Információk, érdekességek

ADHD, autizmus, SPD

2025. július 22.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavara, az autizmus és a szenzoros feldolgozási zavar jelensége ma már egyre ismertebbé válik a szülők között. De mit is takarnak pontosan?

Fotó: coleccionaprocesovreativo © 123RF.comA szenzoros gyerekek, az ADHD-s gyerekek és az autizmussal küzdők közötti főbb különbségek a tünetek, a szociális készségek, az érdeklődési területek és kezelési megközelítések szempontjából jelentkeznek.

Tünetek

  • ADHD = figyelemhiányos hiperaktivitás zavara: jellemzői közé tartozik a figyelemhiány, hiperaktivitás és impulzivitás. A gyermekek nehezen tudják fenntartani a figyelmüket, gyakran elkalandoznak, és nehezen követik a feladatokat.
    Például előfordulhat, hogy nem tudják befejezni a házi feladatot, mert könnyen eltereli a figyelmüket egy zaj vagy egy játék.
    Emellett hajlamosak fészkelődni, sokat beszélni, és gyakran megszakítják mások mondandóját.
  • Autizmus: az autizmussal élő gyermekek szociális interakciós nehézségekkel küzdenek, ami megnyilvánulhat abban, hogy nehezen értik meg mások érzéseit vagy kommunikációs jelzéseit.
    Például lehet, hogy nem néznek a másik szemébe beszélgetés közben, vagy nem reagálnak megfelelően a barátaik meghívására.
    Ezenkívül rögzült rutinokat követhetnek, és zavarja őket a változás.
  • SPD = szenzoros feldolgozási zavar: a szenzoros feldolgozási zavar esetén a gyermekek túlérzékenyek vagy alulérzékenyek lehetnek bizonyos ingerekre.
    Például az lehet, hogy túlzottan reagálnak a hangos zajokra (túlérzékenység), vagy éppen ellenkezőleg, nem reagálnak a normál környezeti ingerekre (alulérzékenység).
    Ez megnyilvánulhat abban is, hogy nem érzik jól magukat egy zsúfolt helyen vagy nem veszik észre az érintéseket.

Szociális készségek

  • ADHD: a figyelem- és impulzivitás problémái befolyásolják a társas kapcsolatokat.
    Például gyakran nehezen tudnak várni a sorukra, és ez konfliktusokat okozhat a barátaikkal.
  • Autizmus: az autizmussal élők szociális interakciói nehézkesebbek.
    Például előfordulhat, hogy nem értik meg a társas helyzeteket, vagy nem tudják kifejezni érzéseiket.
  • SPD: a szenzoros ingerekre adott reakciók hatással lehetnek a társas viselkedésre is.
    Például túlérzékenyek a zajokra, ezért elkerülhetik a zsúfolt helyeket és ezáltal elveszíthetik a barátaikat.

Érdeklődési területek

  • ADHD: az ADHD-s gyermekek gyorsan váltogatják érdeklődési területeiket.
    Például egyik pillanatban az építőkockákkal játszanak, majd hirtelen átállnak egy másik játékra.
  • Autizmus: az autista gyermekek általában szűkebb, intenzívebb érdeklődésekkel bírnak.
    Például lehet, hogy csak egy bizonyos témáról szeretnének beszélni vagy csak egyféle játékot játszanak folyamatosan.
  • SPD: a szenzoros feldolgozási zavarral élő gyermekek érdeklődési területei változóak lehetnek.
    Például előfordulhat, hogy vonzzák őket az érintések (pl. puha anyagok), de elkerülik az erős fényeket vagy hangokat.

Kezelési megközelítések

  • ADHD: gyakran gyógyszeres kezelést és viselkedésterápiát igényelnek. A szakemberek segíthetnek abban, hogy a gyermekek megtanulják kezelni az impulzív viselkedést és fejleszteni figyelmi képességeiket.
  • Autizmus: személyre szabott terápiákra van szükség, amelyek segítenek a szociális készségek fejlesztésében és az érzelmek kezelésében. Ezek lehetnek pl. szociális készségfejlesztő programok vagy viselkedésterápia.
  • SPD: jelenleg nincs gyógyszeres kezelés; azonban terápia és életmódbeli változtatások segíthetnek. A szenzoros integrációs terápia pl. hasznos lehet abban, hogy a gyermekek jobban kezeljék az érzékszervi ingereket.
Fontos! Ha bármilyen gyanú felmerül, érdemes elvinni a gyermekünket egy felmérésre. A szakemberek meg tudják állapítani, hogy gyanakvásunk megalapozott-e vagy csak kicsit túlaggódjuk a dolgokat. Így is, úgy is nyerünk a helyzeten, hiszen vagy megnyugszunk, hogy semmi baj nincs, de ha kiderül, hogy van valamilyen eltérés, akkor elkezdhetünk foglalkozni vele. Ez mindig jobb annál, mint hogy besöpörjük a problémát a szőnyeg alá, és azt mondjuk, hogy semmi baj nincsen. Ezzel sok értékes időt pazarolunk el az esetleges fejlesztésektől, amelyek segíthetnek a gyermekek fejlődésében. 

 

forrás: Patika Magazin