reményt szimbolizálja. A szervezet szerint „a bársonyos, lágy barackszín mindenre kiterjedő hatása gazdagítja az elmét, a lelket és a testet egyaránt”.

Hozzátették: a meleg és hangulatos színárnyalat kiemeli a másokkal való együttlét iránti vágyakat és az ez által keltett érzéseket. Emellett finoman érzékinek és szívhez szólónak is nevezték a színt.

A Peach Fuzz mellett továbbra is népszerűek lesznek a natúr, bézs árnyalatok és a fehér, amelyeket jól kiegészít a farmerkék és a serkentő narancssárga. A természetes színek közül a fa tónusok kerülnek előtérbe, ebből is a világosabb verziók, például a fehérrel vegyített homokszín.

Hogyan hat az akupunktúrás fájdalomcsillapítás?

2024. január 08.

Aki próbálta és hatásosnak tartotta, nem biztos, hogy tudja, mitől vált be az akupunktúrás fájdalomcsillapítás. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint is több teória létezik, amelyek egymást erősítve bizonyítják az akupunktúra hatását.

Bizonyított hatékonyság

Számos bizonyított elmélet ismeretes az akupunktúra hatásmechanizmusát illetően, és az eddig elvégzett klinikai kísérletek alapján elmondható, hogy a krónikus vagy akut fájdalom kórképekben az akupunktúra hatékonyabb fájdalomcsillapító módszer, mint a tiszta placebo vagy az ál-akupunktúra. A WHO 2007-es állásfoglalásában számos mozgásszervi betegség esetében ajánlja ezt az ősi kínai módszert fájdalomcsillapításra, ezek közt vannak például a térd- és derékízületi fájdalmak, a nyak- és vállízületi panaszok, a lágyrész reumatizmus, a teniszkönyök, a lumbágó, a műtét utáni fájdalomszindrómák – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A lényeg, hogy pontos diagnózis után a lehető leghatékonyabb és a páciens számára is elfogadható módszert válasszuk.

Hogyan hat?

Az akupunktúra hatásmechanizmusát számos elmélet magyarázza, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, de a gyakorlatban valószínűleg együttesen érvényesülnek.
– Az endorfin teória szerint az akupunktúra serkenti az endorfinok termelődését, így elnyomja a fájdalmat.
– A növekedést előidéző (augmentation) elmélet szerint a kezelések megemelik többek közt a trigliceridek, egyes hormonok, a fehérvérsejtek, a prosztaglandinok és az antitestek mennyiségét, így összességében immunstimuláló hatást hoznak létre.
– A neurotranszmitter teória azt hangsúlyozza, hogy az akupunktúra képes befolyásolni több neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) termelődését, így az érzelmi zavarok, depresszió kezelését is elősegíti.
– A keringési/vazomotoros elmélet azt állítja, hogy az ősi módszer úgynevezett vazodilátor (értágító) anyagokat szabadít fel, mint például a hisztamin, amelyek hozzájárulnak a sérülést követő regenerációhoz, az ödéma, a neuropátia kezeléséhez.
– A „gate control” teória meglehetősen bonyolult hatásmechanizmust ír le, de lényege, hogy bizonyos akupunktúra által stimulált anyagok gátolják a fájdalom információjának áramlását, megélését.