A húgyúti rendszer a vesékből, a vesevezetékekből, a húgyhólyagból és a húgycsőből áll, és bármely részében előfordulhat gyulladás. Ezek baktériumok, ritkábban vírusok, paraziták, gombák által okozott megbetegedését nevezzük húgyúti fertőzésnek.
Az orvosi nyelvben szeretjük megkülönböztetni az egyes részek megbetegedését, így a húgycső gyulladását (urethritis), a húgyhólyag gyulladását, másképp a hólyaghurutot (cystitis), vagy a vesék, vesemedencék gyulladását (nephritis). A köznyelv az alsó húgyutak, vagyis a húgycső és húgyhólyag gyulladását sokszor – tévesen – felfázásnak nevezi, de ennek a megbetegedésnek a felfázáshoz kevés köze van. A húgyutak gyulladása együtt járhat a közeli nemi szervek, a hüvely vagy a prosztata gyulladásával, de ezek nem tartoznak a húgyúti rendszerhez, és nem is keverendők össze velük.
Az alsó húgyutak gyulladása nagyon gyakori – különösen nőknél –, míg a sokkal veszélyesebb vesegyulladás szerencsére sokkal ritkább.
A reflux időnként szinte minden embernél jelentkezhet, egy bizonyos mértéket, illetve gyakoriságot meghaladóan azonban kórosnak tekintjük.
A betegség oka, hogy a nyelőcső és a gyomor határán elhelyezkedő záróizom nem képes megakadályozni a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlását.
A refluxbetegség kezelése életmódbeli, étrendi változtatásokból, gyógyszeres kezelésből, valamint sebészeti beavatkozásból állhat. A betegség diagnosztizálása orvosi feladat! Az életmódbeli változtatások önmagukban nem mindig elég hatásosak, de alkalmazásukkal a gyógyszeres terápia hatékonysága is sikeresen növelhető.
Gyakorinak ritka, ritkának gyakori - így lehetne összefoglalni azt a tünetegyüttest, amelybe különféle izombetegségek, az izomsorvadás is beletartozik. Nem üres szójáték a megállapítás, hiszen több mint kétmillió embert érint a világon különféle visszafordíthatatlan, gyógyíthatatlan izombetegség. Hivatalosan az számít ritka betegségnek, amely 10 ezer emberből 6-nál kevesebbet sújt.
A termékeny korú nők leggyakoribb hormonális megbetegedése a policisztás ovárium (PCO) szindróma, amelynek jellemzően szerepe van a peteérés zavarára visszavezethető meddőségben is. A betegség minden tizedik nőt érint és nemcsak a teherbeesést gátolhatja, hanem hosszú távon komoly belgyógyászati és nőgyógyászati betegségeket okozhat.
Dr. Kelemen Csaba, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa ismerteti a PCO szindrómával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Magyar kutatók felfedezése nemcsak a diabéteszben jelenthet áttörést, hanem ausztrál kutatók munkája nyomán a halálos kimenetelű izomsorvadásban, a Duchenne-szindrómában is. A várakozások szerint új gyógyszerosztály jelenhet meg, ami az öregedési folyamatokkal összefüggő betegségek ellen lehet használni.
Áttörésként tekint a nemzetközi tudományos elit a magyar kutatók által felfedezett vegyületre, amelyet a cukorbetegség és a gyógyíthatatlan izomsorvadás elleni harcban is eredményesen használhatnak fel. A jelenleg is folyó klinikai tesztek azt mutatják, hogy a BGP-15 jelű molekula a korábbi diabétesz-gyógyszerektől eltérő mechanizmus alapján, hatékonyan fokozza a sejtek energia-felvételét. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy ausztrál kutatók az úgynevezett Duchenne-szindróma kezelésében is használhatónak vélik az új molekulát.
Érdemes-e diétáznia az ekcémás betegnek? Fertőz-e a betegség? Felnőttkorban is jelentkezhet? Az ekcémával kapcsolatos tényeket és gyakori tévedéseket dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusa segít tisztázni.
Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.
A tartósan fennálló szemremegés a Parkinson-kór korai jele lehet, a szemgolyó mozgásának tesztelése segítheti a betegség megállapítását - vélik vizsgálataik alapján amerikai kutatók.
Az Archives of Neurology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányhoz 112 Parkinson-kóros páciens szemmozgásvizsgálatát végezték el, valamint az összehasonlításhoz hatvan egészséges emberét is.
A feladatban részt vevő önkénteseknek számítógépes képernyőn kellett követniük egy tárgy mozgását. Valamennyi Parkinson-kórral élő embernél folyamatos szemremegést tapasztaltak, függetlenül attól, hogy szedtek-e gyógyszereket vagy sem. Szemremegésük megakadályozta őket abban, hogy a mozgó célpontot tekintetükkel stabilan követni tudják.
A nyelv beszédes szervünk, és nemcsak azért, mert működése szorosan összefügg a beszéd képzésével, hanem mert egész szervezetünk állapotáról információt szolgáltat, hasonlóan a talpunkhoz - megtalálható rajta az egész szervezetünk, szerveink "lenyomata."
Nyelvünket nem szokás "orvoshoz vinni", megvizsgáltatni, legfeljebb akkor, ha látványos, érezhető elváltozást tapasztalunk rajta. "Akkor viszont már rendszerint késő. – mondja mély meggyőződéssel Csiszár Róbert főorvos, aki fogorvosként praktizál, tehát alaposan ismeri a szájüreg minden zegét-zugát, de emellett, illetve ezzel együtt a természetgyógyászati ismereteit is hasznosítja. – A nyelvdiagnosztika a nyugati orvoslásban nem terjedt el, mondhatni, elhanyagolt terület, viszont a kínaiaknál régi, hagyományos és igen hasznos diagnosztikai módszer."
A „Ne szégyelld, kezeld” kampány egyik állomása volt a gyermekek részére meghirdetett rajzpályázat. A beérkezett nagyszámú kedves gyermekrajz azt bizonyítja, hogy a gyermekek ismeretei is bővültek a fejtetvességgel kapcsolatban. Bár, van, amikor a fantázia felülírja a tudást.
A rajzpályázatra mindösszesen 231 darab, különböző technikával készült alkotás érkezett, Nógrád megye számos oktatási intézményéből. (pl.: Szurdokpüspöki Általános Iskola, Ságújfalui Általános iskola, Manóvár óvoda Galgaguta, Általános Iskola Jobbágyi, Aranyalma óvoda Romhány stb.)
Minden korosztályból egyre többen keresik fel orvosukat magas lázzal, végtagfájdalommal, rossz közérzettel, influenza-szerű tünetekkel. Évek óta nem volt annyi szövődmény, mint mostanában. Arról, hogy mit kell tenni ezekben az esetben, dr. Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfelügyelő főorvos beszélt.
