Információk, érdekességek

3 dolog, amit a munkaadó meg akar tudni az önéletrajzodból

2016. május 20.

Rengeteg önéletrajzot olvastam, olvasok. Ám a legritkább esetben találom meg bennük könnyedén a választ a kérdéseimre. Sokféle forma, sokféle szín, sokféle felsorolás. Csak az nincs benne, amire a vállalat, a HR-es kíváncsi.

Az önéletrajzod Te vagy, a Te reklámod. Azt kell bemutatnia, hogy milyen vagy, és nem azt, hogy az internetről milyen formai megoldásokat és tetszetős kifejezéseket ollóztál össze. Ez alapján a kiválasztó semmit nem tud meg rólad, nem fogja észrevenni, hogy miben különbözöl a többi száz jelentkezőtől.

Íme a 3 legfontosabb dolog, amit mindenképp mutass meg magadról:

Boldog akarsz lenni, vagy boldogtalan? Döntsd el!

2016. május 17.

Nagyon sok szempontból magunk döntjük el, hogy miben rejlik a boldogság és miben nem. Magunk építjük boldogságunkat, kovácsoljuk szerencsénket. Ha nagyon igyekszünk, a legjobb élményeinkből is kiemelhetjük azokat a részleteket vagy pillanatokat, amik a legkevesebb örömöt nyújtották. Kudarcainkat pedig megélhetjük tragédiaként, de esetleg megtalálhatjuk bennük akár az épülés, a továbblépés lehetőségét is.

Mi a jó és mi a rossz, mi a szerencse és mi a szerencsétlenség – lássunk erről először egy kínai tanmesét.

Egyszer volt hol nem volt, élt egyszer egy kínai faluban egy szegény földműves. Mindenki nagyon szegény volt ebben a faluban. A mi emberünket a szomszédjai gazdag embernek tartották, mert volt egy lova.
Egy napon ez a ló elcsatangolt. Hiába keresték nap, nap után, sehol sem találták. Összefutottak a hír hallatán a szomszédok, sajnálkoztak a történtek felett.
– Micsoda szerencsétlenség – mondogatták.
– Az is lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem – felelte a földműves.
És mit tesz Isten? Egy hét múlva hazajött a ló és hozott magával hat vadlovat.
– Micsoda fantasztikus szerencse – lelkendeztek a szomszédok.
– Az is lehet, hogy igen és az is lehet, hogy nem.
Másnap a földműves fia megpróbálta megülni az egyik vadlovat, de az ledobta a hátáról. A fiúnak eltört a lába. Szomszédok ismét csak összeszaladtak, sajnálkoztak:
– Micsoda borzasztó szerencsétlenség!
– Az is lehet, hogy igen, az is lehet, hogy nem.
Ezt már végképp nem értették a falubeliek.
– De hát a fiad nem fog tudni dolgozni, te már öreg vagy, nem fogjátok tudni megművelni a földet!
Másnap toborzók érkeztek a faluba és összeterelték az összes fiatal férfit. Besorozták őket a császár serégbe és már vitték is a háborúba. Egyedül a földműves a fia maradhatott otthon, hiszen törött lábbal nem mehetett harcolni.

Teljesség a semmi közepén

2016. május 16.

Furcsa dolgokat mutat az élet, ha nyitott szemmel jársz a világban. Mindenkinek megvan a saját játszmája, a saját rutinköre, és abban a pillanatban megérted a saját vargabetűid, amint megtaláltad a magad belső magját, az inspirációt, az életed értelmét, a stabilitásod, az egységed, a teljességed, a belső békéd.

