Egyre többször hallunk megfagyott, kihűlt emberekről. A halál nem annyira fagyás, hanem kihűlés következtében áll be, hiszen míg a fagyás általában helyi folyamat, a kihűlés az egész szervezetet érinti.
A szervezet működése során hőt termel. Ennek helye elsősorban az izomzat, de hőt veszítünk a bőrön és a tüdőn keresztül is. Normális körülmények között e két folyamat egyensúlyban van, és ezt egy bonyolult idegi és hormonális mechanizmus szabályozza. Ha ez az egyensúly valamilyen irányban megbomlik, felmelegedhetünk pl. láz vagy hőguta esetén, vagy ellenkezőleg, kihűlhetünk.
Tévedés azt hinni, hogy a kihűlés csak 0 °C alatti hőmérsékleten lehetséges. Ennél magasabb hőmérsékleten, nedves, szeles időben, vagy hideg vízben is nagyon könnyű kihűlni, ráadásul ez sokszor szinte észrevétlenül kezdődik.
A kihűlés vagy hipotermia az az állapot, amikor a test belsejének hőmérséklete a normális 36,5–37,5 °C helyett ennél alacsonyabb lesz. Kihűlésről akkor beszélünk, ha a maghőmérséklet, vagyis a végbélben mért hőmérséklet 35 °C alá süllyed. |
A kihűlés kezdetén a szervezet védekezik, igyekszik több meleget termelni és azt megőrizni.
Így védekezik a test:
A szervezet minden erejével védi a létfontosságú szerveket, de további hideghatás esetén ez már nem sikerülhet. Az áldozat beszéde érthetetlenné válik, tántorogni kezd, kezét, ujjait nem tudja használni. A vese és a máj működése is károsodik. A későbbiekben járásképtelenség, irracionális magatartás – pl. az áldozat letépi magáról a ruhát – jelenik meg. A pulzus, a légzésszám és a vérnyomás esik, az áldozat eszméletét veszti.
28 °C alatti maghőmérséklet esetében megjelennek a szívritmuszavarok, és ennél alacsonyabb értéknél sokszor már nincs visszaút, a szívműködés leáll és beáll a halál.
Elrejtőzés - agytörzsi reflexEgy érdekes, a téli álmot alvó állatokhoz hasonló jelenség, az ún. elrejtőzés. A végzetesen kihűltek egy része megpróbál valami kis helyen összekuporodni, elbújni. E jelenség magyarázata az ősi, agytörzsi reflexekben keresendő. |
A kihűlés oka az alacsony környezeti hőmérséklet, de számos tényező segítheti bekövetkeztét. Ezek közül elsőként az alkoholfogyasztás említendő. Az alkohol kitágítja az ereket, ezért melegünk van, levetkőzünk, ami fokozza a hőveszteséget. Ehhez járul még az alkohol okozta központi idegrendszeri hatás, az, hogy nem adekvátan cselekszünk, nem mérjük fel jól a helyzetünket.
|
A vízben, ahol nagyobb a hőleadás, még gyorsabban hűl le a szervezet, mint a szabad levegőn. Télen, a 4 °C körüli vízben néhány perc alatt beállhat a halál. Ugyanakkor az is ismert, hogy a hidegben csökken a szervezet anyagcseréje. Ezzel magyarázható, hogy néha még hosszan tartó kihűlés után is sikeres az újraélesztés. |
A lehűlt embert külső vagy belső melegítéssel kell kezelni, de sajnos a súlyos lehűlés halálozása nagyon magas, 40–70% között változik. Az enyhe kihűlés kivételével ez az állapot általában azonnali kórházi kezelést igényel.
A lehűléshez sokszor társul fagyás. A kihűléshez hasonlóan ehhez sem kell okvetlenül nagyon nagy hideg.
A fagyás az égési sérüléshez hasonlatosAz érintett terület érzéketlenségével kezdődik, majd a hideghatás után néhány órával, a hidegnek leginkább kitett helyeken, a kezeken, lábakon, orron, fülen kékes vagy vörös, fájdalmas, később esetleg hólyagossá váló foltok jelennek meg. Ezek a hólyagok kipukkadnak, nedvedzenek, és ha súlyos a fagyás, akkor a szövetek végleg elhalhatnak. |
A felületes fagyás csak a bőrre és esetleg a bőralatti kötőszövetre terjed ki, de ha a hideghatás tartós, vagy nagyon alacsony a hőmérséklet, akkor az izom, inak, idegek, sőt, a csontok is megfagyhatnak! Ilyen esetekben sokszor csak az érintett terület sebészi eltávolítása, az amputálás marad hátra.
Fontos, hogy a fagyott területet ne dörzsöljük, masszírozzuk – főleg ne hóval! –, hanem meleg, 40–42 °C-os vízben melegítsük fel.
Súlyosabb fagyás esetén mindenképp orvoshoz kell fordulni.
Dr. Nemes János
Forrás: Patika Magazin
