


Információk, érdekességek
ADHD, autizmus, SPD
2025. július 22.
A figyelemhiányos hiperaktivitás zavara, az autizmus és a szenzoros feldolgozási zavar jelensége ma már egyre ismertebbé válik a szülők között. De mit is takarnak pontosan?
A szenzoros gyerekek, az ADHD-s gyerekek és az autizmussal küzdők közötti főbb különbségek a tünetek, a szociális készségek, az érdeklődési területek és kezelési megközelítések szempontjából jelentkeznek.
Tünetek
- ADHD = figyelemhiányos hiperaktivitás zavara: jellemzői közé tartozik a figyelemhiány, hiperaktivitás és impulzivitás. A gyermekek nehezen tudják fenntartani a figyelmüket, gyakran elkalandoznak, és nehezen követik a feladatokat.
Például előfordulhat, hogy nem tudják befejezni a házi feladatot, mert könnyen eltereli a figyelmüket egy zaj vagy egy játék.
Emellett hajlamosak fészkelődni, sokat beszélni, és gyakran megszakítják mások mondandóját. - Autizmus: az autizmussal élő gyermekek szociális interakciós nehézségekkel küzdenek, ami megnyilvánulhat abban, hogy nehezen értik meg mások érzéseit vagy kommunikációs jelzéseit.
Például lehet, hogy nem néznek a másik szemébe beszélgetés közben, vagy nem reagálnak megfelelően a barátaik meghívására.
Ezenkívül rögzült rutinokat követhetnek, és zavarja őket a változás. - SPD = szenzoros feldolgozási zavar: a szenzoros feldolgozási zavar esetén a gyermekek túlérzékenyek vagy alulérzékenyek lehetnek bizonyos ingerekre.
Például az lehet, hogy túlzottan reagálnak a hangos zajokra (túlérzékenység), vagy éppen ellenkezőleg, nem reagálnak a normál környezeti ingerekre (alulérzékenység).
Ez megnyilvánulhat abban is, hogy nem érzik jól magukat egy zsúfolt helyen vagy nem veszik észre az érintéseket.
Szociális készségek
- ADHD: a figyelem- és impulzivitás problémái befolyásolják a társas kapcsolatokat.
Például gyakran nehezen tudnak várni a sorukra, és ez konfliktusokat okozhat a barátaikkal. - Autizmus: az autizmussal élők szociális interakciói nehézkesebbek.
Például előfordulhat, hogy nem értik meg a társas helyzeteket, vagy nem tudják kifejezni érzéseiket. - SPD: a szenzoros ingerekre adott reakciók hatással lehetnek a társas viselkedésre is.
Például túlérzékenyek a zajokra, ezért elkerülhetik a zsúfolt helyeket és ezáltal elveszíthetik a barátaikat.
Érdeklődési területek
- ADHD: az ADHD-s gyermekek gyorsan váltogatják érdeklődési területeiket.
Például egyik pillanatban az építőkockákkal játszanak, majd hirtelen átállnak egy másik játékra. - Autizmus: az autista gyermekek általában szűkebb, intenzívebb érdeklődésekkel bírnak.
Például lehet, hogy csak egy bizonyos témáról szeretnének beszélni vagy csak egyféle játékot játszanak folyamatosan. - SPD: a szenzoros feldolgozási zavarral élő gyermekek érdeklődési területei változóak lehetnek.
Például előfordulhat, hogy vonzzák őket az érintések (pl. puha anyagok), de elkerülik az erős fényeket vagy hangokat.
Kezelési megközelítések
- ADHD: gyakran gyógyszeres kezelést és viselkedésterápiát igényelnek. A szakemberek segíthetnek abban, hogy a gyermekek megtanulják kezelni az impulzív viselkedést és fejleszteni figyelmi képességeiket.
- Autizmus: személyre szabott terápiákra van szükség, amelyek segítenek a szociális készségek fejlesztésében és az érzelmek kezelésében. Ezek lehetnek pl. szociális készségfejlesztő programok vagy viselkedésterápia.
- SPD: jelenleg nincs gyógyszeres kezelés; azonban terápia és életmódbeli változtatások segíthetnek. A szenzoros integrációs terápia pl. hasznos lehet abban, hogy a gyermekek jobban kezeljék az érzékszervi ingereket.
Fontos! Ha bármilyen gyanú felmerül, érdemes elvinni a gyermekünket egy felmérésre. A szakemberek meg tudják állapítani, hogy gyanakvásunk megalapozott-e vagy csak kicsit túlaggódjuk a dolgokat. Így is, úgy is nyerünk a helyzeten, hiszen vagy megnyugszunk, hogy semmi baj nincs, de ha kiderül, hogy van valamilyen eltérés, akkor elkezdhetünk foglalkozni vele. Ez mindig jobb annál, mint hogy besöpörjük a problémát a szőnyeg alá, és azt mondjuk, hogy semmi baj nincsen. Ezzel sok értékes időt pazarolunk el az esetleges fejlesztésektől, amelyek segíthetnek a gyermekek fejlődésében.
forrás: Patika Magazin