Információk, érdekességek

Kétszeresen is hasznos lehet az újévi fogyás

2020. január 01.

Nem látható, de az anyagcserében is aktív zsír növeli némely életet veszélyeztetõ betegség kialkulásának kockázatát.

Egy tegnap közzétett felmérés eredménye szerint az európai lakosság riasztóan magas aránya – a megkérdezettek 88 százaléka – nem tud az úgynevezett rejtett hasi, avagy viscerális zsír létezésérõl. Pedig, ha ez a fajta zsír túl nagy mértékben van jelen szervezetünkben, akár az életünket is megrövidítheti.

„A viscerális zsír és a testsúly" címû tanulmányban három vezetõ szakértõ arra hívja fel a figyelmet, hogy intenzívebb tájékoztatásra van szükség e veszélyes, rejtett zsír kapcsán. A viscerális zsír a létfontosságú szerveket veszi körül a hasüregben. Bár nem látható és nem érezhetõ, de túlzott mennyiségben ez az anyagcserében is aktív zsír növeli az olyan életet veszélyeztetõ betegségek kialkulásának kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek.(1-6)

Gyakori újévi fogadalmunk az az unalomig ismételt vállalás, hogy hamar megszabadulunk a ránk rakódott súlyfeleslegtõl, de a legtöbb embernek ez csak a legritkább esetben sikerül. A több mint 12,000 európai felnõtt, fogyni vágyó körében elvégzett kutatás7 eredményei is ezt látszanak alátámasztani. A kutatás adatai szerint a fogyni szándékozók 61 százaléka határozta el, hogy szeretne még fogyni, míg a korábban újévi fogadalomként fogyókúrázók kétharmada vallotta be, hogy nem járt sikerrel.

Rejtett zsír, bujkáló veszélyek

Dr. Terry Maguire, gyakorló gyógyszerész és a belfasti Queen’s University tiszteletbeli docense8 kiemelte: “A legtöbb túlsúlyos ember esztétikai, és nem egészségügyi problémaként kezeli az elhízást, ezért fontos, hogy belássák a fogyás egészségügyi elõnyeit is a pozitív külsõ változások mellett. “

A felmérés eredményébõl az is kiderült, hogy a megkérdezettek 88 százaléka nem tudta mit jelent a viscerális zsír kifejezés, de a kapcsolódó kockázatokat (világszerte a vezetõ halálokok közé tartozó betegségek – mint a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek(9) – magasabb kockázata) megismerve 61 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a hallottak még inkább megerõsítették fogyási szándékában.

 derékbõség tekinthetõ a rejtett hasi zsírtöbblet legmegbízhatóbb külsõ jelének, és emiatt a veszély legjobb elõrejelzõjének.(10-12) Jó hír, hogy aktív természetébõl adódóan a testsúly csökkenésekor a rejtett hasi zsír könnyebben alakul át energiává, mint a közvetlenül a bõr alatt található zsír.(13) „A viscerális zsír mennyisége megbízhatóbban vetíti elõre az idõ elõtti elhalálozás eshetõségét, mint önmagában a testsúly" – fejtette ki Stephan Jacob professzor14, a tanulmány egyik társszerzõje. – „Már kismértékû viscerális zsírfelesleg is növeli a súlyos betegségek kockázatát, azonban szerény súlyveszteség is jelentõsen mérsékli ezt a veszélyt."

A jelentés rámutat, hogy a rejtett hasi zsír veszélyeinek tudatosítása nagymértékben motiválja a fogyni vágyókat. A szakértõk reményei szerint minél inkább tudatosul a rejtett hasi zsír léte, annál könnyebb lesz betartani az újévi fogyókúrás fogadalmakat is.

David Haslam belgyógyász professzor(15), az Egyesült Királyság elhízás elleni országos fórumának elnöke a jelentésben arra figyelmeztet: „A divatos fogyókúrák – amelyek általában gyors testsúlycsökkenést ígérnek – nem fenntarthatók. Valójában többet árthatnak, mint használnak. A leadott súlyt újra és újra felszedjük, ráadásul a visszahízott zsír egy része viscerális zsírként rakódik le."

A viscerális zsírokról

• A viscerális zsírból egy sor olyan anyagot szabadul fel, mint például gyulladáskeltõ fehérjék és hormonok, melyek közül egyesek hatással lehetnek az artériákra, növelve a trombózis és sztrók kialakulásának kockázatát.(16-21)
• Emellett zsírsavak szabadulnak fel, amelyek eljutnak a májba, a szervezet anyagcsere erõmûjébe. Ez befolyásolja, hogy szervezetünk hogyan használja fel a glükózt és zsírsavakat, táptalajt teremtve olyan problémáknak, mint a kettes-típusú diabétesz és a magas vérnyomás.(20;22-24)

Elhízás Európában

• A tartós súlycsökkenés hozzájárulhat az európai egészségügyi szolgáltatók terheinek enyhítéséhez. A lakosság elhízása jelenleg - becslések szerint - hatalmas, 81 milliárd eurós(25) egészségügyi kiadást jelent Európa-szerte. Ez a szám, azonban folyamatosan növekszik.
• Az európai lakosság 53 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.(26)
• A betegszabadságból és munkaképtelenségbõl eredõ termelékenység csökkenés megközelítõleg 10 százaléka vezethetõ vissza az elhízással kapcsolatos betegségekre. (27)

 Hivatkozások
1-6
1. Lapidus L et al. Distribution of adipose tissue and risk of cardiovascular disease and death: a 12-year follow-up of participants in the population study of women In Gothenburg, Sweden. Br Med J 1984; 289: 1257-61.
2. Wang Y et al. Comparison of abdominal adiposity and overall obesity in predicting risk of type 2 diabetes among men. Am J Clin Nutr 2005; 81: 555-63.
3. Chan J et al. Obesity, fat distribution, and weight gain as risk factors for clinical diabetes in men. Diabetes Care 1994; 17(9): 961-969.
4. Larsson B et al. Abdominal adipose tissue distribution, obesity, and risk of cardiovascular disease and death: 13 year follow-up of participants in the study of men born in 1913. Br Med J 1984; 288: 1401-4.
5. Yusuf S et al. Effect of potentially modifiable risk factors associated with myocardial infarction in 52 countries (the INTERHEART study): case-control study. Lancet 2004; 364: 937-952.

forrás: Weborvos