A nap ultraibolya sugárzása által okozott rosszindulatú, daganatos elváltozások miatt sokan már nem is mernek napozni, vagy csak különféle óvintézkedések mellett. Amerikai kutatók állatkísérletei azt jelzik, hogy a rendszeres mozgással párosuló koffein fogyasztásával a bőrrák kockázata jelentősen csökkenthető.
Yao-Ping Lu professzor a bőr rosszindulatú daganatainak kutatásával foglalkozik és legújabb eredményeiről az Amerikai Rákkutató Szövetség idei chicagói kongresszusán számolt be. A vizsgálat alanyai olyan egerek voltak, amelyeket úgy sikerült kitenyészteni, hogy különösen érzékenyekké váltak az ultraibolya sugárzás okozta bőrrák kifejlődésére.
Sokat dicsérik rákellenes és szívvédő hatása miatt, de úgy tűnik, hogy ez a telítetlen zsírsav befolyásolja közérzetünket is. Néhány magyarázat rá...
Agyunk szárazanyag tartalma 30%-ban zsírsavakból áll, ennek szintén 30%-a többszörösen telítetlen zsírsav, melynek fele omega-3. Végül agyunk legalább 5%-ban tartalmaz omega-3-at, innen ered jelentősége, ha idegi egyensúlyról beszélünk. Amennyiben ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak családjába tartoznak, többféle fajtájuk ismeretes, úm. EPA (eikozapentaénsav), DHA (dokozahexán sav), ALA (Alfa-Linolenik sav) stb.
Gyermekkorban a leggyakoribb fogászati probléma a fogszuvasodás, melynek tünetei sötét foltok a fogon, lyukas fog és a fog fokozott fájdalomérzékenysége. Köztudott, hogy a fogszuvasodás kialakulásáért a cukorfogyasztás a legfőbb felelős, ugyanis a cukor maradékaiból a baktériumok és élesztőgombák által termelt sav megtámadja a fogakat és a fogzománcot.
Mit tehet a veséjéért? A vesebetegségek az életminőséget nagyban befolyásoló „csöndes gyilkosok”. Mégis számos dolgot tehetünk, hogy a vesebetegségek kialakulásának kockázatát csökkentsük!
A betegségek elkerülésének alapvető feltétele a személyes és környezeti higiéniai követelmények betartása, és manapság rengeteg hasznos információt hallhatunk a megelőzéssel kapcsolatban is.
Dr. Nagy László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programjának vezetője a már ismert módszereken kívül további praktikus tanácsokkal lát el mindenkit, hogy munkahelyünkön is lehetőség szerint betegség nélkül vészeljük át ezt az időszakot.
A hidegebb hónapok beköszöntével elkezdődik a megfázások és a légúti megbetegedések szezonja. A több ezer éve használják Kínában a csillagánizst (Illicium verum), melynek fő hatóanyaga, a sikimisav az influenza megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerek egyik építőeleme is egyben.
Mintegy 20 százalékkal ritkább a szív-és érrendszeri halálozás a növényi flavonoidokat friss zöldség és gyümölcs formájában rendszeresen fogyasztók körében - derült ki a táplálkozástudomány legtekintélyesebb folyóirata, az American Journal of Clinical Nutrition februári számában megjelent tanulmányból.
Korunk embere hajlamos azt gondolni, hogy legyőztük a káros baktériumokat az antibiotikumok sokaságával. A valóságban pedig az orvosok és a tudósok manapság attól tartanak, hogy az úgynevezett szuperbaktériumok világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget, amikor banális fertőzések nem kezelhetők, rutin műtétek és beavatkozások életveszélyesek lehetnek.
Hogyan kerülhetjük el a stresszforrásokat a munkahelyünkön?
Szorító határidők, erőnket meghaladó mennyiségű munka, túl nagy felelősség, látszólag megoldhatatlan konfliktusok a közvetlen főnökkel. Vajon mi lehet a megoldás arra, hogy elkerüljük a munkahelyi stresszforrásokat?
Megdöbbentő adat, hogy az EU-tagállamokban végzett felmérés szerint 40 millió munkavállalót veszélyeztet napjainkban a munkahelyi stressz. Hazánkban egyes számítások szerint a munkavállalók 60 százalékát sújtja a pszichés és fizikai tüneteket, később megbetegedéseket is kiváltó munkahelyi stressz.
A visszér főként az álló foglalkozást és többnyire női populációt érintő betegség, amely nem csak esztétikailag zavaró, de kezeletlenül súlyos szövődmények okozója lehet.
A visszér-betegség oka a nyomásviszonyok megváltozására vezethető vissza, a felületes és mélyvénás rendszerben. Ennek oka többek között az álló, vagy ülő munka, terhesség, testsúlynövekedés, genetikai hajlam, veleszületett billentyű elégtelenség.
