Főoldal Levendula Drogéria Miért gondoskodó? Nyitvatartás Kapcsolat Mi a véleménye?

Információk, érdekességek

Hogyan szeressem jól a gyerekem?

2017. december 15.

A megelőzés alappillére a szülő hitelessége, és az, hogy jól szeressük gyermekeinket. De mit is jelent valójában az, hogy jól szeretni? Szülőként akár fel is háborodhatnánk ezen, mert ugyebár szeretni kizárólag csak jól lehet. Sajnos azonban ez nem így van. Gondoljunk csak bele saját szüleinkkel való kapcsolatunkba, vagy nézzünk szét szűk környezetünkben: mennyi konfliktus, félreértés, eltávolodás származhat abból, ha valaki úgy érzi, szülei nem igazán, vagy nem igazán jól szerették. A következő mondatokat aktív droghasználóktól hallottam, amikor arra kértük őket, beszéljenek a szüleikkel való kapcsolatukról, illetve arról, mennyire érezték a szüleik szeretetét:  

 

"A testvéremet jobban szerették. Neki mindent megengedtek, nekem semmit."
"Úgy éreztem, valójában anyám/apám soha nem figyelt rám igazán"
"Kevés időt töltöttek velem, mindig lepasszoltak valakinek"
"Mindent megkaptam, de nem szerettek igazán"
"Apám soha sem segített nekem, ha kértem. Mindig azt mondta, magad uram ha szolgád nincsen"
"Nem kaptam igazi ölelést, érintést, simogatást, anyám nagyon rideg volt velem"

Ezek a mondatok önmagukért beszélnek, azt mutatják meg, hogy ugyan minden szülő őszintén és nagyon szereti a saját gyerekét, de annak a kifejezésében lehetnek elakadásai. Gyakran előfordul az is, hogy mások szeretetéhségét úgy elégítjük ki, ahogy azt mi magunk elvárnánk a minket szeretőktől. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy gyermekünknek is ez az igénye. A probléma a szülő­-gyerek kapcsolatban akkor erősödik fel, ha a szülő nem tud rugalmasan reagálni a gyerek szeretet szükségletére.

Ezek után felmerülhet a kérdés: ha nem elég őszintén szeretni a gyerekeinket, akkor honnan tudhatjuk meg, hogy éppen mi az aktuális szeretet szükségletük? Ebben több kapaszkodó is segítségünkre lehet. Az első és legfontosabb, amit bármiféle szakirodalom olvasása nélkül is meg tudunk tenni, az az, hogy odafigyelünk rájuk a következő szempontok alapján:
  1. Hogyan fejezi ki a szeretetet felénk?
  2. Hogyan fejezi ki a szeretetet a társai felé? (érdemes rákérdezni a dadusnál, óvónéninél, tanítónéninél, tanároknál, hogy ők mit vesznek észre)
  3. Mi az, amit a leggyakrabban kér tőlünk?
  4. Mi az, amit leggyakrabban panaszol?
  5. Milyen típusú közeledésünket utasítja el?
Amikor egy gyerek sokat puszilgat, ölelget bennünket, az azt mutatja meg, hogy számára a testi érintés nagyon fontos kifejezőeszköze a szeretet kimutatásának. Előfordulhat az is, hogy csipked, üt, esetleg rugdos minket: ezt is értelmezhetjük érzelmi kommunikációs jelként,különösen kicsi korban. A lényeg az, hogy ha erős érzelmei vannak, testi érintésre van szüksége. Ha azonban mi próbálunk közeledni felé öleléssel, puszilgatással, és azt tapasztaljuk, hogy ellök, eltaszít bennünket, akkor reagáljunk arra is rugalmasan, ne erőltessük, ne mondjuk, hogy “jaj, adj még egy puszikát anyának”. Inkább fogadjuk el a döntését és kezeljük a helyzetet felnőttként, ne vegyük a szívünkre, és főleg ne sértődjünk meg rá.
 
Ha gyerekünk duzzog, majd kérdésünkre, hogy mi a baja, kifakad és azt mondja:
“Mert soha sem játszol velem”
“Mert soha nem készítesz nekem szendvicset”
“Soha nem figyelsz oda, amikor elmondom, hogy mi történt a suliban”
“Te soha nem csikizel úgy meg mint x­et az anyukája”
“Soha nem dícsérsz meg”,

akkor valójában a saját szeretetnyelvét kommunikálja felénk. Ezért érdemes odafigyelni,
meghallani és kielégíteni az igényét, hogy tudja, érezze: valóban szeretve van.
forrás: Harmonet