A gyerekek kétszer annyi időt töltenek a net előtt, mint azt szüleik hiszik, akik nem tekintik komoly problémának az online zaklatást. A fiatalok jelentős többsége találkozott már tiltott tartalmakkal, kapott szexuális jellegű felhívást felnőttektől, adott ki magáról túl személyes információt és tart kapcsolatot vadidegen online „barátokkal”.
Az internet hasznos eszköze a tanulásnak, az információszerzésnek, a játéknak, a társas kapcsolatoknak. Veszélyei fölött sem szabad azonban szemet hunyni. Becslések szerint a gyermekbántalmazásról készült képfelvételek száma az interneten több millióra tehető, a felvételeken látható gyerekek száma pedig több tízezer. Sok kép több, mint 20-30 éve készült videókból származik, amelyet azóta digitalizáltak. Ha egy kép felkerül a netre az onnantól önálló életre kel. Képes átlépni minden határt és időkorlátot. Kitörölhetetlenek!
A szülők sok esetben el vannak maradva a technológia terén és nem tudnak segítséget/támpontot adni a gyerekeknek. Az internet határtalanságát kihasználják a bűnözők, hisz leginkább onnan tevékenykednek, ahol a törvénykezések kevésbé hatékonyak és erősek. Épp ezért lenne szükség globális összefogásra, hívja fel a figyelmet az UNICEF Innocenti kutatóközpontjának legújabb tanulmánya.
|
Tények
|
Egyáltalán nem áll rendelkezésre információ azoknak az egyéneknek a számát illetően, akik az interneten környékezik meg a gyerekeket. Ez a tevékenység sok országban nem minősül bűncselekménynek - köztük nálunk sem - , ezért nem is vezetnek róla nyilvántartást. A rendelkezésre álló, főleg az iparosodott országokban készült tanulmányokból kiderül, hogy a szexuális gyermekbántalmazás online elkövetői tipikusan jól képzett, munkahellyel rendelkező, főleg európai és észak-amerikai, különböző korú férfiak.
Az Országos Kriminológiai Intézet és az ESZTER Alapítvány 15 éves, fővárosi középiskolások körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a gyermekek körében nem jellemző az idősebbek által, szexuális kizsákmányolás, visszaélés céljából történő online ismerkedés (azaz a becserkészés, a „grooming” jelensége). A kamaszok nagy része ugyan használja az internetet ismerkedésre, és nem ritka, hogy ezt "offline" szexuális kapcsolat is követi. Ez azonban főként kortársak közötti, valamint kölcsönös beleegyezésen alapuló kapcsolat, tehát nem a fiatal hiszékenységét kihasználó szexuális visszaélés.
Online bántalmazás - erőszak a felnőttek háta mögött
Ugyanakkor a kortársak közötti online bántalmazás különböző formái (online bullying vagy cyberbullying) sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint amilyen hangsúlyt ez a bántalmazás médiában kap. Ezen a területen a látencia valószínűleg sokkal nagyobb is, mint a szexuális visszaéléseknél. A budapesti kutatás adataival egybehangzóak más vizsgálatok eredményei is, így például az Európai Unió 25 országában 2010-ben végzett EU Kids Online kutatás magyar és nemzetközi adatai.
| A világon a gyerekek mindenhol arról számoltak be, hogy életükben komoly probléma az internetes zaklatás, a felnőttek viszont nem érzik ennek súlyosságát. |
Az online zaklatásoknak elenyésző hányada realizálódik a való életben, a nagyobb gond inkább abból adódik, hogy mik történnek az online térben a zaklatás során. Ide tartozik a személyes- és intim adatok/képek megszerzése és az azzal való visszaélés, valamint az online zaklatás egyéb formái, pl.: lejáratás. Az UNICEF amerikai kutatása szerint azok a gyerekek, akik az iskolában erőszakoskodnak másokkal, valószínűleg maguk is elektronikus zaklatás áldozatai.
Miért veszélyes az online zaklatás?
- Az internetes zaklatás elkövetői legtöbbször más gyerekek és fiatalok.
- A zaklató anonimitása ijesztőbb lehet a gyerekek számára, fokozhatja a védtelenség érzését, így komolyabb sérüléseket okozhat.
- Míg egy iskolai zaklatás hazatérve megszűnik, addig az internet miatt az áldozat otthon is áldozat marad.
- A netes zaklatás nagy nyilvánosság előtt zajlik, még több tanú látszólagos beleegyezésével, mint az offline zaklatás során.
Európában az internethozzáféréssel rendelkező 9-16 éves gyerekek naponta 1-5 órát neteznek, Magyarországon ez az arány napi 2,5 óra (156 perc). A kutatóközpont felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerekek átlagosan havi 1,5 napot (39 órát) töltenek online, kétszer annyit, amennyit a szüleik gondolnak.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat hazai kutatásából kiderült: a 13 és 17 év közötti fiatalok szinte mindegyike az otthonában is hozzáfér az internethez, van mobiltelefonja, közel a fele pedig okostelefonnal rendelkezik. A tendencia az okostelefon felé fordul, amit jól bizonyít, hogy Japánban a fiatalok többsége (60%) mobilinternettel csatlakozik a világhálóhoz.
Az okostelefonok elterjedése behatárolja a szülők ellenőrzői és szabályozói lehetőségeit, így nő a gyermekekre leselkedő veszélyek száma.
Világszerte számos bizonyíték van arra, hogy sok fiatal, különösképp a 12 és 16 év közöttiek, egészen személyes dolgokat is megosztanak. Az EU Kids online 2010-es tanulmánya alapján minden 5. gyerek megosztja az otthoni címét, és minden 20. a telefonszámát is szerepelteti az adatlapon.
| A gyermekek online szexuális zaklatása és kizsákmányolása globális probléma, amit hatékonyan megcélozni csak a minden szinten megvalósuló koordinált cselekvéssel lehet. Az UNICEF felhívja a figyelmet, hogy a védekezési stratégiák kidolgozásánál tekintettel kell lenni az állam büntetőjogi védelméhez való jogára, valamint a Gyerekjogi Egyezményre is, ami kimondja, hogy tiszteletben kell tartani az információhoz való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülési-, és a magánélethez fűződő jogot. Bár az elsődleges cél a gyermekek online szexuális zaklatásának és kizsákmányolásának megszűntetése, a valóság az, hogy sok millió gyermekbántalmazást ábrázoló kép továbbra is elérhető az interneten és valószínűleg az is marad. Átfogó átratégiák kellenek ahhoz, hogy csökkentsük azon képek számát is, melyeket a jövőben készítenek, tárolnak és terjesztenek, akárcsak ahhoz hogy korlátozzuk az elérhetőségüket a potenciális zaklatók számára ugyanúgy, ahogy a gyermekek számára. |
UNICEF
Forrás: Patika Magazin
