Küldetésük az információhiányból adódó kiszolgáltatottság csökkentése és a betegek , családtagok, érdeklődők számára a megfelelő együttműködés kialakítása.

Elindult, egy még hazánkban ismeretlen program, a SZÍV SN program. A Semmelweis Egyetem  Kardiológiai Központjának munkatársai, betegei hoztak létre egy új kezdeményezést,a civil beteg programot.

Mi az a laktózérzékenység, kialakulhat egyik napról a másikra, honnan tudhatom, hogy ebben szenvedek és hogyan lehet kezelni ezt a betegséget? Csak néhány kérdés amire a válasz csak egy kattintásra van!

Ha kiégésről van szó, a szakemberek már népbetegségről beszélnek. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egyik legfrissebb felmérése szerint a kiégés (burnout) 2030-ra első helyen fog állni a leghalálosabb betegségek között, megelőzve a szívinfarktust és az AIDS-t is.

A Mercer HR tanácsadó cég felmérése, melyben fél év alatt 17 különböző országból közel 30 ezer amerikai munkavállalót kérdeztek meg, megmutatta, hogy szemben a 2005-ös 23%-kal, jelenleg az amerikai dolgozók 32%-a új munkahelyet keres a jelenlegi helyett. További 21%-uk nem biztos felmondásában, azonban gondolatban már rég elhagyta munkahelyét. A távozás aránya a fiatalabbak körében nagyobb arányú, a 25-34 év közötti alkalmazottak körében 40%, míg a 24 évesek és annál fiatalabbak körében 44%.

A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra: bárki fertőződhet, piszkos és tiszta hajban egyaránt előfordulhat az élősködő. Megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni felelőtlenség!

A fejtetvesség évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban és az óvodákban. Bár a fejtetű jelen ismereteink szerint nem terjeszt fertőző betegséget, vérszívó élősködőként jelenléte rendkívül kellemetlen és a vakaródzás következtében kialakuló sebek felülfertőződhetnek. A fejlett higiénés körülmények ellenére előfordulási aránya évek óta változatlan, bizonyítva, hogy a fejtetvesség nem elsősorban a szociális körülmények függvénye. Fennmaradásában szerepet játszik a felismerés, a személyes tapasztalat hiánya és a betegség eltitkolása.

A lisztérzékenység hosszú időn át lappanghat, kései felismerése azonban súlyos felszívódási zavarhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.

A nők változókori panaszait számos névvel illetik. A klimaxszal járó kellemetlen tünetek, így a hőhullámok, izzadások, alvászavarok, hangulati ingadozások és intimtünetek kezelésére többféle megoldás létezik. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben ma már nem számít elsődleges és egyetlen lehetőségnek a hormonpótlás.

Változókorban a női szervezet ösztrogéntermelése szabálytalanná válik, illetve megszűnik. A menstruáció abbamaradását megelőző években kisebbnagyobb intenzitással már jelentkezhetnek a változókori panaszok, melyek a havivérzés abbamaradását követően gyakoribbakká és kifejezettebbekké válhatnak.

Nőknél hormonális változások és stressz is hatására is erősödhet a hajvesztés.

A haj folyamatosan megújul, bizonyos időszakokban, főként ősszel és tavasszal intenzívebb hullást is tapasztalhatunk. Nőknél hormonális változások és stressz is hatására is növekedhet a kihullott hajszálak mennyisége. A hajhullás okairól és a kezelési lehetőségekről dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusa ad felvilágosítást.

A mozgás szinte második gyógyszerként hat a depresszióban szenvedő betegekre, akik egy megfelelően kialakított életmóddal jelentősen enyhíthetik a tüneteiket. Az összefüggésekről dr. Babai László, az Oxygen Medical életmód orvosa beszélt.

Az UT Southwestern Medical Center kutatói publikálták azt a tanulmányt, amely szerint mind a közepes, mint az intenzívebb napi mozgás szinte antidepresszánsként hat azokra a páciensekre, akiknél a gyógyszerek nem hoztak teljes javulást. Már a The National Institute of Mental Health korábbi kutatásai is megállapították, hogy a rendszeres fizikai aktivitás a megfelelő kezeléssel kombinálva a súlyos depresszió tüneteit is enyhítették.

Szabálytalan szívverés, légszomj, szívdobogásérzés. Ez a pitvarfibrilláció. Aki pitvarfibrillációban szenved, ötször nagyobb esélye van, hogy szélütést kapjon.

Ne adjon esélyt a stroke-nak!

A felnőttek körében a pitvarfibrilláció számít a leggyakoribb szívritmuszavarnak. Ahogy azt Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke elmondta, ma Magyarországon megközelítőleg 130-150 ezer embert érint a betegség, azonban feltehetően ennek kétszerese is lehet a betegek száma azokkal együtt, akiket eddig még nem diagnosztizálnak. Ez úgy fordulhat elő, hogy a pitvarfibrilláció jellemzően az a betegség, amely nem okoz látványos tüneteket, és így nehezen felismerhető. Statisztikai előrejelzések szerint az EU-ban a pitvarfibrilláló betegek száma 2050-re mintegy 2,5-szeresére nőhet.

Ha kiégésről van szó, a szakemberek már népbetegségről beszélnek. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egyik legfrissebb felmérése szerint a kiégés (burnout) 2030-ra első helyen fog állni a leghalálosabb betegségek között, megelőzve a szívinfarktust és az AIDS-t is. A betegségnek gazdasági hatásai is jelentősek, Nagy-Britanniában 4 millió, az USA-ban pedig 550 millió munkanap vész el (az összes munkavállalóra vetítve) a kiégés miatt.