Vajon ismerjük-e egyik hasznos gyógynövényünk, az angyalfű jótéteményeit? Nem árt többet tudni róla, hiszen „angyalian” kedvező tulajdonságai a természet igazi kincsévé teszik. Gyökerét gyógyteakeveréknek felhasználva például kiváló hatású emésztési panaszok, erős stressz, kimerültség, hörghurut, de még étvágytalanság esetén is. Az alábbiakban számba vesszük főbb jó tulajdonságait.
Levendula, kamilla, kapor, rozmaring, mirtusz, fahéj, fodormenta - a természet ajándékai, erdők, mezők virágai.
Régóta ismertek, illatuk mindig elvarázsolta a kirándulókat, gyűjtőket. Ötezer évvel ezelőtt az ókori kultúrában az egyiptomiak, perzsák, görögök már nemcsak gyönyörködtek bennük, hanem sokféle módon fel is használták ezeket a növényeket. Szakrális, kozmetikai és gyógyító célokra szinte kivétel nélkül alkalmasnak bizonyultak, főként a belőlük nyert illóolajok. Az idők folyamán azonban valahogy feledésbe merültek, a modern világ inkább a mesterségesen előállított, szintetikus szereket favorizálta. Különös módon az emberek hajlamosabbak bekapni egy-egy drága és mellékhatásokkal bíró tablettát a gyógyulás reményében, mintsem hogy növényi illóolajokkal ismerkedjenek.
Márai Sándor Füveskönyvében nemcsak mély igazságokra bukkanhatunk, hanem egyszerű életmódbeli ajánlásokra is. Olvashatunk a testmozgásról, a fürdőzés jótékony hatásáról és számos táplálkozással kapcsolatos megállapításról.
Az emberi szervezet saját védekezőképességének erősítésére és beindítására irányuló szelíd gyógymódok között az egyik legcsodálatosabb az aromaterápia, amely számos testi-lelki betegség kiegészítő terápiájaként, de sokszor önmagában is igen hatékony.
A legjobb benne mégis az, hogy még betegnek sem kell lennünk ahhoz, hogy áldásos hatásait élvezhessük: megelőzés, hangulatjavítás céljából is sokféleképpen használhatjuk a gyógyító, finom illóolajokat. Melyik illóolajat mire használd? Néhány tipp az otthoni felhasználáshoz.
Étvágyjavító, emésztést serkentõ, epemûködést elõmozdító hatása miatt fõként bélrenyheség és májbántalmak ellen ajánlják.
Az ógörög monda szerint a megsebesült kentaurt a kis ezerjófû gyógyította meg. Errõl kapta latin nevét (Centaurium umbellatum, vagy Centaurium erythraea), és a köznyelv is gyakran illeti „kentaurfû" elnevezéssel. Hogy Kheiron kentaur nyillal átlõtt lábát pikk-pakk rendbetette, csak egy a kis ezerjófû érdemei közül. A Gyógynövénytúrák.hu utánajárt, mire lehet még jó e növény?
A parlagfûre allergiás embereknek nem javallott fogyasztása, mert kiütéseket okozhat.
Homérosz írta, hogy egy kentaur tanította a félisten Achillést a gyógyfüvek használatára, aki ezek után a trójai harcokban katonáinak vérzõ sebeit a cickafarkfûvel gyógyította, de állítólag a híres kínai tanítómester és filozófus, Konfúciusz sírja körül is ez a növény virágzik. A közönséges cickafark tehát igazi nemzetközi gyógynövény. Nemcsak a kínai kultúra szerves része, de a görög-római eredetû keresztény hagyaték, ezáltal az európai hagyományok gyakori szereplõje is. A modern orvostudomány kutatásai pedig csak alátámasztani tudták népszerûségét – írja a Gyógynövénytúrák.hu.
A falgyom virágzása is hosszan elhúzódó, júniustól szeptemberig tart.
Számos, a természetben megtalálható növény vitathatatlan gyógyhatással rendelkezik. A falgyomot vizelethajtó, reumás panaszok, cukorbetegség, cellulitisz, vesebántalmak, magas vérnyomás és légzõszervi megbetegedések kezelésére alkalmazhatjuk eredményesen. Fogyasztása allergiások számára mégsem ajánlott, a legfrissebb vizsgálatok alapján ugyanis erõs allergenitással rendelkezik - olvasható az orvostkeresek.hu portálon.
Több ezer éve sem sikerült kideríteni, hogy gyógyít, vagy mérgez inkább a sziklakertekben is feltûnõ virág, a borsos varjúháj.
Egyesek vehemensen tiltakoznak használata ellen, míg mások középkori szerzõkre hivatkozva mai napig veszik igénybe a magas vérnyomás vagy az aranyér kellemetlen tüneteinek enyhítésére.
A megelõzés is rendkívül fontos, mivel az infarktus az életet közvetlenül veszélyeztetõ betegség.
Azoknak a betegeknek, akik meghalnak infarktusban, megközelítõleg fele még az orvos kiérkezése elõtt, vagy a kórházba szállítás közben hal meg.
A fecskefû-lében található alkaloidok száma majdnem harminc, igaz, vannak köztük mérgezõek éppúgy, mint gyógyhatásúak.
A vérehulló fecskefû - ez a közvéleményt megosztó gyógy- és gyomnövény, - ha bárhol (szárát vagy levelét) megtörjük, sajátságos sárga nedvet bocsát ki: „vérzik". Plinius megfigyelte, hogy a növény gyógyító hatását még az állatok is ismerik. A fecskék állítólag a fû kicsorduló tejnedvével gyógyították meg vak fiókáikat. Egy másik ókori tudós, a görög Dioscorides feljegyzései szerint a fecskék a fecskefû tejnedvébõl táplálkoznak, és ez erõsíti a látásukat.