Ezek a kifejezések nagyjából egymás szinonímái, bármit is jelentsen. Sokáig csak bólogattam, hogy persze, ezek mind szép, fenkölt szavak, a megvilágosodás, meg a belső béke, de hát mégiscsak a 21. században élünk Európa közepén, itt mutasson nekem valaki utat, itt mondják meg nekem, mi a tuti. Sok tanító, sok tréning, mégtöbb befektetett idő, tanulás, elmélkedés nem hozta meg az elvárt eredményt. Pontosan azért nem, mert a sok információ hatására kialakult bennem egy elvárás azzal kapcsolatban, hogy milyen kéne, legyen a belső béke. Milyennek kellene lenni egy meditatív lebegés érzésnek, és, ha túllépek a spiritualitáson nagyjából minden eseménynek, szerepnek megvoltak az agyamban a tulajdonságai. Egy szép lakás az ilyen, egy jó kapcsolat olyan, egy tökéletes anya meg amolyan. Épp csak azt nem vettem figyelembe, hogy ezek a dolgok, amik az én fantáziámba beköltöztek sokszor teljesen függetlenek a realitástól, és gyakran a mesék fantáziálgatásaira, a szociális háló elvárásai, a belém nevelt korlátok eszmerendszerére alapozódott, és semmi köze nem volt sem hozzám, sem a valósághoz. Meg különben is, mi is a valóság? Minden az. Ami fizikai síkon, ami érzelmi szinten, ami a képzeletünkben, ami a szívünkben, ami a kezünkben van. Ezek mind mind realitások a maguk szintjén. 

Zene és spiritualitás

2016. május 14.

"Ha elcsendesíted értelmedet és kioltod a hangokat körülötted, akkor mit hallasz?" - a 11. század legnagyobb zen mestereinek egyike tette fel ezt a kérdést. Japánban a zen kolostorokban évszázadok óta kérdezik ugyanezt. A zene hangja és annak jelentése lesz a következő gondolatok tárgya, mégpedig egy lehetséges szellemi fejlődési út vonatkozásában.

A zene, mint a makro- és mikrokozmosz leképződése

Mielőtt hangunkkal vagy valamilyen hangszerrel zenét, muzsikát szólaltathattunk volna meg, a hangzás hozott létre bennünket. A hangban vagy tónusban, akárcsak más jelenségeknél, a makrokozmosz tükröződik a mikrokozmoszban. Már Kepler felfedezte a 17. században, hogy a bolygók nem egy kör mentén, hanem elliptikus pályán mozognak.

Az elliptikus pályák végtelen mennyiségének lehetőségei közül a bolygók úgy tűnik, olyan pályákon mozognak, amelyek összhangban vannak a zenénkben megszólaló hangok egymáshoz való viszonyaival. Itt a bolygók keringési pályái látszatra a zenei felhangsor aspektusainak felelnek meg. A felhangsor a zenében a legtermészetesebb hanglétra. 
Az egyes hangszerek hangzását az határozza meg, hogy több-kevesebb felhang is megszólal az alaphanggal együtt, és ezek közül egyik-másik néha előtérbe kerül. Amikor meghalljuk egy hangszer hangját, akkor mindig egy kiinduló hangot hallunk annak specifikus felhangsorával együtt. Minél magasabbra hatol ez a felhangsor, annál disszonánsabbak lesznek az intervallumok, a hangközök. 

6 tipp, amivel modernizálhatod a klasszikus esküvőt

2016. május 06.

Sok modern pár szeretne klasszikus esküvőt, ugyanakkor vannak olyan tradíciók, melyeket szívesen kihagynának, vagy egy kicsit újragondolnának. Íme néhány ötlet, amivel modernizálhatod a legfontosabb hagyományokat:

1.) Szélesítsd a kört!

Hagyományosan a menyasszony násznépe csak a koszorúslányra és néhány családtagra korlátozódik. De miért hagynánk ki belőle a férfiakat? Hívjunk nyugodtan férfi barátokat, családtagokat is segítőnek, hiszen néhány feladatot sokkal jobban el tudnak látni, mint a lányok. Másik kérdés, hogy ki kísérjen az oltárhoz? Természetesen azonnal az apára gondolunk ilyenkor, ám ma már teljesen elfogadott, ha egy másik családtag, vagy egy nagyon közeli barát vállalja magára ezt a feladatot.