A beteg-együttműködésen alapuló gyógyszer-támogatási rendszer a kormányzat, az egészségügyi szakember és a beteg együttes érdeke.
A Kormány által tavaly tavasszal bejelentett Széll Kálmán terv célja az államadósság csökkentése. Az intézkedések több területet érintenek, köztük a gyógyszerkasszát is. 2011 decemberében került az Országgyűlés elé az a törvényjavaslat, amely több egészségügyi tárgyú jogszabály összesen mintegy 160 paragrafusát módosította.
A cél az egészségügyi struktúra teljes átalakítása, ennek egyik pillére pedig egy olyan új gyógyszer-támogatási rendszer kialakítása, amely elősegíti a tudatos lakossági gyógyszerfelhasználást, előtérbe helyezi az egészségi állapotukon változtatni kívánó, orvosukkal, gyógyszerészükkel együttműködő lakosok támogatását, továbbá az egészségügyi ellátórendszer szereplőit is arra ösztönzi, hogy a gyógyszeres terápia eredményessége javuljon.
A jogszabályi változásokkal azt a célt kívánták elérni, hogy mind a beteg, mind az orvos, mind a gyógyszerész érdekelt legyen a terápia hatékonyságában és a gyógyszerfelhasználás racionalizálásában. A beteg-együttműködési rendszer lényege: a betegeket arra ösztönzik, hogy együttműködjenek a terápiát illetően a szakemberrel, bizonyos gyógyszereknél a támogatás mértéke függeni fog attól, hogy a páciens együttműködik-e az orvossal, egyáltalán beszedi-e a felírt gyógyszereket, és nem folytat-e olyan életmódot, ami hatástalanná teheti a terápiát.
Könnyű belátni, hogy az orvos által előírt, de a páciens által be nem szedett piruláktól gyógyító hatás nem várható, ám az is előfordulhat, hogy ugyan a beteg szedi a gyógyszereket, de mellette olyan egészséget károsító életmódot folytat (pl. dohányzik), hogy a várt eredmények elmaradnak, esetleg a páciens állapota romlik.
|
A beteg együttműködése hiányában a kezelések hatékonysága alacsony, a beteg életminősége csökken, életkilátásai veszélybe kerülnek, miközben az egészségügyi kiadások indokolatlanul nőnek. Ezzel szemben a jó beteg-együttműködés elősegíti a terápia hatékonyságát, és csökkenti az egészségügyi kiadásokat. |
Ezért vezetik be, hogy a gyógyszerek támogatásában a jövőben számítani fog az is, hogy a beteg az egészségügyi szakemberrel egyezetett ajánlásoknak megfelelően jár-e el. A páciens azonban nyilván csak az általa befolyásolható tényezőkért vállalhat felelősséget – ilyen például az életmódja, táplálkozása, gyógyszerszedési gyakorlata.
A beteg-együttműködési programot elsőként a cardiovascularis betegségekkel élők, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők körében próbálják ki. Azok, akik teljesítik a beteg-együttműködés szempontjából jogszabályban meghatározott, életmóddal összefüggő elvárásokat, a számukra rendelt gyógyszert a társadalombiztosítás támogatásával vehetik igénybe.
| Azok, akik a felkínált ingyenes életmódváltoztatási programot nem veszik igénybe (pl. krónikus tüdőbetegség esetében nem vesznek részt a dohányzásról leszoktató programon, vagy továbbra is dohányoznak), csak csökkentett támogatást fognak kapni. |
Ugyanígy azok is kevesebb támogatásra számíthatnak, akiknél olyan gyógyszerkiváltási gyakoriság figyelhető meg, amellyel a folyamatos gyógyszerszedés nem biztosítható.
Tehát, aki nem szeretne többet fizetni a patikában, annak vállalnia kell, hogy a rendszeres gyógyszerszedés mellett életmód- vagy étrendváltással, mozgással is igyekszik javítani egészségi állapotán.
Dr. Frei Anita
ügyvéd
Forrás: Patika Magazin
