Információk, érdekességek

Ülő életmód serdülőkorban: változtassunk rajta

2022. május 17.

Egy közelmúltban végzett, francia felmérés szerint három serdülőkorú fiatalból kettő nem mozog eleget, és túl sok időt tölt a számítógép, okostelefon, tablet képernyői előtt. Ez az állandósulni látszó életvitel természetesen elősegíti az ülő és mozgásszegény életmód dominanciáját, ami károsítja a tizenévesek egészségét. A helyzet hasonlóan súlyos Európa legtöbb országában, de nem reménytelen, mert  lehetséges  változtatni a szóban forgó  tendencián.

A serdülő az iskolából hazatérve elterül a kanapén, kezébe veszi a laptopját, és fejhallgatóval a fülében hosszasan böngészi az internetes honlapokat, a közösségi oldalakat, online játékokkal szórakozik vagy esetleg fizetős tv-csatornákat néz. – elcsépelt jelenet, de sajnos igaz. Az 1990-es évek óta kimutatható, hogy a serdülőkorú fiatalok egyre kevesebb fizikai aktivitást végeznek. Ezzel párhuzamosan az ülve töltött idő mértéke növekvő tendenciájú. – mondják a kutatók.

A kettő kombinációja drámai következményekkel járhat, ami többek közt a túlsúly, az elhízás, hosszú távon a diabétesz, a szív- és érrendszeri, valamint egyes rákbetegségek emelkedett kockázatát jelenti. Egy ideális világban 11-17 éves kor között legalább egy óra fizikai aktivásra lenne szükséges naponta, és a képernyők előtt töltött időnek pedig 2 óra alá kellene csökkennie. A valóságban a legtöbb tinédzser (egyes felmérések szerint 66%) messze vannak ettől az elképzeléstől. És a Covid-19 világjárvány miatti bezártság és korlátozások még csak tetézték a dolgot..,

Mutassunk példát

Nemzeti és világszervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) riadót fújnak ez ügyben. Ennek fő oka, hogy a serdülőkorban felvett szokások felnőttkorban hajlamosak állandósulni… Ily módon Damoklész kardja lebeg a tizenévesek egészsége felett, mivel az ülő életmód és a fizikai aktivitás hiánya számos patológia alapját képezi. Ha ebbe nem akarunk belenyugodni, tudjuk-e, hogyan lehet megfordítani ezt a tendenciát? Már azzal is eredményt érhetünk el, ha mi, szülők példát mutatunk és. a képernyők nézési idejét korlátozzuk a lakás minden szobájában. Vagy azáltal, hogy mi, felnőttek sem használjuk folyton az okostelefonunkat, vagy nem ülünk állandóan a számítógépünk, illetve a tv készülékek előtt.

Megoldások 

A testmozgás ösztönzésére, ellentmondásos módon, szövetségesünk lehet a képernyő abban az esetben, ha tinédzser korú gyermekünk pl.. fitnesz, vagy egyéb mozgásformákat bemutató videókat kezd nézni kedvenc videómegosztó webhelyén, a YouTube-on. Javasolhatjuk azt is a csemetének, hogy iratkozzon be fizetős sportklubba: testépítés, box, tánc…. minden jöhet. Gyakorlatilag mindegy, milyen sportágat vagy mozgásformát választ a tizenéves, a lényeg az, hogy kedvelje, öröme teljék benne. 

Ez a titka a rendszerességnek is, azaz, hogy ne hagyja ott a klubot, sportszövetséget egy hónap elteltével… A sporton kívül fontos egy megszokott, mindennapi testmozgás beidegződése is. Ilyen pl. gyalog vagy biciklin járni az iskolába, elmenni egy sporteseményre vagy vasárnapi túrára a családdal, barátokkal.

Az is hasznos, ha olyasmire kérjük a serdülőt, ami eddig eszébe sem jutott, de fizikai aktivitást jelent. Pl.  nyírja le a füvet a kertben, vagy porszívózza ki a lakást (ha nincs is kedve hozzá, megszokás kérdése). Kis lépések ezek gyermekünk számára, de nagyok egészsége szempontjából…

A testmozgás jót tesz az agyműködésnek is

Manapság már senki nem vitatja, hogy a futás, a biciklizés vagy az úszás rendkívül jó hatással van egész szervezetünkre, beleértve a szív és a tüdő egészségének előmozdítását. De arra sokan nem gondolunk, hogy a sportolás, minden fajta testmozgás jelentős mértékben előnyére válik az agyműködésnek is.

Hiszen ilyenkor az egész test oxigénellátása nő, így az agyunké is. Tanulmányok egész sora mutat rá, hogy az évek során végzett kutatások nyomán számos bizonyíték gyülemlett fel a jó agyműködés és a mozgás közötti kapcsolatra. Többek közt azzal az indoklással, hogy a fizikai aktivitás az agy memóriával és tanulással kapcsolatos két fő régiójában élénkíti a véráramlást, fokozza az e két funkcióban részt vevő agysejtek termelődését. Ebből adódóan fény derült arra, hogy a fizikai aktivitás egyértelműen javítja a kognitív képességeket, növeli a koncentrációt, lehetővé teszi a könnyebb tanulást.

Már a viszonylag rövidebb időn át tartó, fokozatos intenzitású edzések is eredményt hoznak. Így serdülőkorú gyermekeink esetében a naponta órákig tartó számítógépezés és más képernyők használatának előnybe részesítése helyett a rendszeres testmozgás minden bizonnyal egyre javuló tanulmányi eredményeket hozhat…